A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-01-06 / 1. szám

Szeretik a szép szót Matuškovo (Taksony) neve már-már jelképpé válik számunkra: a szép szó, az irodalomnépszerűsités, a nemes versengés jelképévé. Ha azt mondjuk, Tak­sonyba megyünk, mindannyian ugyanarra az ese­ményre gondolunk: a szavalóversenyre, amely né­hány év leforgása alatt hagyománnyá lett a Galán­­tához tartozó községben. Két évvel ezelőtt még fogalmam sem volt arról, hol is van az a Taksony. S az addig üres név, az ismeretlen falu neve két év alatt gazdag tartalom­mal telítődött, fogalommá lett. De nézzük meg, hogyan is kezdődött ez a gazda­godás, fogalommá-teljesedés! Ezerkilencszázhetven­­kettő őszén a helyi SZISZ-szervezet új vezetőséget választott, s Panyik Ernő, az új kultúrfelelős mindjárt nagyszerű ötlettel állt elő: Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából szavalóversenyt kellene ren­dezni. Az ötlet rövidesen meg is valósult: a taksonyi „sziszesek" már 1973 tavaszán megrendezték a sza­valóversennyel egybekötött Petőfi-emlékestet, amelyre a galántai járás minden sarkából érkezett vers­mondó. A következő évben nagy antifasiszta költőnkre, Radnóti Miklósra emlékeztünk Taksonyban. Aztán — 1975 tavaszán — Jókaira. A szervezet vezetősége ugyanis már a nagyszerűen sikerült Radnóti-emlék­­est után elhatározta, hogy a szavalóversenyeket rendszeresíti, tehát minden évben megrendezi majd. Nem ért hót meglepetés, amikor a múlt év végén ismét meghívtak Taksonyba: ezúttal Vörösmarty Mi­hály születésének százhetvenötödik, s halálának száz­huszadik évfordulójáról emlékeztünk meg. S az sem véletlen, hogy éppen november végén került sor erre a rendezvényre, hiszen nagy költőnk szellemét idézve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordu­lóját — a költő-álmodta „jobb kor“ születésének év­fordulóját is ünnepeltük. A mostani akció minden eddigi taksonyi rendezvényt fölülmúlt. Talán azért, mert a szép szó terjesztését ezúttal már nem csupán egyetlen szervezet tekintette szívügyének, hanem az egész falu. Az ifjúsági szervezetnek sikerült a többi tömegszervezetek és intézmények — a CSEMADOK, a Nőszövetség, a Május 9. Egységes Fölművesszövet­kezet, a Galántai Népművelési Központ stb. — támo­gatósát is megnyernie. Ez főként Mézes Rudolfnak, a SZISZ-szervezet kultúrfelelősének az érdeme. A versenyzők ezúttal négy kategóriában mérték össze tudásukat. Az első kategóriában (az általános iskolák 1—5. évfolyamainak tanulói közül) Papp Zsolt taksonyi versenyző végzett az első helyen, aki egyút­tal a közönség díját is elnyerte. A második kategória (6—9. évfolyam tanulói) győztese a tešedíkovói (pe­redi) Nagy Katalin lett. A harmadik kategóriában (középiskolások) Varjú Olga jelkai (jókai) versenyző végzett az első helyen, bár nem sokkal maradt el mögötte a második helyezett Csanaky Eleonóra, s a harmadik díj nyertese, Szabó Frigyes sem. A negye­dik kategória (felnőttek) legjobbjának a jókai Puchla Zsuzsa bizonyult, aki már a tavasszal megrendezett Jókai emlékesten, a járás prózamondóinak versenyén is első díjat nyert. Mint minden versenyen, természetesen most is nagy volt az izgalom, mégis mindannyian éreztük, hogy a hangsúly nem a versengésen van, hanem az irodalomnépszerűsítésen, a szép szó, az emberséges költészet népszerűsítésén ... Nem túlzók, ha azt állítom, hogy Taksonyban — ebben a kis faluban, amely tulajdonképpen már falu­nak sem nevezhető, hiszen közigazgatásilag a járási székhelyhez, Galántához tartozik — országos szintű versenynek voltunk tanúi. S hogy a taksonyiak mun­kája nemcsak figyelemre méltó, hanem valóban figyelmet is keltett már, a legjobban az bizonyítja, hogy a bíráló bizottság tagjainak szerepét a cseh­szlovákiai magyar irodalom jelen képviselői vállalták. Ott láthattuk a zsűriben többek között Ozsvald Árpád költőt, lapunk főszérkesztő-helyettesét is, aki a szava­lóverseny döntője előtt Vörösmarty életéről .tartott szép, színes, érdekes előadást. A zsűri elnöke pedig Dénes György költő, a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője volt. Sok szép verset, sok-sok tehetséges versmondót hallgattunk meg Taksonyban. Reméljük, erre a jövő­­„ ben is nagyon sokszor alkalmunk nyílik. V. E. (Prandl Sándor felvételei) Papp Zsolt, az első kategória győztese A középiskolások közül Varjú Olga bizonyult a legjobbnak Mézes Rudolf, a kultúrfelelős — láthatólag örül a sikernek 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom