A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-03-09 / 8. szám

> CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás részének a nyelvhasználata sem kivétel alóla. A magyar köznyelvet nálunk a ma­gyar tanítási nyelvű iskolákon kívül alig használják. Az értelmiség baráti talál­kozásai esetleg az egyes rendezvények nem is szolgálhatnak elégséges köze­gül köznyelvhasználatunk felfejlesztésé­re. Egyébként amikor a középső szint­ről beszélünk, tulajdonképpen a mai magyar köznyelvre kell gondolnunk. Kétségtelen, ennek a fejlettségi szintjét helyzetünknél fogva nem érhetjük el, de új művek olvasásával, az új szavak tudatos alkalmazásával részben pótol­hatjuk a hiányokat. A köznyelv fejletlensége a szépiroda­lom és a sajtó nyelvén is tükröződik. Igen, mert a szépirodalomnak és a publicisztikának át kell ölelnie témái­ban és nyelvében az élet egészét: ma­gyarul kell tükröznie azt is, ami ma­gyarul nincsen. Mit tesznek általában az írók, de főként újságírók? A saját mindennapi, rendszerint még sok nyelv­járási és vulgáris elemet tartalmazó nyelvüket kiegészítik a nyelvhasznála­tukból hiányzó közéleti anyaggal, oly módon, hogy azt a szlovák nyelvből egyszerűen lefordítják. Ennek megvan­nak a maga veszélyei. Egyrészt az, hogy ezáltal saját nyelvhasználati szintjük semmiképpen sem emelkedik, persze köznyelvhasználatunk sem fejlődik, másrészt fennáll a nyelvi különfejlődés veszélye, vagyis a magyar köznyelvtől szókincsében vagy szóhasználatában, esetleg mondatszerkesztési sajátságai­ban is különböző „nyelvváltozatot", ke­veréknyelvet hozhatnak létre. És mivel minden szerző, illetve fordító másképp fordítja le ugyanazt a szakkifejezést, ez a „nyelvváltozat" még nálunk sem le­hetne egységes. Ilyen módon nem meg­­könnyítenénk, hanem éppen megnehe­zítenénk egymás megértését. Nyelvmű­velésünknek tehát a jövőben is az a fő célja, hogy a magyar nyelv szóbeli és írásbeli használatát a rendelkezésére álló szerény eszközökkel fejlessze, első­sorban a fordításokban gyakran felbuk­kanó szlovák nyelvi hatások feltárásá­val és a két nyelv kontrasztív jelensé­geinek vizsgálatával, illetve a megfelelő magyar terminológia felkutatásával és elterjesztésével. És végül: tudjuk, hogy a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara ma­gyar tanszékén működsz. Nemcsak a CSEMADOK nyelvi bizottságában vég­zet egyetemen kívüli munkát, hanem máshol is. Hogyan egyeszteted össze a társadalmi munkát az egyetemi oktatói állással járó kötelezettségekkel? A kétfajta munka tulajdonképpen ki­egészíti egymást. Azt tartom, hogy a pedagógus nem korlátozhatja az okta­tó-nevelő tevékenységet sem térre, sem időre. S én is elsősorban pedagógus­nak érzem magamat. Igen, nemcsak a CSEMADOK nyelvi szakbizottságának tagjaként dolgozom az egyetemen kí­vül, illetve nemcsak nyelvművelő cikke­ket írok, és nyelvművelő előadásokat tartok, hanem az oktatásügy közép- és alapiskolai szakaszán is tevékenyke­dem: az anyanyelv tanítását szeretném eredményesebbé tenni. A magas szintű anyanyelvű műveltség ugyanis együtt jár a fejlett gondoskodással, egyben alapja is más nyelvek, így a szlovák és a cseh minél tökéletesebb elsajátításá­nak. Ami a kötelező és a nem kötelező munka összeegyeztetését illeti, ezzel kapcsolatban csak azt mondhatom: aki nagyon akarja, össze tudja egyeztetni a kettőt. Természetesen nálunk is az egyetemi munka az első, de még so­hasem akadályoztak meg abban, hogy egyetemen kívül is dolgozzam. JAVULT A MUNKA SZÍNVONALA Pásztor Lajostól, a CSEMADOK lévai (Levice) járási titkárától arról érdeklőd­tünk, hogyan teljesítették tavalyi mun­katervüket. Elmondotta, hogy az elmúlt évben nogy súlyt helyeztek a világnéze­ti nevelésre. A népművelési szakbizott­ság és a lelkes pedagógusgárda jó­voltából 162 előadást szerveztek. Fog­lalkoztak a felszabadulás és a februári győzefem történelmi jelentőségével, a polgári neveléssel, a szőlészettel és a gyümölcsészettel, a polgári ügyeket in­téző testület munkájával, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjével, az NOSZF és az SZNF je­lentőségével és számos más közérdekű politikai és szakmai kérdéssel. Komoly figyelmet fordítottak az iro­dalom népszerűsítésére. Tizenegy helyi szervezetben rendeztek író-olvasó talál­kozót. Elsősorban a járásból származó írók, költők (Csontos Vilmos. Duba Gyula, Lovicsek Béla, Ozsvald Árpád) látogattak ide, de járt itt Dénes György és dr. Csanda Sándor is. A találkozók mindenütt, de különösen Zselizen (Že­liezovce), Léván (Levice), Nagytúron (Veľké Túrovce), Felsőszecsén (Horná Seč), Egegen (Hokovce) és Ipolybélen (Bielovce), zárultak eredményesen. Iro-ÜNNEPI HANGVERSENY A CSEMADOK szepsi (Moldava nad Bodvou) helyi szervezetének vegyeskara megalakulásának tize­dik évfordulójához érkezett. Az ün­nepi hangverseny méltó volt a vé­delmünk nagyjairól is megemlékeztek. Jókai Mór születésének 150. évforduló­ján tizenhat helyi szervezetben tartottak emlékestet, öt helyi szervezetben emlé­keztek meg Zalka Mátéról. Jókai Mór­ról Gerő János, a gimnázium igazgató­ja, Zalka Mátéról pedig Sipos Béla, a gimnázium tanára állított össze előadói anyagot. Megemlékeztek József Attilá­ról és Jón Nálepkáról is. Ide kívánko­zik még az Ipolysági József Attila Iro­dalmi Színpad munkájának értékelése. Tovafy nyolcszor szerepelt a nyilvános­ság előtt. Majakovszkij Költők barikád­ja és Karinthy Emberke tragédiája ösz­­šzeállításóval részt vett a Jókai-napok és az irodalmi színpadok balassagyar­mati megyei fesztiválján. A közeljövő­ben József Attila verseiből állítanak össze műsort A 30 év szabad hazában országos vetélkedőbe összesen harminc hármas csoport nevezett be. Az ipolysági és a zselizi gimnázium egy-egy csoportja el­jutott a kerületi versenyre. Az országos döntőben is szép eredményt ért el. Ami a népművelési tevékenységet illeti, saj­nos, csupán kilenc helyi szervezet mu­tatót be hóromfelvonásos színdarabot. Hazai szerzők műveivel arattak sikert gyeskar tízéves múltjához, eredmé­nyeihez. A közös éneklés mindig, minden korban az együvé tartozás szép megnyilvánulása volt. Ezt is­merték fel a vegyeskor tagjai. Kez­detben csupán huszonhármán vol­tak. Szombathy László karnagy ve­zetésével ma már kétszer annyian vannak. S hogy szépen énekelnek, arra meggyőző bizonyíték a III. Ko­­dály-napokon kiérdemelt bronzko­a palástiak (Pláštovce), a garamgyör­­gyiek (Júr nad Hronom), a málasiak (Málaš), és a zsemlének (Žemliore). A huszonnégy esztrádcsoport többségénél a népi hagyományok feldolgozására irányult a figyelem. Farnadon a Lako­dalmat, Lökön, Szózdon, Kiskéren és Alsószemeréden a Fonót mutatták be. örvendetes dolog, hogy újabb és újabb énekkarok alakúinak. Tavaly már tizen­négy kórust tartottak nyilván. Megren­dezték a hagyományos ipolyszakálfasi Daloló Garamvölgye járási népművé­szeti fesztivált. Honismereti kirándulá­sok során kilenc helyi szervezet tagjai keresték fel hazánk történelmi neveze­tességű és természeti szépségű helyeit. Huszonöt helyen folyik rendszeres króni­kaírás. A helyi szervezetek 239 vezetőségi gyűlést