A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-30 / 26. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások IPOLYSZALKA (SALKA) A NOVÉ ZÁMKY-I (ÉRSEKÚJVARI) JÁRÁS DELI RÉSZÉN FEKSZIK. KÖZVETLEN A MAGYAR HATÁR KÖZELÉBEN. A CSEMADOK HELYI SZERVEZETE ÉVEK ÓTA FIGYELEMRE MÉLTÓ MUNKÁT VÉGEZ. TEVÉKENYSÉGÉVEL NEMCSAK HELYBEN, A KÖRNYÉKEN, DE NÉHÁNYSZOR ORSZÁGOS RENDEZVÉNYEKEN IS ELISMERÉST ÉRDEMELT KI. KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSÜNKBEN MOST IPOLYSZALKAI KULTURÁLIS DOLGOZÓK SZÁMOLNAK BE MUNKÁJUKRÓL, TAPASZTALATAIKRÓL BOTLIK ANTAL HALLÓ JÓZSEF BOTLIK ANTALNÉ Bőiről Magyar Béla, Németh József, Valasek László, Soós János, Kecskés Ferenc, Horváth Tiborné és Vigh János SZERKESZTŐSÉG: Szalka nem a világ vége. A kulturális munkát tekintve meg egyáltalán nem az. A helyi szervezet élete nem eseménytelen. S mi éppen arra lennénk kíváncsiak, hogyan tették tartalmassá a szervezeti életet? VÄLASZ (Botlík Antal tanító, a helyi szervezet elnöke): Községünkben 1950 január 6-án alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. Kezdetben a lelkesedés olyan nagy volt, hogy a CSEMADOK tagjai több rövidebb színdarab betanulására is vállalkoztak. A „Nyúlszőrkalap” című színművel egy párkányi versenyen is szerepeltek, amelyen második díjat nyertek. A munkára tehát akkoriban a színdarabok betanulása és bemutatása volt a jellemző. 1965-től viszont már irodalmi estek szervezésével is igyekeztünk tartalmasabbá tenni a kulturális életet. De a helyi szervezet tevékenysége továbbra is színművek betanulására összpontosult. Itt jegyzem meg, hoffir az 1966-os esztendőben két színjátszó csoportunk is volt. A betanult darabokat nemcsak helyben, de a szomszédos községekben, sőt Magyarországon is bemutatták. 1968- ban 25 aktív tagja volt a színjátszásnak. A színdarabokat megfelelő művelődési ház hiányában a szövetkezeti klub helyiségében mutatták be. 1969-ben a színjátszó csoport az „Ezüstlakodalom"-mai szórakoztatta a falu és a környék lakosságát. Ebben az évben ünnepeltük a CSEMADOK megalakulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból krónikát írtunk a helyi szervezet kulturális tevékenységéről. A krónika írója ünnepi gyűlésen ismertette meg a tagságot a két évtized tartalmas munkájával. A későbbi években szervezetünk tovább aktivizálódott. Megalakult a folklór-csoport, több tudományos és politikai előadásra hívtuk meg a CSEMADOK-tagságot és a lakosságot. A CSEMADOK megalakulásának negyedszázados évfordulóját is szépen megünnepeltük. Irodalmi és népdalestekkel, tanulmányi kirándulásokkal, és felvonulással egybekötött szüreti bálokkal is színesebbé, élénkebbé tettük szervezetünk életét. Egészen röviden: tagságunk aktivizálásával tudtuk eseménydúsabbá, színesebbé tenni a szervezeti életet. A szálkái emberek jó értelemben önérzetesek, és megfelelő irányítással kiveszik részüket a kulturális munkából. SZERKESZTŐSÉG: Értesülésünk szerint jól működik az irodalmi színpad. Érdekelne bennünket, miért látták szükségesnek a megalakítását, s az is, mik az előrelendítői és fékezői falun az irodalmi színpadi munkának? VÁLASZ (Botlík Jolán, tanítónő, a helyi szervezet kultúrfelelőse és a folklór-csoport vezetője): Helyi szervezetünk különösen a hatvanas években irodalmi estekkel, író-olvasó találkozókkal és irodalmi színpadi műsorokkal élénkítette a szervezeti'életet. 1962-ben szerveztük meg a Tompa Mihály irodalmi estet. 1963-ban Csontos Vilmos költőt hívtuk meg író-olvasó találkozóra. Ugyanebben az évben még Ozsvald Árpáddal és dr. Turczel Lajossal tartottunk beszélgetést. 1965-ben alakult meg a huszonkét tagú irodalmi kör, amely Petőfi verseinek a bemutatásával szerepelt először a közönség előtt. Ezt követte az Arany János verseiből készült műsor. CSEMADOK tagságunk 1971-ben másodszor is találkozott Csontos Vilmos költővel. Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának tiszteletére a vezetőség 1973- ban nagy sikerű irodalmi estet rendezett. Ekkor a megzenésített verseket már a citeraegyüttes kísérte. Az 1973-as évzáró taggyűlésen jelentettük be az irodalmi színpad megalakulását. Kitűnő műsorával elnyerte a lakosság tetszését. Az irodalmi kör után hoztuk létre ezt az igényesebb társulást. Rájöttünk ugyanis arra, hogy irodalmi színpadi előadásainkkal tudjuk a legmegfelelőbben érzékeltetni egy-egy irodalmi mű leglényegesebb és leghatásosabb részeit. És most már konkrétabban felelek a kérdésre: nézetem szerint a sikeres munka előfeltétele a szakszerű irányítás, a téma körültekintő megválasztása és a műsor megfontolt összeállítása. Persze, ez még nem minden. Szükséges, hogy a szereplők kitűnő előadókészséggel rendelkezzenek. Ezek szerint a szempontok szerint választjuk ki egyegy műsorunkhoz a szereplőket. A sok összeállítás közül itt most a „Harminc év szabad hazában” címűt említem, amelyet felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére mutattunk be. De említhetném „Viharmadár dala” című sikeres estünket is, amellyel a NOSZF emlékére róttuk le tiszteletünket. Sikeres összeállításaink közé tartozik még a „Csak egy darab ég” című irodalmi műsorunk. Az irodalmi színpad szereplői a fiatalabb korosztályból valók. Köztük van Keszegh Pál kitűnő versmondónk, aki a szavalóverseny országos döntőjén (a Jókai-napokon) az V. kategória harmadik helyezettje lett. Helyi szervezetünk jövő reménysége Juhász Erika is, az általános iskola 9. osztályos tanulója, aki a versmondók országos döntőjén, a Jókainapokon, szintén 3. helyezést ért el a III. kategóriában. SZERKESZTŐSÉG: Feltételezhető, hogy a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdalverseny hatására alakult Szálkán is éneklő csoport. CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításol 10
