A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-06-21 / 19. szám

Ilyen kártyától töltenek ki és küldenek egymásnak a rádiósok

az izgalmas vetélkedőnek. A verseny abból áll, hogy mindegyik résztvevő kiválaszt magának egy helyet és bejelenti adásának helyét. Ez rendszerint valamilyen kimagasló helyen van. Az ultrarövid hullámok ugyanis egyenes irányban terjednek, éppen úgy, mint a televízióé. Ezért sokan a Tátra valamelyik csúcsát választják adásuk helyéül. Ezeket a versenyeket minden év július első hetének végén tartják. A résztvevő azt is bejelenti, hogy melyik zónában tartózkodik. Ha a versenyző valamelyik állomással rádióösszeköttetést létesített, akkor a két állomás közötti tényleges távolság adja a pontszámokat. Minden kilométer egy pontnak számít. A verseny végén a pontszámokat összegezik és aki a legtöbb pontot érte el, az a győztes.

Itt kell megemlíteni azt a kiváló eredményt, amit egy nemzetközi verseny keretében az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) által kiirt pályázaton MUDr. Harry Cinčura, a somorjai állami kórház gyerekosztályának főorvosa ért el. Pontosan nem ismerjük a feltételeket, de annyi ismeretes, hogy tízezer összeköttetést létesített. Első lett! Az ENSZ meghívta Genfbe, ahol ünnepélyes keretek között átadták az elismerő oklevelet és egy hetet tölthetett. vendégként Svájcban.

Visszatérve hazai versenyeinkre, meg kell említeni a regionális és subregionális versenyeket. Ezek mindig március, illetve május első hetének végén zajlanak. Az URH hullámú adó-vevő európa-bajnoki versenyt szeptember első hetének végén tartják. Ez nagyon igényes, nehéz, 24 órán keresztül állandóan tart, s ezért szükséges, hogy ne egy személy versenyezzen, hanem legalább ketten-hárman legyenek egy csapatban.

Végül meg kell említeni a fiatalság körében nagyon közkedveltté vált ún. „róka versenyeket". A rókák olyan kisméretű, tránzisztorált, könnyű, automata adókészülékek, melyeknek fogyasztása minimális. A készülékeket az oktató kint a terepen, mélyedésben, bokor aljában stb. elrejti. Az adók automatiku-A kisváros alszik. Az óra már régen elütötte az éjfélt. Az egyik házból kis lény szűrődik ki. Bent a szobában egy rádióamatőr hajol készüléke fölé, Egyszerre csak figyelmes lesz az egyik adásra. Kezdetben nem akarja elhinni, amit hall.., talán az érzékek csalódása ... a fáradság . .. vagy talán .. . de nem, hiszen jól hallja az ismert segélykérő SOS ... SOS ... SOS ... jeleket. Egészen pontosan behangolja vevőkészülékét és most már tisztán kivehetők a morsejelek. Egy norvég hajó jutott kritikus helyzetbe és várható annak elsüllyedése. Ők adják a segélykérő jeleket, jelzik a helyet is, ahol vannak, a Norvég-tengeren.

A fiatalember nem sokat tétovázik. Tudja, hogy több ember életéről van szó. Itt cselekedni kell, de a lehető leggyorsabban, mert minden késedelem katasztrófához vezethet. Éjfél után két óra van. Mit csináljon? Ha megvárja a reggelt, számos tengerész leli halálát a hullámsirban. Hány feleség, hány gyermek várja vissza ezeket a férliakat? Tenni kell valamit, ismétli magában! Nem sokáig gondolkodik, máris rohan a városka katonai alakulatához. Az őrségen álló katona furcsán nézi a feldúlt arcú fiatalembert, aki végül is meggyőzi az őrt, hogy neki azonnal beszélnie kell a parancsnokkal. A parancsnok végighallgatja az izgatott fiatalembert s megérti a lényeget; segíteni, de azonnal. Néhány percen belül az éteren át már száll az üzenet a fővárosba, egy ottani katonai alakulathoz. Innét csak egy helyi telefonbeszélgetés, és a norvég követ értesül az eseményekről. Tíz percbe sem telik, az oslói minisztérium riadóztatja a haditengerészet és a polgári hajózás egységeit, és gyorsjáratú hajókkal megkezdődik az életmentés. Az akció sikerrel járt, a halál küszöbén álló tengerészeket sikerült megmenteni.