és több mint száz tagsági gyű­lést tartottak. Falvaink és városaink fejlesztéséhez harmincezer óra ledol­gozásával járultok hozzá. A népművelé­si szakbizottság négy, a dramaturgiai bizottság pedig két alkalommal tartott megbeszélést. A helyi szervezetek több­ségében lényegesen javult a kulturális munka színvonala. Ábel Gábor szőrű. A vegyeskar megalakulása óta 59 művet tanult be, s hetvenhat­szor szerepelt itthon és külföldön a nyilvánosság előtt. Az ünnepi hang­versenyen a mezőkeresztesi Arany­kalász Tsz Repülj páva férfikara és a tőketerebesi (Trebišov) járás ma­gyar tanítóinak énekkara is fel­lépett.- gs -RÖVIDEN A CSEMADOK losonci (Lučenec) járá­si bizottsága Csák István irányításával jól és pontosan végzi munkáját. Január­ban megalakította a tizennégy tagú honismereti bizottságot, amelynek Sófi Béla lett az elnöke. A szűkebb vezető­ség (Ágoston Tibor, Ferencz Ferdinánd) mindjárt munkához látott. Losoncon és Füleken (Fiľakovo) rövidesen honisme­reti kört alakítanak. A CSEMADOK lo­sonci járási bizottsága most a Kármán József Napok előkészítésével foglalkozik. Az előreláthatólag tíz napig tartó ese­ménysorozat Losoncon és Füleken kívüí még számos más helyi szervezetben bo­nyolódik. SÓLYOM LÁSZLÓ A komáromi járásban már lebonyolí­tották a „Tavaszi szél vizet áraszt" or­szágos népdalverseny körzeti fordulóit. A három helyen folyó versenybe 29 szó­lóénekes, 24 éneklő csoport, 5 citera­­együttes és 2 szólóciterás nevezett be. A szólóénekesek közül Bartalos Mária, Sevcsik Beáta, Németh Géza, id. Szabó Lajosné, Hadobós Elvira, Jónás József, Paumár János, Dibúz Mária, az éneklő csoportok közül a füssi, a búcsi, a mar­­celházai, a dunamocsi, az ímelyi, a férfi csoportok közül a nemesócsai, a búcsi, a naszvadi, a lakszakállasi, a hetényi, a citerások közül pedig a nemesócsai, a búcsi, a marcelházai és naszvadi ke­rült a járási döntőbe. A körzeti verse­nyeket a CSEMADOK JB és a Járási Népművelési Központ közösen rendezte. KURUCZ LUJZA Köbölkútiak (Gbelce) egy csoportja 1972-ben átutazott Kolonyon (nyitrai járás) és megtekintette a helyi táj­múzeum kiállítását. A példa ösztönzőleg hatott. Gedai Sándor tanító javaslatára az általános iskola néhány termét és a folyosókat lefoglalták, és ezzel elkezdő­dött a munka. A műgyűjtők készségesen bocsájtottók rendelkezésre féltve őrzött tárgyi emlékeiket, a tanulóifjúság pedig szorgalmas munkával gazdagította a kiállítás anyagát. A gondot csupán az jelentette, mi legyen a további sorsa a páratlan sikerű kiállításnak? Ez is megoldódott azzal, hogy a hnb új épü­letbe költözött, s a régiben helyet kap­hatott az állandó helyi tájmúzeum. GÁBRIS JÓZSEF A CSEMADOK naszvadi (Nesvady) helyi szervezete jó munkájával érdemel­te ki, hogy a községben rendezték meg a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny körzeti döntőjét, amelyre énekkarok, citerazenekarok és egyéni versenyzők neveztek be. Csak az elisme­rés hangján szólhatunk róluk. Szeretettel ápolják népdalkincsünket. A verseny járási fordulójában sokat várunk a nasz­­vadiaktól. TÓTH ERIKA A kistárkányi (Maié Trakany) asszo­nyok hasznosan töltik el a téli estéket. Szép mintás hímzéseket készítenek. Meg hetente kétszer énekpróbára járnak ösz­­sze. Készülnek a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny körzeti fordulójára. Sok szép, értékes népdalt tudnak. Ezekből válogattak össze egy csokorra valót. DOBÓ GÁBORNÉ * CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás« 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom