A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-08-09 / 24. szám

— És a lakásépítés?

— Mostanában már nem folyik olyan ütemben, mint korábban. Egyszerűen nincs rá szükség, ugyanis a családi házaknak mintegy kilencven százaléka az utóbbi tizenöt évben épült.

— Mi kerül bele az új választási programba?

— Elsősorban is a kultúrhóz építéEREJÜKHÖZ

sének befejezése. Az építkezést már korábban megkezdtük a szövetkezettel együtt, még a környékbeli szövetkezetek összevonása előtt. Az egyesített szövetkezet vezetősége azonban továbbra is segíti az építkezést. Ezenkívül szerepel a választási programban a labdarúgópálya körülkerítése és az öltözőket, zuhanyozót, szertárat magában foglaló épület felépítése; ennek értéke körülbelül 140 ezer korona lesz.

— A kultúrház mikorra készül el?

— Ha minden jól megy, jövőre befejezzük. Ha elkészül, helyet kap benne a könyvtár, az ifjúsági klub, a helyi nemzeti bizottság is oda költözik át, s hogy gazdaságoson ki lehessen a nagytermet használni, konyhát is tervezünk hozzá, s akkor ott lehet majd tartani esküvői lakomákat s egyéb társas összejöveteleket. Természetesen színpad is lesz a nagyteremben.

A nagyráskaiak erejükhöz mérten

terveznek, erejükhöz mérten vállalják a községfejlesztési, — szépítési, választási programot. S hogy győzik, azt az új létesítmények bizonyítják, amelyek mind a lakosság kényeimét szolgálják, kulturáltabb életét segítik elő. Az eredmények magukért beszélnek és jó kiindulási alapul szolgálnak az új választási program összeállításához.-gs-Ha valaki Nagykaposról Košice (Kassa) felé indul, akkor Vaján után érintenie kell Nagyráskát. Mert csak a falu szélét érintve halad az országút, a második kanyar után már maga mögött is hagyja a kocsi a községet. Magam is sokszor elhaladtam már így Nagyráska mellett, s mindig az hittem — a neve után ítélve — hogy valóban nagyobb falu. Innen az országúból nehéz is megállapítani a nagyságát, hiszen az utcákon s a kertekben növő fák, bokrok eltakarják a házakat, s az emberben megmarad az illúzió, hogy ez a falu, ahogy a neve mondja, nagy. Pedig a valóság más. Nagyráska, neve ellenére, kicsi település, mindössze 432 ember lakja.

Ezt a számot Dóri Dénes hnb-elnök említi, akivel a kinti kánikula elől az iroda hűvösében találtunk menedéket. Itt a hús irodában aztán a falu elmúlt néhány évéről beszélgetünk, arról', mi minden történt a fejlesztés terén a legutolsó választások óta, s hogy mi az, amit súlypontként a következő választási programba fel kívánnak venni.

— Egy ilyen kis faluban, mint a miénk — mondja az elnök-, nem lehet igazán látványos dolgokat véghez vinni. De azért meg lehet vadósítani azt, amire a lakosságnak szüksége van, s ami a falu fejlődése, fejlesztése szempontjából fontos. A mostanit megelőző megbízatási időszakban új iskolát építettünk, tanítói lakásokat, fel épült az óvoda, s portalanítottuk az utakat. Mindezt 1971-ig végeztük el.

— Mi következett ezután?

— A mostani választási programban mindenelőtt a járdák megépítése szerepelt.

— Végre is hajtották, hiszen, már rajta járnak.

— Igen. Ezerhétszáz méter járdát építettünk, 358 ezer korona értékben.

— Milyen mértékben járult hozzá a lakosság ehhez?

— Tulajdonképpen mi csak a szükséges anyagokat biztosítottuk, meg egy szakemberről gondoskodtunk, magát a járdaépítést a község lakói végezték el örikéntes társadalmi munkában.

— Épült ezenkívül még valami a faluban a választási program alapján?

— Igen, a ravatalozó. S a múlt évben 48 ezer korona értékben felszereltük az iskolában és az óvodában a központi fűtést.

MER- “ TEN

KIS KÖZÖNSÉG - SZÉP EREDMÉNYEK

Inám (Dolinka) mindössze 583 lélekszámú apró kis község a nagy kürtösi járás délnyugati részén. A lakosság azonban Molnár Sándor hnb-elnök irányításával eredményesen teljesítette a most záruló ötéves megbízatási időszak választási programjába felvett feladatokat. Tenniakarásukat mindennél jobban bizonyítja az, hogy évente átlag hét-nyolcezer órát dolgoznak társadalmi munkában. Csak természetes, hogy ez meg is látszik a község külső képén.

Több, igen fontos feladatot valósítottak meg. Portalanították a községi utakat, több mint két kilométer hosszúságban. Sok helyen betonlapokkal rakták ki a járdákat. Rekontstruálták a közvilágítást, bekerítették a temetőt. Közegészségügyi, higiéniai szempontból is jelentős dolog volt a községi kutak kitisztítása, rendbehozása, hiszen közhasználatú vízvezetékhálózat híján igen fontos, hogy jó, egészséges legyen a kutak vize.

A leglényegesebb munkák egyike az óvoda és az iskola korszerűsítése volt. Bevezették a vizet, s ez lehetővé tette a mosdó stb. létesítését, így a kicsinyeknek nem kell kijárniuk az udvarra. De az óvoda környéke is megszépült: virágokat ültettek ki, és ami szintén örvendetes, korszerűbb, gazdagabb lett a játszótér.

— Legjelentősebb mostani akciójuk — mondja a hnb-elnök, — a patakon átvezető híd építése. Nagy

szükség van erre, hiszen a régi fahíd már használhatatalan volt, így aztán csak a község felső végén lehetett kijutni a közútra. Az építkezés jól halad, Zolcer Fülöp építőbrigádja nagy igyekezettel dolgozik. Igaz. a

helyi földművesszövetkezet is segít, ha kell, szakipari munkákkal. A beruházás összege 700 000 korona. Jelenleg már a betonozási munkákat készítik elő, ha minden jól megy, még az idén átadjuk az új hidat a forgalomnak.

— Mit szeretnének megvalósítani a következő megbízatási időszakban?

— Felbuzdulva azon, hogy az előző választási programba felvett célkitűzéseinket lényegesen túlteljesítettük, újabb igényes feladatokat tűztünk ki magunk'elé a következő öt esztendőre is. Terveink között szerepel a kultúrház belső és külső nagyjavítása, a helyi hangosbeszélő rekonstrukciója, a most épülő utcák portalanítása, további járdaszakaszok építése, valamint a földművesszövetkezettel közösen egy hatlakásos lakótömb felépítése.

Egyelőre még nincs rá keret, de szeretnénk ravatalozót is építeni. A tervek már elkészültek, csak a szükséges 399 000 korona beruházási keretet kell megszerezni, s akkor kezdődhet az építkezés. Gazdag program vár ránk, de az eddigi hozzáállással minden bizonnyal ezt is maradéktalanul teljesítjük majd.

Szöveg és kép: Bojtos János

Molnár Sándor hnb-elnök (balról) és a hídépítők