A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-01-06 / 1. szám

Érdekességek a tudomány világából A MIKROSZKÓP ARÉNÁJÁNAK BOHÓCA Érzel a furcsának tűnő elnevezéssel a medveállatkát tisztelték meg a tudó­sok. Nemcsak komikus alakjáért — az egy milliméter nagyságú ízeltlábú mint­ha egy nyolclábú medve szürrealista karikatúrája lenne — kapta ezt az el­nevezést, hanem szinte cirkuszi mutat­ványnak beillő viselkedése miatt is. A mocsarak iszapos rétegeiben élő kis állat rendkívüli életkörülmények elvise­lésére képes. Két amerikai kutató — Ralph Buchsbaum és Lorus Milne — érdekes kísérletet végzett a medveál­latkán. Az alábbiakban ismertetjük ta­nulmányuk egyik figyelemre méltó ré­szét. A medveállatkákat 1 órányi időtar­tamra 92 Celsius fok hőmérsékletű le­vegőáram hatásának tettük ki. Amikor szobahőmérsékleten az élettelennek tű­nő testeket megnedvesítettük, fél óra múlva már élénken mozogtak a mik­roszkóp lencséje alatt. Egy kémcsőből kiszivattyúztuk az oxigént és helyébe tiszta hidrogént, héliumot, nitrogént, kéndioxidot, kénhidrogént, világítógázt engedtünk. A medveállatkák — bár­melyik gázzal megtöltött kémcsőbe is helyeztük őket — minden károsodás nélkül, több hónapig elviselték az oxi­génmentes közeget. Az összeaszott mú­miák minden alkalommal feléledtek, ha éltető közegükbe, a vízbe kerültek. Húsz hónapig pihentek folyékony hidrogénben, mínusz 200 Celsius fok körüli hőmérsékleten; 8 és fél óráig bírták ki a folyékony héliumban, amely­nek hőmérséklete mínusz 271 Celsius f!»k volt. A medveállatkák a szobahő­mérsékletű vízben mindig feléledtek. Eddigi ismereteink szerint a medveál­latka az egyetlen olyan élőfény, amely ekkora hőmérsékletingadozás elviselé­sére képes. — ez — A DINOSZAURUSZOK „BÖLCSŐDÉJE“ Több mint 60 millió évvel ezelőtt él­tek a dinoszauruszok, az őskori állat­világ fejedelmei. A közelmúltban A. Szo­­csova leningrádi paleontológus értékes leletekre bukkant a Gobi-sivataqban, amelyek újabb fényt derítenek ezek­nek az állatoknak az életére. A kutató felfedezte a kihalt óriások tojásainak keltetőhelyét. A nap hevítette hatalmas katlanokban, ezekben a sajátos „böl­csődékben" jöttek világra a dinoszau­ruszok utódai és itt töltötték életük el­ső napjait. A sok ezer tojáshéj-maradványból a tudósnak gazdag tojóskollekciót sike­rült összeállítania. A szakemberek vé­leménye szerint ez a világ egyik legna­gyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A to­jások átmérője eléri a 15 centimétert, az űrtartalmuk másfél liter. A Gabi-sivatagban feltárt megköve­sedett leletek bepillantást engednek e hüllők életébe. A dinoszauruszok tojá­sain Szocsova végezte el az első ösz­­szehasonlító, mikrostrukturális elem­zést. Kiderült, hogy az állatóriások to­jásainak a szerkezete sok tekintetben hasonlít a mai madarak, például a struccok tojásainak szerkezetéhez. VIRAGBEPORZÓ DENEVÉREK A trópusokon nemcsak a rovarok, hanem számos denevérfaj is közremű­ködik a növények, kivált a különféle liánok virágainak beporzásában. Fő táplálékukat, a rovarokat ugyanis a legnagyobb tömegben a virágok körül találják meg, így táplálék-keresés köz­ben, virágtól virágig csapongva, azok beporzását is elvégzik. Rovarevő létükre a növényi táplálé­kot, például a hüvelyesekhez tartozó páternoszterborsó (Abrus precatorius) piros bogyóit sem vetik meg, így a nö­vények elterjesztésében is közreműköd­nek. Szervezetük a bogyók magját nem emészti meg, azt ürülékükkel széthur­colják. Ezért érthető, hogy miért ter­jed fokozott mértékben a póternoszter­­borsá különösen Nyugat-Afrika terüle­tén: ott él a legtöbb ilyen denevér. (Kosmos) PUSZTULÓ FAUNA Az Egyesült Államokban tíz újabb állatfaj került a veszélyeztetett állatok listájára. A teljes kipusztulás veszélye fenyegeti egyebek között az amerikai krokodilt, a mexikói farkast és három Hawaii-szigetén honos madárfajt A vizsgálatok szerint Florida déli