A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításol Varga Béla, a CSEMADOK KB titkára üdvözlő beszédét mondja összegyűjtését és esetleges feldolgozását. A nyolc év folyamán viszonylag szép eredményeket értek el, számos nyelvművelő cikk jelent meg lapjainkban, sok előadás hangzott el a pedagógusok és szerkesztőségek dolgozói részére, jelentős nyelvjárási anyag gyűlt össze, elsősorban a helynévkutatásban mutathatnak fel szép eredményeket. Dr. Jakab István továbbá azt is elmondotta, hogy az első öt évben tapasztalt nekibuzdulás után az utóbbi három évben bizonyos lazulás, sőt stagnálás következett be. Több munkacsoportot összevontak. A kezdeti nyolc munkacsoport helyett 1963-ban már csak öt létezett. Azonban hangsúlyozza, nem siránkozni és keseregni kell, hanem újra körvonalazni a feladatokat, felrázni a résztvevőket, felébreszteni bennük az aktett nyelvművelési-nyelvhasználati szempontú oktatás és képzés stb. A nyelvjárási anyag gyűjtését illetően elsősorban a helynevek szakszerű összegyűjtése a legsürgősebb feladat, de nem kevésbé fontos a nyelvjárások más jellegű anyagának a rögzítése sem, különösen a mezőgazdaság szókincséé. A nyelvművelő napok résztvevői körében nagy érdeklődést váltott ki dr. Mező András, a nyelvtudományok kandidátusának előadása a földrajzi nevek gyűjtésének időszerűségéről, fontosságáról és problémáiról. Érdekes volt Gudmon Edit önvallomása is sókszelőcei n yel vj á rá sg y ű j tési ta pa szta I a ta i ról. Rendkívül figyelmet érdemlő volt dr. Benkő Lászlónak, a nyelvtudományok doktorának Tájszók a szépirodalomban címen megtartott előadása, továbbá dr. Zsilka Tibor-KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK A CSEMADOK KB Nyelvművelő Bizottsága, a Bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézet, valamint a Prešovi Pedagógiai Intézet a múlt év végén rendezte meg Košicéban a VI. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Az ünnepélyes megnyitó után, a több mint negyven pedagógushoz Varga Béla, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára intézett üdvözlő beszédet. Utána dr. Jakab István, a nyelvtudományok kandidátusa ismertette a CSEMADOK KB Nyelvművelő Bizottságának 1974-ben elért munkaeredményeit. Egyebek között elmondotta, hogy a bizottság, amely 1967- ben alakult, két fő célt, illetve feladatot tűzött maga elé: a nyelvművelést, vagyis a csehszlovákiai magyar dolgozók nyelvi műveltségének emelését, nyelvhasználatának javítását, továbbá magyar lakta területek nyelvjárási anyagának tív érdeklődést. A nyelvművelő szakbizottság elnöke beszámolójában újra felvázolta a legfontosabb tennivalókat. A nyelvművelést illetően: szemináriumokat kellene szervezni a lapszerkesztőségek, kiadók, színházak, valamint a rádió magyar szerkesztőségének nyelvhelyességi, nyelvhasználati problémáiról. El kellene érniük, hogy iskoláinkban minél előbb megvalósuljon a nyelvtani alapokra épínak, a nyelvtudományok kandidátusának Duba Gyula Vajúdó parasztvilág című művét stilisztikai elemzésnek alávető tanulmánya. A Kazinczy Nyelvművelő Napok dr. Sima Ferenc, a helyes magyar kiejtés problematikájáról és dr. Balázs Béla, a nyelvművelés és népművelés szerepéről tartott előadásával ért véget. — zs— Gál Sándor lelv. „GYERTYAFÉNY" MELLETT A könyv a műveltség forrása. Embert formáló hatását újra és újra hangsúlyoznunk kell. Gorkij irta le, hogy „minden ami bennem jó, a könyvnek köszönhetem". De hogyan lehet a könyvhöz közelebb hozni az olvasót? Nem könynyű kérdés, jól bevált forma az iróolvasó találkozó. Nagylégen (Lehnice), a több mint kétezer lelket számláló faluban gyakori vendég a szlovákiai magyar Író. A több mint hatmillió korona költséggel épült kultúrház jó feltételeket teremt íróolvasó találkozókra. A lehetőség azonban önmagában még nem minden. A tömegszervezetek állandó kezdeményezésére is szükség van. Ebben nincs is hiány. Az elmúlt években gazdag kulturális tevékenység bontakozott ki. De ne kanyarodjunk el a témától! Mondjunk néhány szót a latunkban eddig megrendezett író-olvasó találkozókról. Ozsvald Arpád, Egri Viktor, Ordódy Katalin voltak az elsők, akikkel megismerkedtek a régi olvasók. Ozsvalddal több mint háromszáz diák találkozott. Földközelben és Laterna magica című versköteteit csaknem száz diák dedikáltatta. Az Egri Viktorral való találkozást lebilincselő beszéde és a kérdésekre adott válaszai tették felejthetetlenné. A találkozó százötven résztvevőjére pozitívan hatott az író. A szó legigazibb értelmében nevelte őket. Ordódy Katalin azután találkozott a légiekkel, ahogy Keskenyebb út című nagysikerű regénye megjelent. Ennek a találkozónak az volt a kellemes meglepetése, hogy a zsúfolásig megtelt teremben a jelenlevők nagy része Hatol volt. A művelődési ház igazgatója új ötlettel gazdagította az író-olvasó találkozókat. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult. Rendszeressé váltak a „Gyertyafény" találkozók. Dénes György, a népszerű szlovákiai magyar költő is ellátogatott a laluba. Mikor a hangosbemondóban hírül adták érkezését, soksok olvasó jött össze a kultúrházban. Akik részt vettek ezen az értékes találkozón, érezték, hogy a szép szó vonzásába kerültek. A fiatalok Dénes-verseket szavaltak, énekeltek. Az érdekes beszélgetés után több mint ötven darab kelt el a költő Tücsökhegedű c. gyermekverskötetéből, és több tucat talált gazdára Mélység lölött c. kötetéből. A közelmúltban Lovicsek Béla volt a „Gyertyafény" vendége. Igaz, nem telt meg zsúfolásig a terem, de a kérdések és az író igazságot kereső válaszai, vallomásai feledtették ezt. Ennek ellenére lelteszem a kérdést: az utóbbi időben csökkent volna Légen a könyv iránti érdeklődés? Én változatlanul bízom abban, hogy ahol egyszer már kigyúlt a fény az emberek gondolkozásában, azt nem hagyja kihúnyni a kultúrmunkások lelkes igyekezete. SZITASI FERENC JÓ ÉVET ZÁRTAK A CSEMADOK nánai helyi szervezete megtartotta évzáró taggyűlését. Hajtman Kornélia beszámolójában foglalkozott azzal az akcióval, amelyet „Tizenhárom fodor van a szoknyámon“ címmel a CSEMADOK Központi Bizottsága hirdetett meg. A versenybe a CSEMADOK nánai helyi szervezete is bekapcsolódott, és sikert aratott a népviseletbe öltöztetett bábukkal. A vitában az alapító tagok is felszólaltak és köszönetüket fejezték ki a szocialista kultúra terjesztéséért a CSEMADOK tagságának. Méltatták a színjátszás, a népdalgyűjtés és a népi hagyományok megőrzésének jelentőségét. A CSEMADOK-tagok 700 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy további 350 órát dolgoznak le. Az évzáró taggyűlésen a Nők Nemzetközi Évét méltatva ajándékkal kedveskedtek a nőknek. Az iskolás gyermekek gazdag kulturális műsort adtak. SZÁRAZ MARIA CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításo 10