önkéntelenül lelmerül a kérdés, hogy a szóban forgó fiatalember hogyan jutott rádiókészülékhez. Mindezt megtudni nem volt számomra nehéz, mert egyik jó ismerősöm több mint húsz éve foglalkozik rádiózással. Mivel tagja a Juraj Dimitrov Vegyiüzem mellett működő Honvédelmi Szövetség amatőr rádiósok alapszervezetének, ebbe a klubba látogattam el. Ott, a helyszínen készségesen adott felvilágosítást a klub vezetője, Jozef Pa'sko és ismerősöm, Jozef Babie, a klub legrégibb tagja

— Klubunknak huszonnégy tagja van — kezdte az ismertetést a vezető. Célunk az, hogy a fiatalsággal megkedveltessük a műszaki irányú munkát. Alkalmuk van különféle rádióberendezéseket, készülékeket barkácsolni, de az is nagyon fontos, hogy megtanulják a távirász munkáját, a morsézást. Ez az alapja a rádió adás-vevésnek URH-án — ultrarövid hullámú készüléken. Ha ezt megtanulja a jelölt, és sikerrel letette az előirt rádiókezelői vizsgát, akkor a klub tulajdonát képező készüléken jogosítást nyer rádióadásra és vételre. Az, aki a következő fokozatot sikerrel leteszi, nemcsak morse jelekkel, de fónikusan, beszéddel, szóval is összeköttetésbe léphet más adóállomással. Minden egyes ilyen éteren keresztüli kapcsolatot be kell vezetni a naplóba és azután ki kell tölteni egy kártyát. Ezen fel van tüntetve a klub adójának a jele. Ebben az esetben OK 3 KPB, továbbá a dátum, az óra, az adó műszaki adata (MHz), hogyan történt az adás, morsejelekkel vagy fónikusan, élőszóval, az adás- minősége, ki adta vagy vette az adást és végül VY 73. Az utóbbi annyit jelent mint „Téged szívélyesen üdvözöl". Ezeket a kártyákat kölcsönösen, mind az adó-, mind a vevő léinek ki kell tölteni és postán elküldeni. Nálunk Prágában van a központ, ahol összegyűjtik a világ minden részéből beérkező kártyákat és havonként egyszer eljuttatják a címzettnek.

A rádióamatőrök világszövetsége az IARV — (International Amateur Radio Union) Genfben székel. Az egész világ fel van osztva négyzetekre, ún. zónákra, amelyek meg vannak jelölve. Hazánk pl. a 75 zóna közül a II 66 jelzésű zónába tartozik. Hazánk szintén zónákra van osztva, összesen tizenöt zóna van határainkon belül.

A klubunkban levő adó-vevő rádióállomás közös. Az idősebb és több tapasztalattal rendelkező tag letehet egy következő vizsgát, amelynek alapján engedélyt kaphat arra, hogy saját, otthonában tarthasson üzemben rádióállomást. Háromféle kategória van: A, B, C, az elsőbe 200 W, a másodikba 75 W, a harmadikba 20 W-o s készüléket üzemeltethet. Amennyiben az illetőnek megfelelő érdemei vannak a rádiózás terén, engedélyt kaphat 1000 Wattos, vagyis 1 kW-os készülék használatára.

Minden évben különféle versenyeket rendeznek. Egy nagyon érdekes verseny kezdődött hazánkban a második világháború után. Ma már ezeket a versenyeket — éppen közkedveltségük révén — nemzetközi szinten rendezik. Európa minden részéről jönnek hozzánk a rádiósok, hogy részesei legyenek ennek

son állandóan jeleket bocsátanak ki. Ezek a „rókák". A klubtagnak az a leiadata, hogy egy hasonlóan kisméretű, hordozható vevőkészülék segítségével megadott időn belül, pl. 180 perc alatt megtalálja az elrejtett 5 rókát.

Ilyen versenyeket a klub keretén belül, továbbá városi, területi és országos szinten rendeznek. Léteznek természetesen nemzetközi versenyek. Nálunk, de másutt is az ifjúság igen kedvelt sportja ez.

VÖRÖSMARTY GÉZA Prandl Sándor (3) és archív (1) felvételei