A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-03-16 / 9. szám
MOSZKVÁRA FIGYELT A VILÁG Befejezte tanácskozását az SZKP XXV. kongresszusa; amelyen csaknem ötezer küldött és kilencvenhat ország százhárom pártjának képviselője vett részt. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nagy visszhangot keltő előadói beszédében foglalkozott a világhelyzettel, az SZKP nemzetközi tevékenységével, a szocialista országokhoz fűződő barátság és együttműködés további elmélyítésével, a szocialista világrendszer történelmi sikereivel, erejének és befolyásának növekedésével. Nagy figyelmet szentelt a felszabadult országokkal való együttműködésnek, s részletesen kitért a tőkésországokhoz fűződő viszonyra, e viszony fejlődésére, s mindazokra az erőfeszítésekre, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja fejt ki az európai kontinensen és az egész világon a béke érdekében. Megállapította, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező atmoszférát teremtett a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés megélénküléséhez. Ezután pontokba foglalta, hogy a békéért és a nemzetközi együttműködésért, valamint a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harcban mit kell tenni. Mélyrehatóan elemezte az SZKP szerepét a nemzetközi forradalmi folyamatban, majd a Szovjetunió belpolitikájáról szólva pontosan megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a jövőre nézve meghatározóak lesznek mind a gazdasági, tudományos-műszaki, mind a kulturális élet továbbfejlesztése szempontjából. A tanácskozást nagy figyelemmel kisérte a világ. A szocialista országok valamennyi központi tömegtájékoztatási eszköze első helyen foglalkozott a szovjet pártkongresszuson elhangzott előadói beszéddel és a küldöttek felszólalásaival. Újabb és újabb elemzések, értékelések láttak napvilágot a Központi Bizottság beszámolójáról és a hozzászólásokról. A Német Szocialista Egységpárt központi lapja, a Neues Deutschland a XXV. kongresszusnak az egész világ fejlődésére gyakorolt hatását méltatta. A varsói Trybuna Ludu a tervezés, a technika javítása és a gazdaság átszervezése nagy fontosságára mutatott rá. Radzsesvar Rao, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának főtitkára azt emelte ki a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszédét az a meggyőződés és optimizmus hatotta át, amely a Szovjetunió nagy politikai, gazdasági és szociális sikerein alapul. Az antikommunista propagandának gyakran helyet adó lapok is kénytelenek voltak elismerni, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a békepolitika megvalósítására irányuló erőfeszítéseit. A legelterjedtebb francia nyelvű belga hetilap, a Pourquoi Pás például leszögezte: Brezsnyev beszámolója azt mutatta, hogy a Szovjetunió szilárdabb mint valaha. Figyelmet érdemlő volt még a liberális Frankfurter Rundschau véleménye: a Nyugatnak az .arany középút* keresésével kell reagálnia, amikor az enyhülési politika folytatódik, s a különböző rendszerek ideológiai ellentétei fennmaradnak. Persze, az SZKP XXV. kongresszusának tanácskozása nemcsak a világban, de otthon is az érdeklődés és a figyelem középpontjában állt. A szovjet dolgozók felajánlásaik teljesítésével köszöntötték a történelmi jelentőségű kongresszust. A Szovjet Televízió egyenes adásban közvetítette a tanácskozás megnyitását, s így az emberek milliói lehettek részesei a történelmi jelentőségű eseménynek. Csehszlovákia kommunistái nevében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát. Nagyra értékelte a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett központi bizottsági beszámolót. A CSKP küszöbönálló XV. kong'resszusáról szólva kijelentette, hogy a kongresszus megvonja majd annak az ötéves' időszaknak a mérlegét, amely a párt és a társadalom súlyos válságának leküzdését követte, s meghatározza