A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-18 / 16. szám
A paradicsom feldolgozó részleg M gyümölcsfeldolgozó berendezése OKOSAN, CÉLSZERŰEN Nové Zómkyban (Érsekújvárott) épül Szlovákia legnagyobb konzervgyára. Az építkezési munkák átadási határideje 1976 júniusa. Olyan vidéken épül az üzem, ahol nagy menynyiségű zöldség és gyümölcs terem, s munkaerőben sincs hiány. Mindenképpen előnyös a gyár építése, hiszen üzembehelyezése utón a friss termékeket nem kell nagyobb távolságokra szállítani. Az önköltség csökkentése legalább olyan érdek, mint a jó minőség. A munkaerővándorlás csökkentése sem lehet számunkra közömbös. 1970-ben kezdték építeni a konzervgyárat. Az építési és a szerelési munkálatok még javában folytak, amikor 1974-ben és 1975-ben kisebb mértékben ugyan, de már megindult a termelés. Mikuláš Andel igazgató szerint a termelés megindítását népgazdasági érdek sürgette. A feladatok időben és jó minőségben való teljesítése megkövetelte, hogy a dolgozók (beleértve a műszaki személyzetet és az adminisztratív munkaerőket is) próbaüzemeltetés idején is. munkaszüneti napokon is részt vegyenek a termelésben. A SZISZ és a szakszervezet tagjai több mint hétezer órát dolgoztak a termelésben és az üzemépítés befejezési munkáinál. A lelkesedésnek és a hősi helytállásnak köszönhető, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a gyár majdnem tízezer tonna készárut termelt körülbelül 31 500 000 korona értékben. Gondot okozott a víz. Három kút ugyan már készen állt, de nem volt vízlágyító. Szerencsére a városi vízművek dolgozói készségesek voltak és segítettek. A vízszolgáltató berendezés és a szennyvíztisztító építése már befejezés előtt áll. A konzervgyár az első olyan üzem, ahol a víz- és környezetvédelem feladatait már a tervezés idején figyelembe vették. Mikor ott jártam, pihentek a gépek. A dolgozók a következő idényre készítették elő őket. Az építő, a gépszerelő vállalatok és a gyár vezetői szocialista kötelezettségvállalást tettek, amely szerint a konzervgyárat az idény kezdetéig teljesen üzemképessé teszik. Ebből a célból a konzervgyár nyolcvan dolgozót bocsájt folyamatosan az említett vállalatok rendelkezésére. Ezenkívül minden egyéb segítséget is megad. Andel Mikuláš igazgató, az SZLKP kongresszusi küldötte felszólalásában az ésszerű táplálkozás szükségességéről beszélt. Hazánkban az egy főre eső zöldség- és gyümölcsfogyasztást még növelni kell a fejlett országokéhoz képest. Fontos feladat tehát a területek összpontosítása és szakosítása, a termelői kezdeményezés fokozása, valamint a termelők és a feldolgozó üzemek közötti jobb együttműködés kiépítése. Az igazgató arról is beszélt, hogy a CSKP KB októberi ülése után a mezőgazdasági vállalatok közötti együttműködés közvetlenebb formáit érvényesítették. Marcelovában (Marcellházán) megalakították a zöldségtermelő mezőgazdasági, értékesítő és feldolgozó vállalatok kooperációs szervezetét, amelynek a konzervgyár is tagja. De részt vesznek az Agrotermál beruházási akciójában is. A hőforrás vizét kitűnően felhasználják majd a palánták öntözésére. Eddig öt uborkaosztályozót és paprikacsumázót bocsájtottak a termelők rendelkezésére, hogy munkájukat megkönnyítsék s a felvásárlást meggyorsítsák. A gyár teljes üzembehelyezése után bővítik termékei számát (például gyermektápszert, készételeket készítenek nagy csomagolásban