A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-14 / 18. szám
A CSKP XV. kongresszusának beszámolójából (társadalomtudomány — antikommunizmus elleni harc — tömegtájékoztatás) — a társadalomtudományok terén a tudományos kutatás fő tartalmát alkossák a szocialista és kommunista társadalom építésének problémái: — a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai utat mutattak a válságos fejlődés leküzdése felé; — fontos olyan légkör biztosítása, mely lehetővé teszi a nézetek elvszerű szembeállítását, az új ismeretek és tapasztalatok gyakorlati igazolását; — a jövő a munkásosztályé, a legforradalmibb erőé, melynek ideológiáját a derűlátás, az emberbe, s az ember kimeríthetetlen alkotóerejébe, méltóságába vetett hit hatja át; — a nemzetközi osztályharc jelenlegi feltételei megkövetelik, hogy ideológiai frontunk fokozza támadó szellemét; — az ideológiai frontnak továbbra is komoly feladata a revizionizmus és opportunizmus összes válfaja elleni elvszerű küzdelem; — a lapok, folyóiratok hasábjain, a televízió képernyőjén, rádióadásokban filmhíradókban egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a dolgozó embernek. Csehszlovákia szocialista építése jelenlegi korszakának sürgető és igényes feladatai, valamint a nemzetközi fejlődés, továbbá annak szükségessége, hogy konkretizáljuk a társadalmi, gazdasági fejlődés hosszú távlatú kérdéseit és tisztázzuk irányait, újabb követelményeket támasztanak a marxista-leninista elmélet alkotó szellemű érvényesítésével, a társadalomtudományok fejlesztésével szemben. A tudományos megismerésnek és gyakorlati érvényesítésének hatékonysága mindinkább a társadalmi, természet- és műszaki tudományok kölcsönös áthatásától, az elméleti megközelítés komplex voltától, a szoros együttműködéstől, az alapvető és az alkalmazott kutatás kölcsönös gazdagításától függ. A túlzott reszortszellem, tehát a szűklátókörűség, árt a társadalomnak, szegényebbé teszi a tudományt csökkenti befolyását, és tekintélyét. A társadalomtudományok terén a tudományos kutatás fő tartalmát alkossák a szocialista és a kommunista társadalom építésének problémái. Első helyen szerepel a termelőerők és a termelési viszonyok további fejlődése, a tudományos-technikai forradalom feltételei közül a munka jellegében bekövetkezett változások kérdései, a termelés hatásfokának növelése és irányításának tökéletesítése, a díjazás, főként pedig az anyagi és erkölcsi munkaösztönzők kölcsönös viszonyának és felhasználásának a kérdései. Alapvető jelentőségű a társadalmunk osztály és szociális szerkezete fejlődésével, változásaival kapcsolatos kérdések kutatása, az államiság elmélyülésének, politikai rendszerünk tökéletesítésének és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései. Ilyen továbbá a szocialista ember életszemlélete és életmódja formálódásának, nemzeteink fejlődésének és közeledésének egész komplexuma, a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai küzdelemre vonatkozó tárgykörök összessége. Az elméleti kutatás fontos tárgyát jelentik a forradalmi világfolyamatnak, továbbá a szocialista közösség egységének kérdései, az integrációs folyamat kibontakoztatása, valamint a békés egymás mellett élés politikájának kérdései. A fejlett szocialista társadalom építése alapvető szempontjainak megoldása megköveteli a pórt vezető szerepe elmélyítése kérdéseinek elméleti kidolgozását, pártunk történetének feldolgozását. Ezzel összefüggésben szeretném újra kiemelni a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságainak jelentőségét. Ez a dokumentum rendkívül nagy szerepet játszott a konszolidációs folyamatban a XIV. kongresszus után, és abban, hogy megértsék a