A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
nek. Igaz ugyan, hogy például az összmezőgazdasági termelés tervét 103,9 százalékra teljesítettük, vagy hogy az egy főre eső termelékenység 5 százalékkal haladta meg a tervezettet, de mennyivel szebbek lettek volna az eredmények, ha nem pusztít a száj- és körömfájás (nem sokkal azután, hogy a három szövetkezet „összeházasodott"), vagy ha nem olyan kegyetlen az 1974-es ősz, amely komoly károkat okozott a növénytermesztésben. A kukorica jelentős része még 1975 februárjában is kinn volt a határban, egy-Hlavaty László hnb-tiikár szerűen nem tudtunk kijutni a földekre, mert a környező folyók — a Vág és o Vág-Nyitra csatorna — vize elöntötte az utakat és a földeket. A folyók mentén feltörő talajvíz is sok gondot okoz o szövetkezetnek, sajnos ezt a problémát mi egyelőre nem tudjuk megoldani. A legsúlyosabb következményekkel az 1975. évi brucellózisjárvány járt. Szarvasmarha-állományunkat komoly veszteségek érték, s ezzel magyarázható, hogy tejleadósi tervünket nem sikerült teljesítenünk. A szövetkezet 4693 hektáron gazdálkodik, s a terület túlnyomó része szántóföld. A két legfőbb termelési ág közül a növénytermesztés jelentősebb, s amikor az eredményekről beszélünk, elsősorban a növénytermesztésben elért eredményekre gondolunk. Egy jellemző — nemcsak a termelékenység növekedését, hanem az egyesítés helyességét is igazoló — adat: amíg a három szövetkezet önállóan gazdálkodott, például 1970-ben összesen 163 vagon gabonát adtok el a felvásárló üzemnek, addig a „Haladás" 1975-ben 421 vagon gabonát tudott leszállítani. Az emelkedő terméshozamok mellett — 1971-ben 33 q gabona termett hektáronként, 1975-ben 56 q 20 kg — természetesen az is hozzájárult a termelékenység növekedéséhez, hogy gyarapodott a termőterület. Hoqy erre sor kerülhetett, óbban nem kis szerepe volt az egyesítésnek is. Az összevont területeken gazdaságosabban lehet termelni, észszerűbben tudnak szakosítani. Az utóbbi időben fokozott figyelmet szentelnek a gyümölcstermesztésnek és a kertészetnek is. S hogy az állattenyésztés sem ,. mostohagyermeke” a szövetkezetnek, bizonyítja az is, hoqy a beruházások jelentős hányadát új istálló, hizlalda építésére, s a meglevő épületek korszerűsítésére irányozták elő. — 1976-ban előreláthatóan üzembe helyezzük az új öntözőberendezést — mondja Balogh László. — Segítségével 940 hektár termőföldet tudunk majd rendszeresen öntözni, s gondolom ez nagymértékben hozzájárul a terméshozamok növekedéséhez is. S ha már a beruházásoknál tartunk, el kell mondjam, hogy a szövetkezeti tagok munkakörülményei sem közömbösek számunkra. Mindent elkövetünk azért, hogy az emberek munkahelyükön elé-Szabó Ferenc hnb-elnök gedettek legyenek. Az istállókba bevezettük a központi fűtést, az állatgondozók meleg vízben mosakodhatnak. Komoly gonddal járt dolgozóink étkeztetése. A szövetkezetben sok asszony is dolgozik, napközben nem marad idejük a főzésre, ezért elhatároztuk, hogy egy üzemi konyhát építünk, ahol minden szövetkezeti tag számára ebédet főznek. A konyha 1975 tavaszán kezdte meg működését, s azt hiszem mindenki elégedett mind az ételek minőségével, mind a mennyiségével. 1975-ben, a .munkakörülmények kiértékelése során a szövetkezet szlovákiai viszonylatban a 9. helyre került, a járásban pedig mi vogyunk az elsők. A szövetkezet göndot fordít a tagság szakmai képzésére is. Télen, amikor kevesebb a munka, rendszeres iskolázást tartanak a troktoristák és a gépkarbantartók részére. Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben dolgozók pedig az új munkamódszerekkel ismerkednek. Ezen kívül a szövetkezeti klubban főzési- és szabás-varrás tanfolyamot szerveztek a lányok számára. Sötét volt, amikor búcsút vettünk, kint továbbra is zuhogott az eső, de azért elindultunk, kerülve minden kompot és hasonló korszerűtlen átkelőhelyet, így aztán előbb is értünk haza. Közben jutott csak eszünkbe, vajon a Vágón miért is nem építettek hidat. Ezt elfelejtettük megkérdezni. Hát... tolón majd legközelebb...! ZS. NAGY LAJOS és LACZA TIHAMÉR (Hlavatý (1), Prandl Sándor (3) és Könözsi István (1) felvételei) 7