üzemi konyhák részére stb.). A hulladékot takarmánynak dolgozzák fel. 1976-ban 24 100, 1978-ban pedig már 35 000 tonna készárut termelnek. GÁBRIS JÓZSEF A KONGRESSZUS SZELLEMEBEN A CSKP XV. kongresszusa végig a figyelem középpontjában állt. A dolgozók meghallgatták a felszólalásokat, és tüzetesen megismerkedtek a CSKP KB főtitkárának, Gustáv Husák elvtársnak előadói beszédével. S miközben a nagy jelentőségű tanácskozás folyt, a munkahelyeken a dolgozók már azon gondolkoztak, hogy a kongresszuson elhangzottakkal összhangban hogyan tehetnek egyre többet a hatodik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséért. Most néhány dolgozó rövid, de nagyon lényeges véleményét közöljük. Németh Ferenc, a Nagyidai Állami Gazdaság traktorosa: A XV. kongresszusról a látottak és hallottak alapján olyan képet kaptam, amelyre szívesen emlékezem. Ma már a mezőgazdaságban is, egyre inkább érvényesülnek azok a termelési módszerek, amelyeket korábban csupán az iparban alkalmaztak. Ezek lehetővé teszik a tartalékok gazdaságosabb kihasználását. A tudományos-műszaki fejlőaés is egyre nagyobb teret hódít. Jobb és nagyobb teljesítőképességű gépeket kapunk. Úgy érzem, ezek a tények c. gyakorlatban tanúskodnak arról a gondoskodásról és megbecsülésről, amelyben partunk o mezőgazdasági dolgozókat részesíti. Fazekas József mérnök, a Kelet-szlovákiai Gépgyár szepsi részlegének gazdasági és kereskedelmi vezetője: Meghallgattam a kongresszusi beszámolókat, az ötöd:.'« ötéves tervidőszak értékelését, s az ragadta meg legjobban a figyelmemet, hogy az üzemek dolgozóinak aktívabban kell bekapcsolódniuk a vezetésbe és irányításba. Ez azért volt érdekes számomra, mert e tekintetben a mi részlegünkön is van mit javítani. Vezetők és munkások között a jó összhang jelentősen hozzájárul a termelés hatékonyságának fokozásához. Magam is fiatal vagyok, így tehát örömmel tudatosítottam, hogy a CSKP XIV. kongresszusa óta sok fiatal lépett be a pártba. Ezt a velünk szemben tanúsított bizalomnak tekintem s a jövő szempontjából igen jelentősnek tartom. Várady Béla, a MATESZ Thália Színpadának művészeti vezetője: Húszak elvtárs beszámolójából azt a részt ragadom ki, amelyik a művészi munka igényességét helyezi előtérbe. Színházunkban a jövőben méginkább ez szabja meg mindennapi munkánkat. A jövőben még erőteljesebben fogunk arra törekedni, hogy a mai szovjet, cseh, szlovák és magyar szerzők alkotásait kellő művészi színvonalon tolmácsoljuk. Tapasztaltaink szerint a művészeti tevékenységben egyre inkább a jelen időszerű kérdése, a dolgozó embernek a szocializmusért, a társadalmi haladásért és a békéért folytatott küzdelme kerül egyre inkább előtérbe. A XV. kongresszus még igényesebb munkára ösztönöz bennünket. A kultúra és a művészet értékei ma már mindenki számára hozzáférhető közelségbe kerültek. A mi feladatunk a jövőben is az lesz, hogy erőnket és képességeinket oz anyanyelvi kultúra szolgálatába állítsuk. Bubenkó András, a Buzitai Altalálános Iskola tanítója: Nagy öröm volt számomra, hogy Husák elvtórs beszámolója az ifjúsággal kapcsolatos gondokra és feladatokra is kitért. Nagyon lényeges elv fogalmazódott meg a kongresszuson, éspedig az, hogy oz ifjúság neveléséért nem csupán a tanítók, de valamenynyien felelősek vagyunk. Arra kell törekednünk, hogy ez az elv teljes mértékben gyakorlattá váljon. GÁL SÁNDOR 4
