A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-04-20 / 13. szám
VIRÁGZÓ MÁJUS A forradalmi munkásmozgalom és a béke erőinek nemzetközi ünnepe Kontár Gyula felvétele Talán egyetlen hónapról sem írtak annyit és nem énekelték meg annyiszor, mint a májust. Májusi úgy tartja mindenki számon, mint a természet újraéledésnek hónapját Minden virágba borul, a mezők és erdők kizöldülnek, az emberek kellemesen érzik magukat még akkor is, ha netán a természet hűvösebb idővel tréfálja meg az embereket. Mindenki tudja már. a tavasz végérvérwgiea legyőzte a telet, ésjndrTšcikjobb idő jöhet. A mezőgazdasági dolgozó a májusról tudja, hogy a jövő termés szempontjából ez a hónap a döntő, ennek a hónapnak a csapadékmennyiségétől lügg, hogyan fejlődnek a kapásnövények és milyen lesz a gabonatermés. Majd száz esztendeje május elseje a lorradalmi munkásmozgalom nemzetközi összefogásának nagy ünnepe az egész világon. Azoknak az erőknek az ünnepe, amelyek a világ haladásának és a társadalom átalakításának nagy ügyét viszik előre. Hisz úgy ahogy a május változást, újat 'jelent a természetben, úgy a lorradalmi munkásosztály céljai is újak, mert a régi társadalmi rend megdöntéséért, az új, igazságosabb, emberibb új társadalmi rendszer felépítéséért harcol. A május hozza meg a természet megújulását, a munkásosztály, korunk hőse pedig a társadalmat formálja újjá, lendíti előre a társadalmi haladást, a társadalmi tavasz hírnöke és megvalósítója. Ennek a tavasznak a rügyei a szociális igazság, a munkához való jog, a nők egyenjogúsága, a kizsákmányolástól mentes békés élet és a népek függetlensége, nemzeti szabadsága. Rózsái és virágai a szocializmust és a kommunizmust építő társadalmi rendszerek. Ezeknek a céloknak megvalósítása érdekében manifesztált és manifesztál ma is minden évben a világ munkásosztálya nemzetiségi és laji különbség nélkül, kifejezve a nemzetközi osztályszolidaritást a töke nemzetközi hatalmával szemben. Számunkra, a szocializmust építő népek számára már csak emlékként élnek azok a május elsejék, amikor a májusi ünnepséget a burzsoá hatóságok vagy betiltották, vagy ha engedélyezték is, akkor is csak a karhatalom szigorú őrizete mellett lehetett megtartani. A békés májusi felvonulások a rendőrség és csendőrség brutális közbelépése nyomán nemegyszer gumibotozással és kardlapozással értek véget, nemegyszer vér folyt május elsején, a munkások vére. Mi, akik harminc év óta élvezzük az új társadalmi rendszer, a szocializmus vívmányait, szabadon ünnepeljük a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepét. Május elsejq a mi számunkra a békés épitőmunka ünnepe, a szocialista társadalmi rendszer győzelmének ünnepe. Azoknak a hatalmas eredményeknek az ünnepe, amelyeket pártunk vezetésével érünk el. A béke ünnepe. Május elsején különösen büszkék vagyunk arra, ami ebben az országban a dolgozók keze nyomán létrejött. Bátran nézünk előre abban a meggyőződésben, hogy a távlatok, amelyek előttünk állnak, még szebb jövőt ígérnek mindannyiunk számára. Május 1, a munka ünnepe, az épit&, alkotó ember ünneplése a szocialista országokban. Ugyanakkor harcos kiállás a szocialista tábor népeinek és országainak internacionalista egysége mellett, harcos kiállás a Szovjetunióhoz lűződő barátság mellett, s nálunk a csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, németek, lengyelek internacionalista testvéri együttélése mellett. Az év egyetlen napja sem sűríti magába olyannyira a dolgozók együvétartozásának, a különböző nyelven beszélő emberek egységes akaratának a kifejezését, mint május elseje. Az utcákon a zászlóerdő, a különböző nyelvű jelszavakat viselő transzparensek alatt felvonuló tömegeket látva az embernek akaratlanul is Petőfi látnoki szavai jutnak eszébe: „Pirosló arccal, piros zászlókkal, a zászlókon eme szent jelszóval, Világszabadság . .Bár mindenütt és mindenkor, minden nap, a napnak minden órájában mindenki ezeknek az elveknek alapján élne és dolgozna, bár csak május elsejének szolidaritása meghatározója lenne minden emberi cselekedetnek, a kölcsönös bizalom és internacionalista kapcsolatok elmélyítésének minden nép életében. Szeretném, ha az év minden napja május elseje lenne, és mindennap ezek az eszmék formálnák az emberek gondolkozását és egymáshoz való viszonyát. A szocialista országok népei a nemzetközi munkásosztály összefogásának nagy napján természetesen nem feledkeznek meg azokról sem, akik ma még nehéz körülmények között, a kapitalista országokban ünnepük május elsejét. Azokról, akiknek még nincs szabad májusuk. Emlékezünk a hős chilei népre, Latin-Amerika, Észak-Amerika, Afrika és Ázsia proletariátusára és üdvözöljük őket ezen az ünnepen. Azt üzenjük nekik, hogy az imperializmus és annak fasiszta változatai ellen vívott harcukban velük vagyunk. így ünnepelünk mi, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói május elsején, amelynek ebben az évben különös fényt adnak azok a határozatok, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa elfogadott. Különös lényt adnak, mert újabb nagyszerű távlatokat nyitnak a cseh és szlovák nemzet s az ország nemzetiségei anyagi jólétének növelése és kultúrájának fejlődése területén. Nagyszerű távlatok nyílnak általában a dinamikusan fejlődő szocialista társadalom építése előtt. Az ország egész népe lelkesedéssel logadta ezeket a határozatokat, mert visszatükrözi társadalmunk minden tagjának vágyát és gondolatát. Megvalósítása, amelyen egész népünk munkálkodik, biztosítéka annak, hogy hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindig erős láncszeme lesz a Szovjetunió vezette szocialista világrendszernek, és ezt az akaratunkat és meggyőződésünket lógjuk kifejezni mindnyájan, csehek, szlovákok, magyarok, ukránok és lengyelek nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül az idei május ^ elsejei felvonulásokon. VARGA JANOS A CSEMADOK Központi Bizottságának képeslapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Varga Jónás. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava—Krasňany. Előfizetési díj egész évre 117.— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küijnk vissza. Index: 49 211. Nvilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Prandl Sándor, a 32. oldalon Könözsi István felvétele 2
