A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-13 / 2. szám
életszínvonal es szociális biztonság Ez évben elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor jelentős politikai eseményeknek nézünk elébe. Ezek közül a legjelentősebb a CSKP XV. kongresszusának megtartása lesz, Az 1976-os év az egész párt, valamennyi állami, gazdasági és társadalmi szerv és szervezet, az egész lakosság lelkes, megfeszített munkájának esztendeje, s ez a munka szocialista társadalmunk további fejlesztésére irányul. A feladat elsősorban — teljesíteni az 1976. évi népgazdaságfejlesztési célkitűzéseket, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága a múlt év novemberi ülésén hagyott jóvá. Az idei állami terv rendkívüli jelentős, mivel szerves része a CSKP XV. kongresszusán megtárgyalásra és jóváhagyásra kerülő hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervnek. Az idei terv alapvető célkitűzése a népgazdaság további dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődésének, a lakosság életszínvonala emelkedésének és létbiztonsága erősítésének biztosítása. A terv a nemzeti jövedelem legkevesebb 5 százalékos növekedését irányozza elő, s a lakosság személyi fogyasztásának 4,3 százalékos és társadalmi fogyasztásának további 7.6 százalékos növekedésével számol. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy az 1976. évi végrehajtási terv bár igényes, de megvalósítható programja Csehszlovákia további szociálökonómiai fejlődésének. Csehszlovákia Kommunista Pártjának s a párt Gustáv Husák főtitkár irányította marxista-leninista vezetésének céltudatosságáról, elvhűségéről és következetességéről a párt politikájának megvalósításával kapcsolatban nyomatékos érveknek egész sora tanúskodik. Szembeötlően megmutatkozott ez a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött szociálpolitikai elvek megvalósításában is, nevezetesen, ami a társadalombiztosítási rendszer tökéletesítésére vonatkozó nemrég hozott intézkedéseket illeti. A lakosság igen pozitívan fogadta a január 1-vel hatályba lépett új társadalombiztosítási törvényt. Nagyra értékeli a nagyszabású szociális intézkedéseket, amelyeket csak a szocialista társadalomban lehet megvalósítani, mert alapját a gazdaság jó helyzete, a népgazdaság sikeres fejlődése adja meg. A társadalombiztosításra vonatkozó új jogszabály megfelel a fejlett szocialista társadalom objektív lehetőségeinek és szükségleteinek. Az új rendelkezések jelentőségét az is növeli, hogy érvényük nemcsak azokra a dolgozókra terjed ki, akik csak ezután mennek nyugdíjba, hanem mindazokra, akik már a megérdemelt pihenést élvezik. A nyugdíjak emelése e területen is hozzájárul az idősebb generáció azon tagjai érdemdús munkásságának nagyobb megbecsüléséhez, akik érdemeket szereztek a csehszlováK államiság helyreállításáért folyt küzdelemben, s akik a CSKP vezetésével közvetlenül kivették részüket a szocialista társadalom építéséből, lerakva így alapjait mai sikereinknek. A társadalombiztosítás területén bevezetett jelentős pozitív változások hozzájárulnak a nyugdíjasok, öregségi járadékosok életszínvonalának további emeléséhez, akik csaknem az egyharmadát teszik ki az összlakosságnak. Ugyanakkor növelik létbiztonságát, a nyugdíjellátmány emelkedésével, több százezer további dolgozónak, akik a következő években mennek nyugállományba. Az új rendezés a ráfordított összegek (évi 3,3 milliárd korona) és a lakosság életszínvonalára gyakorolt hatásának szempontjából is a legjelentősebb lépés a nyugdijgondozás javítása terén az 1948-as társadalombiztosítási törvény meghozatala óta. Spkan emlékeznek, mennyit harcolt a CSKP a dolgozók szociális helyzetének megjavításáért, a társadalombiztosítási juttatások kiterjesztéséért, de arra is, hogyan igyekezett a burzsoázia a felszabadulás után szabotálni a társadalombiztosítási törvény megszavazását, s amikor ez a szándéka nem sikerült, hogyan igyekezett felhasználni a törvényt politikai licitálás céljaira. Csak a munkásosztály 1948-as februári győzelme teremtette meg a törvény életbe léptetésének feltételeit. Az 1948-as társadalombiztosítási törvény biztosította minden állampolgár védelmét betegség, öregség, rokkantság és a családfenntartó elvesztése esetére. Emelkedtek a táppénzek, az öregségi, rokkantsági, özvegyi, árvasági járadékok, az akkori gazdasági viszonyoknak megfelelően. Egységesítették a táppénzeket és a járadékokat s magát a társadalombiztosítási rendszert, kiküszöbölve szétforgácsoltságát. Már ez az első törvény rendelkezett a szocialista társadalombiztosítás fő elveivel, amelyek a társadalom és a népgazdaság fejlődésével összhangban fokozatosan tökéletesedtek. A járadékbiztosítási rendszer jelentős fejlődéséről tanúskodik az alábbi néhány alapvető adat is: Az 1947., illetve az 1974. évi állapotot véve figyelembe: a járadékbiztosítottak száma 4,7 millió főről 7,4 millió főre, a járadékot élvezők száma 1,3 millió főről 3,5 millió főre növekedett. Az újonnan megállapított nyugdíjak átlaga 382 koronáról (1949) 1112 koronára emelkedett, vagyis csaknem megháromszorozódott, a kifizetett járadékok összege 1948-ban 3.6 milliárd koronát, 1974-ben 30,4 milliárd koronát tett ki, vagyis a 8,5-szeresére emelkedett. A járadékokra fordított kiadások 1948-ban a felhasznált nemzeti jövedelemnek még csak 5,0 százalékát, 1974-ben már 8,8 százalékát tették ki. A kifizetett járadékok összege 1976-ban évi 36,2 milliárd koronára növekedik. A végrehajtott intézkedések a szocializmusnak a kapitalizmussal szembeni erejét és előnyeit bizonyítják, tanúsítva: gazdaságunk olyan erős, hogy az életszínvonal emelésének ilyen kiterjedt feladatával is meg tudunk birkózni, éspedig egy olyan időszakban, amikor a tőkésorszógok gazdasági válsággal küzdenek. minek következtében ott nemcsak stagnál, de egyes országokban csökken az életszínvonal, ami elsősorban a lakosság idősebb rétegeit, különösen o nyugdíjasokat sújtja. Annál inkább tudatosítjuk a megcáfolhatatlan tényt, hogy társadalmunk minden igyekezete a dolgozók életszínvonalának emelésére és szociális biztonságuk növelésére irányul. Ugyanígy tudjuk azt is, hogy a dolgozók nyugellátása további javításának alapvető feltétele a népgazdaság dinamikus fejlődése. Ezért a járadékbiztosítás terén hozott újabb intézkedés is további ösztönzés a dolgozók számára a CSKP XV. kongresszusa előtti felajánlási mozgalom és szocialista munkaverseny még szélesebb kibontakoztatására, célul tűzve ki az idei népgazdaságfejlesztési terv új és igényesebb feladatainak maradéktalan teljesítését. JOZEF ČECHVALA, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának dolgozója (Prandl Sándor felvétele) A CSEMADOK Központi Bizottságának képeslapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava — Krasňany. Előfizetési díj egész évre 117.— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Címlapunkon P. Havran, a 32. oldalon Prandl Sándor felvételei