részén már legfeljebb 10—20 olyan nőstény krokodil él, amely utódokat hozhat vi­lágra — az emberi tevékenység szét­rombolta természetes környezetük túl­nyomó részét. A víz nagyarányú szeny­­nyezettsége miatt kipusztulóban van két olyan halfaj is, amely kizárólag a Mississippi nyugati vízgyűjtő területén, továbbá Ohio állam egyik részén él. Az egykor Arizonában, Ujmexikóban és Texasban is honos mexikói farkasból egyetlen példányt sem láttak itt 1960 óta, és jóllehet Mexikóban szigorú tör­vény védi, teljes állományát sem be­csülik többre 200-nál. A Hawaii-szigeti vészmadár pusztulását a fényhez való fanatikus vonzódása okozza: éjszaka a gépkocsikhoz és a világítótoronyhoz csapódik. (Delta) TUDOW4W­­TECHNItö A KENGURU ÉRTELMI KÉPESSÉGEI Az erszényes állatok értelmi képessé­gei alacsony szinten állnak. Érdekes kísérleteket végeztek az óriáskenguru és az opusszum „intelligenciájának” megállapítására. A kísérlet során az állatok mindig két egyforma nagyságú doboz egyikében kaptak enni, a dobo­zok cserélhető fedelein azonban külön­böző minták voltak; a mintákat kellett az állatoknak felismerniök és megta­nulniuk, s ennek alapján kellett el­­dönteniök, melyik dobozban van az ele­­ség. A kenguru bizonyult tanuléko­nyabbnak: nyolc mintapárból hetet következetesen felismert, az opusszum azonban csak mindössze kettőt. 160 nappal később már a kenguru csak annyira emlékezett a leckéből, ameny­­nyire a hasonló módon betanított pat­kányok és egerek; az opusszum viszont 14 nap múltán a két felismert minta­párból az egyiket már elfelejtette, s néhány hét múltán már semmire sem emlékezett. Meglepő a két erszényes állat értelmi képességei közötti különb­ig-FÓKÁK MÉLYTENGERI MERÜLÉSE A délsarki MoMurdo-öböl mentén élő amerikai tudományos kutatócsoport megállapította, hogy a fókák 350 mé­ter mélyre, sőt még ennél is mélyebbre merülnek a tenger mélyébe. Azt ta­pasztalták, hogy az állatok olyan mély­tengeri halakat fognak, amilyeneket a tudósok még csak nem is láttak soha. A tapasztalat alapján tudományos kí­sérletet végeztek a fókákkal és kide­rítették, hogy egészen rendkívüli mély­ségekben is szoktak halászni, s g nyo­máskülönbség rájuk semmiféle hatást nem gyakorol. GYORS FOTOSZÁRÍTÁS Az óránként 360 darab 203X254 milliméter méretű fekete-fehér fényképet szá­rító llfospeed 4250 nyerte az angol ipari formaterve­zők egyik 1975-i évi nagy­­díját. Ez a berendezés a „szíve" a különleges mű­gyanta bevonatú papírt használó, előhívóból, fixá­lóból és szárítóból álló gyors rendszernek, amely csupán négy perc alott ké­szít maradandó fekete-fe­hér nyomatokat. A szárító­ban ventillátorok, hősugár­zó rudak és változtatható sebességű szállítógörgők működnek. Előlapja rozsda­­álló acél, a burkolat többi része pedig eloxált alumí­nium. könnyen eltávolítható műanyag véglapokkal. MILYEN SZÍNEKET KEDVELNEK A GYEREKEK? A bajorországi Marquardstein-i szín­lélektani intézetben háromszáz gyerek­kel végeztek kísérleteket annak megál­lapítására, hogy milyen színeket ked­velnek. Az 5—7 éves gyerekek a bí­borpiros, narancs, kék, sárga mellett döntöttek, a fehér, a szürke, a fekete és a barna színek iránt semmi érdek­lődést sem mutattak, a zöld színt pe­dig a megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka részesítette előnyben. A vizsgálatok eredményei elsősorban, de nem kizárólag a játékiparban hasz­nosíthatók. Figyelembe veszik ezeket az eredményeket az óvodák és iskolák berendezésénél is. Hogy a gyerekekre milyen nagy hatással vannak a színek; az kitűnt a következő esetből is. Az egyik óvodában egy szép fiatal óvó­néni sehogy sem tudott jó viszonyt ki­alakítani védenceivel. Egyszer aztán véletlenül rájött, hogy mi ennek az oka. Többnyire barna kosztümöt viselt mun­ka közben, de mihelyt élénk színű ruha volt rajta, a gyerekek mindjárt szívesen közeledtek hozzá. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom