A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-03-16 / 9. szám
mü újságban számos elméleti cikke látott napvilágot a legidőszerűbb kérdésekről. írásaiban lelkesen szólt a fiatal szovjet állam sikereiről. Természettudományi tárgyú cikkeivel is ismertté tette a nevét. A losonci városi tanács tagjaként tiltakozik a párt központi küldötteinek Losoncról való kiutasítása ellen, pártfogolja a magyar színtársulat ügyét, szót emel a szegény sorsú iskolósgyermekek szociális támogatása mellett stb. 1922-ben három nagy losonci tüntetés értelmi szerzője. Szeptember közepén a tömegek tiltakoztak a munkanélküliség és a drágaság ellen. November 10-én szavait ötezer ember hallgatta, decemberi tüntetésüket azonban már rendőrség és csendörség zavarta szét. A munkanélküliséget a hivatalok képtelenek voltak felszámolni, mert a cseh burzsoázia megbízottai leszerelték és elszállították a gyárakat. Egy 1923-ban hivatalos adat szerint Losoncon kb. 2500 volt a munkanélküliek száma. Ekkor a losonci mezőgazdasági gépgyárban csak 24 munkás dolgozott. Országos viszonylatban sem volt jobb a helyzet. Ilyen körülmények között tartották meg Prágában 1923 februárjában a CSKP első kongresszusát, amelynek kilenctagú elnökségébe őt is beválasztották. Ez a kongresszus igyekezett felkészíteni a kommunistákat az egyre élesedő osztályharcra, a dolgozók jogainak védelmére, a választási küzdelmek sikeres megvívására. Losoncon közben újabb és újabb sztrájkmozgalmak söpörnek végig. Ilyen volt a textil-sztrájk és a sütőmunkások sztrájkja. Amikor a munkások megakadályozták, hogy a sztrájktörők bemenjenek a gyárba, húsz rendőr rontott rá a több mint ezer tüntetőre. A sztrájk négy vezetőjét letartóztatták. A brutalitás nagy felháborodást váltott ki az egész országban. 1924 szeptember közepén összehívták Losoncon a törpebirtokosok és a kisparasztok kerületi pártkonferenciáját. A kommunisták nevében ő üdvözölte az értekezletet, amelyen határozatot hoztak a nagybirtokok és az erdők térítésmentes kisajátítá-A hagyomány folytatódik: a bogorodicki testvérjárós (Szovjetunió) vándorzászlót ajándékozott a losonci járás dolgozóinak iáról, a maradék birtokok megszüntetéséről, az adóról és a kisgazdák védelméről. Felismerte a parasztkérdés nagy jelentőségét és ennek megfelelően szólalt föl a kerületi pártkonferencián. Szenátori évei idején vált országosan ismert politikussá. Beszédeiben leleplezte a kormány népellenes politikáját s feltárta a könyörtelen helyzetet, a több mint háromszáz üzem megszüntetését Szlovákiában. A munkások tízezrei munkanélküliekké váltak. Jelentős szerepet vállalt a földmunkássztrájkok szervezésében is. 1927 tavaszán mondott beszédében kitér a Szántó — Vági perre, és annak az 53 magyar forradalmárnak az ügyére, akiket éppen akkor állítottak bíróság elé. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 10. évfordulóján mondott beszédében azt emelte ki, hogy „szocialista köztársaság volt az ígéret és rendőrterror lett a valóság" Nem véletlen, hogy Losoncot, működési helyét Csehszlovákia második Kladnójának tekintették. A magyar forradalmi munkásmozgalom neveltje volt. Széles körű magyarországi kapcsolatokkal rendelkezett. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után elősegítette a kommunisták szökését Csehszlovákiába. Évtizedekig találtak menedéket Losoncon Gombos Ferenc és Komlós Aladár. A CSKP vezetői jól ismerték kapcsolatát a magyar kommunistákkal; 1924 szeptemberében őt küldték a Rákosi-per tárgyalásaira, az ő lakásán tartották meg a magyarországi bányászok illegális konferenciáját. A tanácskozáson részt vett Kun Béla, Révai József, Orosz Nándor, a Kommunislák Magyarországi Pártja Központi Bizottságának tagjai. Az előkészítő munkából Steiner Gábor is kivette a részét. A lakásán megtartott konferencia egyedülálló a magyar munkásmozgalom történelmében. 