válságos fejlődés okait és követelményeit Utat mutatott a válságos fejlődés leküzdésére, hozzájárult a párt sorainak és vezető szerepének szilárdulásához, a párt és a nép egységének elmélyítéséhez. Ezek a tények további munkánkban is a tanulságok forrását jelentik. A társadalomtudományok munkájának az új szükségletekkel összhangban történt kibontakoztatása megköveteli, hogy a CSKP Központi Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Intézetének, a CSKP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának, a Csehszlovák Tudományos Akadémiának és a főiskoláknak az erőfeszítését egybehangolják s tevékenységüket a kommunista pártosság és a nagyfokú felelősség szelleme hassa át. Szándékai megvalósításának alapfeltétele a társadalomtudományi intézmé-. nyék tudományos dolgozói kiválasztásának és képzésének javítása. A társadalmilag sürgető problémákra való összpontosítás megköveteli, hogy sokkal hatékonyabb kapcsolatot teremtsenek a társadalmi gyakorlattal, a párt és az állam szükségleteivel. Fontos olyan légkör biztosítása, amely lehetővé teszi a nézetek elvszerű szembeállítását, az új ismeretek és tapasztalatok gyakorlati igazolását. A leninizmustól mindenféle merevség idegen: a leninizmus örökké élő, a forradalmi gyakorlat alapján állandóan fejlődő és gazdagodó tanítás. A Szovjetunió és a többi szocialista ország szocialista építésének már nemcsak az elmélete, hanem konkrét gyakorlata, a szocialista világrendszer létrejötte és fejlődése is igazolja a marxizmus-leninizmus alapelveinek általános érvényességét. A jövő a munkásosztályé, a legforradalmibb erőé, amelynek ideológiáját derűlátás, az emberbe, az ember kimeríthetetlen alkotó erejébe, méltóságába vetett hit hatja át. Ez az ideológia nagy tettekre lelkesíti az embert, harcba vezérli őt a világ forradalmi átalakításáért, a kommunizmusért. Az emberiség nem ismer haladóbb ideológiát. A mi ideológiánkkal szemben a burzsoá ideológia semmi pozitívumot nem adhat a mai embernek. Ez az osztályideológia letűnik a történelem színpadáról. Ebből ered borúlátása, jövőtől való félelme és reakciós jellege. Ebből ered bősz antikommunizmusa is. Ez az ideológia ma a kapitalizmus általános válságát tükrözi. A békés egymás mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vívott történelmi küzdelem nem jelent ideológiai megbékélést. Noha a burzsoó világ egyes képviselői az eszmei megbékélés szükségességéről beszélnek, semmi sem vall arra. hogy az imperializmus eszmei téren leszerelne. Ellenkezőleg, újabb formákat és módszereket keres antikommunista offenzívájának kibontakoztatására, a szocialista országok egységének megbontására, fokozza támadásait Csehszlovákia, más szocialista országok és különösen a Szovjetunió ellen. Az antikommunizmus elsősorban szovjetellenességként lép fel, amelynek örömmel látott szövetségesévé lett a maoizmus is. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunió a szocializmus, a demokrácia és a béke forradalmi és nemzeti felszabadító erőinek fő támasza. Az antikommunista erők rendszeresen támadják pártunkat, országunkat is. Azért támadnak bennünket, mert lenini alapelveken építjük a szocializmust, azt a szocializmust, amely gyakorlatunkban mindazt megtestesíti, ami nemes, haladó és humánus. Azért támadnak bennünket, mert megvalósítjuk azokat az eszményeket, amelyekért népeink legjobb fiai és lányai harcoltak, szenvedtek és életüket adták, s amelyekért az igazi forradalmárok világszerte küzdenek. A nemzetközi osztályharc jelenlegi feltételei megkövetelik, hogy ideológiai frontunk fokozza támadó szellemét, elvszerűen és mély meggyőző erővel mutassa meg a szocialista világ demokratikus és humánus voltát, leplezze le az imperializmus embertelenségét és kizsákmányoló jellegét, a szocializmus alapvető értékei elleni támadásait, amelyeket gyakran revizionista frazeológiába burkot. A jobboldali opportunizmus ellen vívott harc nem ért véget azzal, hogy a jobboldal politikai vereséget szenvedett és exponensei letűntek a politikai színpadról. Az ideológiai frontnak továbbra is komoly feladata a revizionizmus és az opportunizmus összes válfajai elleni elvszerű küzdelem. Tapasztalatból tudjuk, mennyire ártanak mozgalmunknak a fegyelmezetlenség és a megalkuvás különböző formái, főleg a felelős dolgozók cselekvésében mutatkozó különfél társadalomellenes jelenségekkel való megbékülés megnyilvánulásai, mennyire gyöngítik a pórt cselekvőképességét, és a gyakorlatban opportunizmushoz vezetnek. A tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió és a filmhíradó — az eszmei-politikai és nevelő ráhatás óriási erejét képviselik. A központi bizottság rendszeres, mindennapi figyelmet fordít rájuk. Nagy részük van a párt politikájának magyarázásában és megvalósításában, a nép tájékoztatásában és szocialista tudatának növekedésében. Értékeljük elkötelezett munkájukat, amellyel megnyerik az emberek bizalmát. Ám ezen a szakaszon is nagyobb feladatok és igények várnak ránk. A sajtó, a rádió és a televízió — mint az állam és a pórt kezében levő fontos eszköz — céltudatosabban és meggyőzőbben, mély érveléssel mutassa meg a szocialista rendszer és a szocialista életmód előnyeit. Még hatékonyabban küzdjön a kommunizmus eszményeiért. Harcoljon a burzsoó ideológiák és csökevények ellen, pellengérezze ki és nyomja el a kispolgárság minden megnyilvánulását. A lapok, folyóiratok hasábjain, a televízió képernyőjén, rádióadásokban, filmhíradókban, mind nagyobb figyelmet kell szentelni a dolgozó embernek. Hazánk minden napja a hősiesség, az újítás, dolgozóink alkotó lendülete és ügyessége, a fogyatékossággal szembeni engesztelhetetlensége, s az azért vívott küzdelem példáit eredményezi, ami életünkben új horizontot nyit. A tájékoztatási eszközök munkatársainak tudatosítaniuk kell nagy felelősségüket, amely a közvélemény alakításában hárul rájuk. Naponta ugyanis százezrekhez, sót milliókhoz szólnak. Minden cikkből, adásból ki kell tűnnie, hogy a szocialista újságíró teljesíti küldetését, segíti a forradalmi erők harcát, fenntartás nélkül szolgálja a szocializmus, a haladás és a béke ügyét. A tájékoztatási eszközök nagyon fontos feladata, hogy sokoldalúan hozzájáruljanak a testvéri szocialista országok életének megismeréséhez és közelebbhozásához, internacionalista kapcsolataink szilárdításához és fejlesztéséhez. Amikor nagy igényeket támasztunk a tájékoztatási eszközök munkájával szemben, anyagi-műszaki bázisuk fejlesztését sem tévesztjük szem elől. A tájékoztatási eszközök rendszerében különleges jelentőségű a pártsajtó. Főként a Rudé Próvonak kell példát mutatnia elvszerűségével, az újnak, a haladónak harcos és hű ábrázolásával. Felelőssége annál nagyobb, mivel a központi bizottság sajtószerveként felel a pórt politikájának érvényesítéséért A CSEMADOK Központi Bizottságának képeslapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. Címlapunkon Kontár Gyula, Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvatd Árpád. Telefon: 328-64. a 32. oldalon Juraj Sugár Grafikai szerkesztő: Král Pétecné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. felvétele Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Východoslovenské' tlačiarne n. p., Košice. Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava—Krasňany. Előfizetési díj egész évre 117.— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. 2
