A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-08 / 17. szám
AKTIV PIONfRÉLET A CZUCZOR GERGELY UTCAI ALAPISKOLÁBAN • EGY ÖTLET, MELY MAS VÁROSOK ISKOLÁIBAN IS MEGVALÓSÍTHATÓ Ma már nehéz lenne számba venni a Timúr-őrs példája nyomán tett jó cselekedetek számát, ám az országjáró riporter ma is szívesen tesz róla említést, ha valahol egy-egy újabb timúri .nyomra“ bukkan ... A minap például Nové Zámkyban (Érsekújvórott), a Czuczor Gergely utcai magyar tannyelvű kilencéves alapiskolában találkoztam olyan akítv és sokrétű pionírmunkával, ahol az általános feladatok teljesítése mellett, az idősebb pajtások figyelme az elsős, másodikos kisdiákoknak nyújtott mindennapi segítségre is kiterjed. • Nové Zámky sajátos, szélesen elterülő település. Tulajdonképpen egyetlen olyan jellegzetessége ez, amelyet ma is magában őriz még a múltból ez az egyébként mérföldes léptekkel fejlődő egykori mezőváros. A peremkerületek alacsony házakkal szegélyezett, szűk utcáiból egyre kevesebb van már, helyettük korszerű toronyházak magasodnak. Igen ám, de az új lakótelepek négy-öt kilométernyire is vannak a város központjától, pontosabban a Czuczor Gergely utcától, ahol a kiváló tanulmányi eredményekkel büszkélkedő magyar tannyelvű alapiskola működik. A harmadikos-negyedikes gyerekek már minden különösebb gond nélkül megteszik naponta az iskolába vezető utat, nem úgy azonban az elsős-másodikos csöppségek! Velük sok a gond, hiszen a szülők közül ki merné egyedül elengedni hatéves kislányát vagy kisfiát az ilyen hosszú útra ... Az utóbbi években, az új lakótelepek épülésével arányosan, jelentősen csökkent a Czuczor utcai iskolába iratkozó kisdiákok száma. Lényegében érthető módon csappant meg a szülők érdeklődése ez iránt az iskola iránt, hiszen ha mindketten állásban vannak, ritkán nyílik módjuk és idejük arra, hogy reggelente az iskolába, délutánonként pedig onnan hazakísérjék gyermeküket. — Az iskola vezetőségének és a szülői munkaközösségnek is komoly fejtörést okozott a tanulók számának jelentős csökkenése — mondja Száraz László, az .alapiskola igazgatója. — Kereken tíz évvel ezelőtt évente még 80—100 diák volt az első osztályba iratkozók száma, az utóbbi években ez kereken a felére csökkent! Sokat töprengtünk rajta, hogy miképpen tudnánk segíteni ezen a problémán, hiszen világos volt előttünk, hogy a dolog nyitját elsősorban ran mi*®«« a szülők megterheltségében kell keresnünk... És akkor egy napon az egyébként is nagyon aktív iskolai pionírszervezet csapattanácsának sürgős összejövetelére kaptam meghívást. A gyerekek először kissé félszegen, arcomon a beleegyezés vagy az elutasítás jegyeit keresve, majd egyre bátrabban elmondták: szeretnének amolyan póttestvér-szolgálatot szervezni a kisdiákok iskolába és hazakísérésére! A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az idősebb pajtások vállaták, hogy a hozzájuk közel lakó elsős vagy másodikos diákok valamelyikét minden reggel behozzák az iskolába, és ha tehetik, hát délután is együtt mennek haza. Hadd mondjuk el: az újvári pionírok ötlete azóta már jól bevált gyakorlattá lett, ma már mintegy 30 kisdiáknak van ilyen pionírnyekkendót viselő „póttestvére“. Reggelente együtt jönnek, délutánonként pedig együtt mennek t'aza az iskolából. — Nekünk, pedagógusoknak is új feladót volt ennek az ötletnek a gyakorlati megvalósítása — mondja az igazgató. — Először is higgadt, jó magaviseletű, minden tekintetben megbízható diákokat kellett kiválasztanunk, aztán közlekedési tanfolyamot szerveztünk. Azt is pontosan meghatároztuk, hogy ki, mikor és hol veszi át védencét, délutánonként pedig kinek és hol adja le?! Jól bevált pionírjainknak a Timúr-mozgalmat idéző kezdeményezése, az elmúlt másfél esztendő alatt egyetlen baleset sem történt s egyéb panasz sem érkezett elsős-másodikos diákjaink idősebb póttestvéreire ... Az igazgató elmosolyodik: észreveszi, hogy az ó száján is kiszaladt ez az itt keletkezett, fura, de jól bevált szókapcsolat. — Gyakran elnézem, ahogy az idősebb pionírok kézenfogva vezetik kis védenceiket. Bátran állíthatom, hogy édestestvéreikre sem ügyelhetnének gondosobban! Ez a jól bevált „póttestvér-szolgálat" azonban csupán szerény töredéke az egyébként is nagyon aktív munkát végző újvári, Czuczor utcai pionírok tevékenységének. Erről azonban már László Mária pionírvezető és a több mint 700 tagú csapat néhány ügyes képviselőjének társaságában beszélgetünk. Fellapozva a pionírkrónikát, percek alatt sokminden „kiderül". Csupán a legfrissebb híreket vetem papírra: A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére az iskola pionírjai — a IV. A osztály kezdeményezésére — egy 15 pionírtettből álló versenyt indítottak. A teljesítendő feladatok között a jó magaviselet, a rendfenntartás és a fegyelem is szerepelt, de derekas munkát végeztek a nyersanyaghulladék gyűjtésében is. 7000 kilogramm papírt, 2450 kg kiló textilhulladékot, 9000 kiló ócskavasat adtak le a gyűjtőközpontokban, több mint 2200 brigádórát dolgoztak le és a szolidaritási alapra 1119 koronát utaltak át. A pionirszervezet éppen a kongresszus napjaiban tartotta meg ünnepi csapatgyűlését, ahol a legszorgalmasabb gyűjtők jutalomban részesültek. Hazafelé menet találomra becsöngettünk az idősebb pionírok segítségét élvező családok egyikéhez: az új vasútállomástól egy jó kőhajításnyira lakó Blaskó Lászlóékhoz. Kislányuk, Enikő az első osztályt járja, A fiatal feleség percekkel előttünk ért haza munkából, éppen a napi takarítást végezte. — Sietek rendbe hozni a lakást, hogy amikorra Enikőt hazahozza a nyolcadikos Bottyánszky Klári, már elkészüljek a munkámmal és felügyelet alatt készíthesse a házi feladatot. Klári megfontolt, szerény lány, bátran bízom rá Enikőt, én pedig másfélkét órányi időt nyerek így azzal, reggel pontosan járhatok munkába, délután pedig egyenesen bevásárolni mehetek és hazajöhetek — mondja Blaskóné, és amikorra négy óra után Enikő becsönget, addigra már a vacsorának valót is elkészíti. Kívánhat-e ennél jobb cégért a Nové Zámky-i (érsekújvári) pionírok remek ötlete? 1. Indulóban hazafelé 2. Blaskó Lászlónénak arra is jut ideje, hogy szemmel torsa Enikőt, amikor a házi feladat készül 3. Száraz László iskolaigazgató 4. Az idősebbek figyelmesen vezetik át védenceiket a forgalmas gyalogos-átkelőhelyeken is 23