1930. augusztusában érkezett Moszkvába. A Szociálhigiéniai Intézetben kapott állást. 1931-ben tagja lett a bolsevik pártnak. Kun Béla volt az egyik ajánló. Tagja maradt a CSKP-nak is. És internacionalizmusa késztette arra, hogy a Magyar Klubban is munkát vállaljon. Itt találkozott Illés Bélával, aki azt írta róla, hogy 1921 óta — akkor találkoztak először — nem öregedett meg, csak harciasabb lett. Rendszeresen hallatta hangját a moszkvai rádió magyar adásaiban. Lelkesen ismertette a Szovjetunió eredményeit. Sok elvtárssal levelezett. Optimizmusa és a kommunizmusba veteti hite átragadt mindenkire, aki beszélt vele. Harcos kommunista élete ma is elevenen ható példa a lelszabadult és szocializmust építő Csehszlovákia és Magyarország népei számára. CSAK ISTVÁN A moszkvai Dinamo gyár által 1927-ben adományozod Vörös zászló komolyan veszi a játékot, mert hogy még a hetvenhat éves édesapját, az Imre bácsit is „beleviszi". De — amint meggyőződtünk róla — Imre bácsinak sem volt ép^en ellenére a dolog. Sőt! Azt hiszem, Imre bácsi nagyon szeret játszani. Pedig most nem éppen a legegészségesebb; vagy megfázott, vagy pedig túl sokat nótázott, mert bizony alaposan berekedt. Be is kopogtat a „konyhára" Menci nénihez egy csésze forró teáért, de a „házigazdáék" — úgy látszik — nem számítottak beteg vendégre, mert tea nem található a tűzhelyek környékén ... — Sebaj, egy pohárka bor is megteszi — nyugszik bele a változtathatatlanba Imre bácsi, akiről majdnem elfelejtettem megmondani, hogy a bényi lakodalmasban a násznagy szerepét játssza. Szóval, neki jutott a legfontosabb szerep. Mert ugyan mit is érne egy bényi lakodalom násznagy nélkül? A násznagy kapja az első bokrétát, az első tányér levest, pörköltet, rétest, az első pohár bort, pálinkát... Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy még sohasem láttam hasonló lakodalmat. De a hajnal füzét Bényben láttam először meggyújtani, bár ez állítólag a többi környékbeli faluban is élő, méghozzá ősi, honfoglalás-kori eredetű lakodalmi szokás. Amikor végéhez közeledik az átmulatott éjszaka, a vőfély meggyújt egy rőzseköteget, s fellobban a hajnal tüzének lángja, amely sírig tartó boldogságot ígér: boldogságot mindaddig, amíg az ifjú pár „porrá és hamuvá" nem válik, akár a meggyújtott rőzseköteg ... Szép volt, nagyszerű volt a bényi „csemadokosok" játéka, de nemcsak a szereplőket illeti dicséret, hanem a közönséget is. Mert az érdeklődők hatalmas tömege — jó falusi szokástól eltérően — nem félórával az előadás megkezdése után érkezett a helyszínre: öt órakor már zsúfolásig megtelt a kultúrhóz, holott a lakodalom kezdetének időpontját csak este hatra tűzte ki a rendezőség. Pohtosabbpn szólva: a lakodalom még később kezdődött, hiszen előbb o bényi éneklő csoportok — a vegyes kórus, a menyecske- és a férfikórus — léptek fel Kecskés Ferenc vezetésével. Ha bz ő fellépésüket is figyelembe vesszük — márpedig figyelembe kell vennünk — ezen a február eleji „lakodalmas" esten összesen harmincöt magyar népdal hangzott el. Hogy megszámoltam-e? Nem, nem számoltam, de Kecskés Ferenc elárulta, s — ezt ugye senki sem vonja kétségbe — ő csak tudja. S ahol ennyi szebbnél szebb népdal hangzik el, ott biztosan jól érzi magát mindenki. Jól érezte magát az újságíró is, aki jelenleg Szegedi Menci néni finom túrósréteseit eszegeti, mert a bőséges lakodalmi vacsorából természetesen útravalót is kapott. VARGA ERZSÉBET