a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. Gustáv Husák elvtárs azt hangsúlyozta továbbá, hogy Csehszlovákia népe soha nem felejtkezik meg azokról a hatalmas áldozatokról, amelyeket a szovjet emberek hoztak szabadságunk érdekében. Méltatta azt a testvéri segítséget, amelyet a Szovjetunió hű barátként és szövetségesként nyújtott az elmúlt harminc év során. Különösen az utóbbi években sokoldalúan fejlődtek a csehszlovák—szovjet kapcsolatok. A CSKP KB főtitkára üdvözlő beszédében azt is kiemelte, hogy Csehszlovákia népe nagyra értékeli és maradéktalanul támogatja a Szovjetunió, annak kommunista pártja és személy szerint Leonyid Brezsnyev fáradhatatlan békeerőfeszítéseit. Csehszlovákia népe nagy barátjának s a szovjet kommunisták kiemelkedő képviselőjének tekinti az SZKP KB főtitkárát. JAN SVERMA születésének 75. évfordulójára „Egyre kérlek benneteket: Ti, akik átélitek ezt a kort, ne feledjetek! ... Hűséges gyerekek módjára szeressétek meg legalább egyiküket, akik önmagukért és tiértetek estek el... és legyetek rá büszkék, mint olyarl nagy emberre, aki a jövőnek élt...!“ Ezt írta Julius Fučík, az „Üzenet az élőknek“ című halhatatlan művében. Julius Fučík szavai minden tekintetben érvényesek a cseh nemzet nagy fiára és tántoríthatatlan forradalmárjára, Jan Svermára is. Jan Sverma 75. évvel ezelőtt, 1901. március 23-án született Mnighovo Hradištéban. Az első világháború után fellángoló forradalmi harcok idején érlelődött igazi forradalmárrá. Már mint diák ő volt a Marxista Diákszövetség egyik alapító tagja, mely 1919 tavaszán megkezdte a forradalmi eszmék terjesztését a fiatal értelmiség körében. Tevékenyen részt vett a CSKP megalapításában. Későb a Rudé Právo szerkesztője lett, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek vezető funkcionáriusa. A marxizmus-leninizmus elmélete terén szerzett alapos és terjedelmes ismereteit, mint a kommunista ifjúság bratislavai kerületi • iskolájának oktatója adta át az iskola hallgatóinak. Az 1926—1928-as éveket a moszkvai Lenin Főiskolán töltötte. A fasiszta megszállás éveiben Párizsban a Svetový Rozhled (Világszemle) című lapot szerkeszti, segítséget és irányítást nyújtva a hazai ellenállási mozgalomnak. Majd a Szovjetunióba költözik, s amikor Hitler hordái 1941 nyarán megtámadják a Szovjetuniót, megkezdődik Jan Sverma leglázasabb tevékenységének időszaka. Részt vesz a moszkvai rádió cseh és szlovák nyelvű műsorának szerkesztésében. Munkatársa a Moszkvában megjelenő Československé Listynek. Klement Gottwalddal együtt tevékenyen bekapcsolódik azoknak az alapelveknek a kidolgozásába, amelyek a felszabadulás utáni időben a KoSicei kormányprogram főbb pontjai lettek. Amikor Szlovákiában 1944. augusztus 29-én a nép felkelt, hogy lerázza a gyűlölt szlovák és német fasiszták bilincseit, a moszkvai pártvezetés Jan Svermát bízza meg a nemzeti felszabadító harc politikai irányításával. Jan Sverma fáradhatatlanul járta az arcvonalat. Tanácsolt, tanított, harcolt. S amikor a náci haderők megszállták Banská Bystricát, erősen megrendült egészségi állapota ellenére is a legerélyesebben visszautasította azt az ajánlatot, hogy a hátországba repüljön. „Verekszünk majd a hegyekben és újjá szervezzük erőinket, harcolunk majd csoportokban, s ha kell, akár egyenként is... — hangoztatta elszántan. — Szégyenkeznem kellene egész életemen át, hogy a veszély idején cserben hagytam a szlovák népet. Nemcsak szónokolni jöttem Szlovákiába, hanem harcolni is!“ 1944. november 10-én egy partizáncsoporttal az Alacsony-Tátra Chabanec nevű hegygerincén kelt át, ott halt hősi halált ádáz harcok közepette. Ezekben a napokban Csehszlovákia egész dolgozó népe kegyelettel emlékezik meg Jan Sverma születésének 75. évfordulójáról. RÓJÁK DEZSŐ 3 Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára történelmi jelentőségű beszédét mondja
