A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-06-14 / 18. szám

A CSKP XV. kongresszusának beszámolójából (társadalomtudomány — antikommunizmus elleni harc — tömegtájékoztatás) — a társadalomtudományok terén a tudományos kutatás fő tartalmát alkossák a szocialista és kommunista társadalom építésének problémái: — a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai utat mutattak a válságos fejlődés leküzdése felé; — fontos olyan légkör biztosítása, mely lehetővé teszi a nézetek elvszerű szembeállítását, az új ismeretek és tapasztalatok gyakorlati igazolását; — a jövő a munkásosztályé, a legforradalmibb erőé, melynek ideológiáját a derűlátás, az emberbe, s az ember kimeríthetetlen alkotóerejébe, méltóságába vetett hit hatja át; — a nemzetközi osztályharc jelenlegi feltételei megkövetelik, hogy ideológiai frontunk fokozza támadó szellemét; — az ideológiai frontnak továbbra is komoly feladata a revizionizmus és opportunizmus összes válfaja elleni elvszerű küzdelem; — a lapok, folyóiratok hasábjain, a televízió képernyőjén, rádióadásokban filmhíradókban egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a dolgozó embernek. Csehszlovákia szocialista építése je­lenlegi korszakának sürgető és igényes feladatai, valamint a nemzetközi fejlő­dés, továbbá annak szükségessége, hogy konkretizáljuk a társadalmi, gaz­dasági fejlődés hosszú távlatú kérdéseit és tisztázzuk irányait, újabb követelmé­nyeket támasztanak a marxista-leninista elmélet alkotó szellemű érvényesítésé­vel, a társadalomtudományok fejleszté­sével szemben. A tudományos megismerésnek és gyakorlati érvényesítésének hatékonysá­ga mindinkább a társadalmi, természet- és műszaki tudományok kölcsönös át­hatásától, az elméleti megközelítés komplex voltától, a szoros együttműkö­déstől, az alapvető és az alkalmazott kutatás kölcsönös gazdagításától függ. A túlzott reszortszellem, tehát a szűk­látókörűség, árt a társadalomnak, sze­gényebbé teszi a tudományt csökkenti befolyását, és tekintélyét. A társadalomtudományok terén a tu­dományos kutatás fő tartalmát alkos­sák a szocialista és a kommunista társadalom építésének problémái. Első helyen szerepel a termelőerők és a ter­melési viszonyok további fejlődése, a tu­dományos-technikai forradalom feltéte­lei közül a munka jellegében bekövet­kezett változások kérdései, a termelés hatásfokának növelése és irányításának tökéletesítése, a díjazás, főként pedig az anyagi és erkölcsi munkaösztönzők kölcsönös viszonyának és felhasználá­sának a kérdései. Alapvető jelentőségű a társadalmunk osztály és szociális szerkezete fejlődé­sével, változásaival kapcsolatos kérdé­sek kutatása, az államiság elmélyülésé­nek, politikai rendszerünk tökéletesíté­sének és a szocialista demokrácia fej­lesztésének kérdései. Ilyen továbbá a szocialista ember életszemlélete és élet­módja formálódásának, nemzeteink fej­lődésének és közeledésének egész komplexuma, a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai küzdelemre vonatkozó tárgy­körök összessége. Az elméleti kutatás fontos tárgyát jelentik a forradalmi világfolyamatnak, továbbá a szocialista közösség egysé­gének kérdései, az integrációs folyamat kibontakoztatása, valamint a békés egymás mellett élés politikájának kér­dései. A fejlett szocialista társadalom épí­tése alapvető szempontjainak megoldá­sa megköveteli a pórt vezető szerepe elmélyítése kérdéseinek elméleti kidol­gozását, pártunk történetének feldolgo­zását. Ezzel összefüggésben szeretném újra kiemelni a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságainak jelentőségét. Ez a dokumentum rendkívül nagy szerepet játszott a konszolidációs folyamatban a XIV. kongresszus után, és abban, hogy megértsék a válságos fejlődés okait és követelményeit Utat mutatott a válságos fejlődés leküzdésére, hozzá­járult a párt sorainak és vezető szere­pének szilárdulásához, a párt és a nép egységének elmélyítéséhez. Ezek a té­nyek további munkánkban is a tanul­ságok forrását jelentik. A társadalomtudományok munkájá­nak az új szükségletekkel összhangban történt kibontakoztatása megköveteli, hogy a CSKP Központi Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Intézetének, a CSKP Központi Bizottsága Politikai Fő­iskolájának, a Csehszlovák Tudományos Akadémiának és a főiskoláknak az erő­feszítését egybehangolják s tevékenysé­güket a kommunista pártosság és a nagyfokú felelősség szelleme hassa át. Szándékai megvalósításának alapfelté­tele a társadalomtudományi intézmé-. nyék tudományos dolgozói kiválasztásá­nak és képzésének javítása. A társadalmilag sürgető problémákra való összpontosítás megköveteli, hogy sokkal hatékonyabb kapcsolatot teremt­senek a társadalmi gyakorlattal, a párt és az állam szükségleteivel. Fontos olyan légkör biztosítása, amely lehetővé teszi a nézetek elvszerű szembeállítását, az új ismeretek és tapasztalatok gya­korlati igazolását. A leninizmustól min­denféle merevség idegen: a leninizmus örökké élő, a forradalmi gyakorlat alapján állandóan fejlődő és gazda­godó tanítás. A Szovjetunió és a többi szocialista ország szocialista építésének már nem­csak az elmélete, hanem konkrét gya­korlata, a szocialista világrendszer létre­jötte és fejlődése is igazolja a marxiz­­mus-leninizmus alapelveinek általános érvényességét. A jövő a munkásosztályé, a legforra­dalmibb erőé, amelynek ideológiáját derűlátás, az emberbe, az ember kime­ríthetetlen alkotó erejébe, méltóságába vetett hit hatja át. Ez az ideológia nagy tettekre lelkesíti az embert, harcba vezérli őt a világ forradalmi átalakítá­sáért, a kommunizmusért. Az emberiség nem ismer haladóbb ideológiát. A mi ideológiánkkal szemben a bur­­zsoá ideológia semmi pozitívumot nem adhat a mai embernek. Ez az osztály­ideológia letűnik a történelem színpa­dáról. Ebből ered borúlátása, jövőtől való félelme és reakciós jellege. Ebből ered bősz antikommunizmusa is. Ez az ideológia ma a kapitalizmus általános válságát tükrözi. A békés egymás mellett élés alap­elveinek érvényesítéséért vívott történel­mi küzdelem nem jelent ideológiai megbékélést. Noha a burzsoó világ egyes képviselői az eszmei megbékélés szükségességéről beszélnek, semmi sem vall arra. hogy az imperializmus eszmei téren leszerelne. Ellenkezőleg, újabb formákat és módszereket keres anti­­kommunista offenzívájának kibontakoz­tatására, a szocialista országok egysé­gének megbontására, fokozza támadá­sait Csehszlovákia, más szocialista or­szágok és különösen a Szovjetunió ellen. Az antikommunizmus elsősorban szovjetellenességként lép fel, amelynek örömmel látott szövetségesévé lett a maoizmus is. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunió a szocializmus, a demokrácia és a béke forradalmi és nemzeti felszabadító erőinek fő táma­sza. Az antikommunista erők rendszeresen támadják pártunkat, országunkat is. Azért támadnak bennünket, mert lenini alapelveken építjük a szocializmust, azt a szocializmust, amely gyakorlatunkban mindazt megtestesíti, ami nemes, hala­dó és humánus. Azért támadnak ben­nünket, mert megvalósítjuk azokat az eszményeket, amelyekért népeink leg­jobb fiai és lányai harcoltak, szenved­tek és életüket adták, s amelyekért az igazi forradalmárok világszerte küzde­nek. A nemzetközi osztályharc jelenlegi feltételei megkövetelik, hogy ideológiai frontunk fokozza támadó szellemét, elv­­szerűen és mély meggyőző erővel mu­tassa meg a szocialista világ demokra­tikus és humánus voltát, leplezze le az