A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
AZ ORSZÁG LEGKORSZERŰBB ,,Az egészségügyi eMótós terén meg kell teremtenünk a feltételeket a lakosság orvosi ellátásának további javításához. A kórházi ágyak számát hatezerrel, vagyis öt százalékkal, a gyógyfürdői kapacitásokat háromezer férőhellyel, a tízezer lakosra jutó orvosok számát -3,1-del 25,5-re kell növelni. A beruházási eszközöket elsősorban az elavult egészségügyi berendezések felújítására, korszerűsítésére, a megkezdett beruházások gyors befejezésére és az egészségvédelem fokozatos korszerűsítését szolgáló legfontosabb létesítmények építésének megkezdésére kell felhasználni. Az egészségügyi dolgozók számának növekedését elsősorban a leggyakoribb betegségek hatásos gyógyítására, megelőzésére, a gyógymódok javítására kell felhasználni". (A CSKP XIV. kongresszusának irányelveiből) Az utóbbi néhány évtizedben világszerte erősen megnövekedett a szív- és érbetegségben szenvedők száma. Az antibiotikumok és a sebészet rendkívül gyors fejlődése a betegségek nagy részét gyógyíthatóvá tette. Az orvosi kutatásnak két nagy betegségcsoport ad még sok problémát. A daganatos betegségek és a keringési szervek betegségei. A halálozási statisztikában jelenleg az első helyen a keringési szervek, a szív és az erek betegségei állnak. Ennek egyik oka — és ez akármilyen furcsán is hangzik — az átlagos életkor emelkedése. A század elejéhez viszonyítva, minden megszületendő gyermek várható átlagos életkora 25 évvel emelkedett. Ezzel lehetőség adódik ahhoz, hogy az ember megélje azt az életkort, amikor az érelmeszesedés különböző tünetei jelentkeznek. Másik oka a szív- és érbetegségek szaporodásának az orvosi diagnosztikai módszerek fejlődése. Ma sok olyan keringési betegség felismerhetővé válik, amely néhány évtizeddel ezelőtt még esetleg földerítetlenül maradt volna. A szív- és keringési betegségek megelőzésére és a megbetegedettek gyógyítására a bratislavai Comenius Tudományegyetem orvosi karának II. belgyógyászati klinikáján mái 196ó-óta külön szívosztály működik, ahol a szakorvosok számtalan esetben a halál mezsgyéjéről hozták vissza az életbe a beteget. A megállt szivet és légzést újból megindították, vagyis a „halottat" újraélesztették. A csaknem egyévtizedes sikeres munkára visszatekintő szívosztály a napokban új otthont kapott a legkorszerűbb műszaki felszereléssel; s ez az intenzív állomás ma a legmodernebb az egész országban. Az új szívosztály főorvosa dr. Koszper Gyula az Európa-szerte ismert szívspecialista. Az intenzív állomás ünnepélyes átadásának napján kerestük fel dr. Kapszer Gyula főorvost. Hosszasan elbeszélgettünk a szív- és keringési zavarok legújabb gyógymódjairól, majd megmutatta az új kórtermet és a világviszonylatban is ritkaságszámba menő szívműködés ellenőrző berendezést; ennek a központi diszpécser helyiségben elhelyezett képernyőjén (monitorán) a szolgálatos orvos „kívülről" ellenőrizheti a betegek szívműködését. — A gyógyulást keresők, az osztályon dolgozó orvosok és a magam nevében is ezen az úton fejezem ki köszönetemet pártunk és kormányunk támogatásáért, amelynek következtében lehetővé vált az új szívosztály létesítése, korszerű műszaki felszerelése •— mondotta bevezetőjében dr. Koszper Gyula főorvos. Osztályunkon infarktusos és szívritmuszavarokban szenvedő betegeket gyógyítunk. Az utóbbi évtizedekben rohamosan emlekedett a szívbetegségekben szenvedők száma. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy a keringési betegségek három leggyakoribb fajtájához a szívbillentyű-hibák és az ezekkel kapcsolatos keringési elégtelenségek, koronaér-bántalmak és a szívidegességgel kapcsolatos zavarok tartoznak. Ezek tehát századunk második felének legismertebb szívmegbetegedései, de ma már nem sorolhatók a gyógyíthatatlan, nehezen kezelhető betegségek közé. Megfelelő szakkezelés mellett a beteg ésszerű életmódja, 1A
