A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
FEJLŐDÉS Az 1950—1960 közötti évekre kidolgozott általános városfejlesztési terv igen fontos volt Košice (Kassa) fejlődésében. Az ebben az időben épült lakótelepeket a zárt kompozíciós forma jellemzi. Az épületek négy-öt szintűek, 1 ha-ra több mint 250 lakos jut. A lakóházak hagyományos téglából, de már előre gyártott födémelemekkel épültek. Évi átlagban 550 lakás épült ily módon a város belterületén tires telkeken, illetve kisebb mértékben lebontott épületek helyén. Szlovákia további iparosítását kitűző kormányhatározat végrehajtásának keretében Kassától délnyugatra megindult a húszezer munkahelyet biztosító új Kelet- Szlovákiai Vasmű építkezése. Ennek következtében 1959-ben egy új általános városfejlesztési terv készült további tizenöt évre. Ennek a tervezője, a bratislavai Hladký építész vezette munkaközösség új koncepcióból indult ki. Az ipartelepek déli és északi elhelyezése és az új pályaudvar Hernád menti kiépítése mellett az új lakótelepeket az addig beépítettektől nyugatra helyezte el a régi város szintjénél magasabban. Ezzel jobban megközelítette az új Vasművet közlekedési szempontból. Az ebben az időszakban épült északi és nyugati új lakótelepek már nem zárt beépítésűek, hanem gazdagok zöld övezetekben. Az Újváros lakónegyedben mintegy 300 hektár területen 50 000 ember részére épült lakás a járulékos beruházásokat együtt. A beruházás 1962-től 1972-ig valósult meg. Az 1959-ból származó általános városfejlesztési terv már az akkor kikristályosodott urbanisztikai tervekre támaszkodott, de feltételezései, előrejelzései nem voltak eléggé reálisak. Az irányelvek szerint a város lakosságának az 1959-i 83 000-ról 1965-ig 120 000-re és 1975-ig 180 000-re kellett volna növekednie. A valóság viszont, hogy Kassának már 1965-ben az átmenetileg itt tartózkodókkal együtt 154 000 lakosa volt. Ezért 1965-ben felül kellett vizsgálni az általános városfejlesztési tervnek ezt a részét. Kompromisszumos megoldás született: az új lakóövezet a Hernád folyó és a déli ipari övezet között létesült, s ezzel egyidőben nagyobb lendületet kapott a régi alacsony szintű, elavult családi házak lebontása; az így felszabadult belső és külső övezetben új magasházak épültek. Szlovákia távlati urbanizációs elveit meghatározó 1972. évi kormányhatározat Kassának is fontos központi szerepet szán, ezért szükség volt egy új általános távlati városfejlesztési terv kidolgozására, legalább a 2000. évig. Ez 1973- ban készült el, kilátásba helyezve a beépített terület kiterjesztését nyugaton egész Myslaváig, délen egész Krásna nad Hornádomig, a keleti hegylánc átlépésével egész