imperializmus embertelenségét és ki­zsákmányoló jellegét, a szocializmus alapvető értékei elleni támadásait, amelyeket gyakran revizionista frazeoló­giába burkot. A jobboldali opportunizmus ellen vívott harc nem ért véget azzal, hogy a jobboldal politikai vereséget szenve­dett és exponensei letűntek a politikai színpadról. Az ideológiai frontnak to­vábbra is komoly feladata a revizioniz­mus és az opportunizmus összes vál­fajai elleni elvszerű küzdelem. Tapasztalatból tudjuk, mennyire árta­nak mozgalmunknak a fegyelmezetlen­ség és a megalkuvás különböző formái, főleg a felelős dolgozók cselekvésében mutatkozó különfél társadalomellenes jelenségekkel való megbékülés meg­nyilvánulásai, mennyire gyöngítik a pórt cselekvőképességét, és a gyakorlatban opportunizmushoz vezetnek. A tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió és a film­híradó — az eszmei-politikai és nevelő ráhatás óriási erejét képviselik. A köz­ponti bizottság rendszeres, mindennapi figyelmet fordít rájuk. Nagy részük van a párt politikájának magyarázásában és megvalósításában, a nép tájékozta­tásában és szocialista tudatának növe­kedésében. Értékeljük elkötelezett mun­kájukat, amellyel megnyerik az embe­rek bizalmát. Ám ezen a szakaszon is nagyobb feladatok és igények várnak ránk. A sajtó, a rádió és a televízió — mint az állam és a pórt kezében levő fontos eszköz — céltudatosabban és meggyő­zőbben, mély érveléssel mutassa meg a szocialista rendszer és a szocialista életmód előnyeit. Még hatékonyabban küzdjön a kommunizmus eszményeiért. Harcoljon a burzsoó ideológiák és csö­­kevények ellen, pellengérezze ki és nyomja el a kispolgárság minden meg­nyilvánulását. A lapok, folyóiratok ha­sábjain, a televízió képernyőjén, rádió­adásokban, filmhíradókban, mind na­gyobb figyelmet kell szentelni a dolgozó embernek. Hazánk minden napja a hő­siesség, az újítás, dolgozóink alkotó lendülete és ügyessége, a fogyatékos­sággal szembeni engesztelhetetlensége, s az azért vívott küzdelem példáit eredményezi, ami életünkben új hori­zontot nyit. A tájékoztatási eszközök munkatársai­nak tudatosítaniuk kell nagy felelőssé­güket, amely a közvélemény alakításá­ban hárul rájuk. Naponta ugyanis száz­ezrekhez, sót milliókhoz szólnak. Minden cikkből, adásból ki kell tűnnie, hogy a szocialista újságíró teljesíti küldetését, segíti a forradalmi erők harcát, fenn­tartás nélkül szolgálja a szocializmus, a haladás és a béke ügyét. A tájékoztatási eszközök nagyon fon­tos feladata, hogy sokoldalúan hozzá­járuljanak a testvéri szocialista orszá­gok életének megismeréséhez és köze­­lebbhozásához, internacionalista kap­csolataink szilárdításához és fejleszté­séhez. Amikor nagy igényeket támasztunk a tájékoztatási eszközök munkájával szem­ben, anyagi-műszaki bázisuk fejlesztését sem tévesztjük szem elől. A tájékoztatási eszközök rendszeré­ben különleges jelentőségű a párt­­sajtó. Főként a Rudé Próvonak kell példát mutatnia elvszerűségével, az új­nak, a haladónak harcos és hű ábrázo­lásával. Felelőssége annál nagyobb, mivel a központi bizottság sajtószerve­ként felel a pórt politikájának érvénye­sítéséért A CSEMADOK Központi Bizottságának képeslapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. Címlapunkon Kontár Gyula, Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvatd Árpád. Telefon: 328-64. a 32. oldalon Juraj Sugár Grafikai szerkesztő: Král Pétecné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. felvétele Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Východoslovenské' tlačiarne n. p., Košice. Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava—Krasňany. Előfizetési díj egész évre 117.— Kčs. Elő­fizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom