A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-17 / 6. szám

delmezőjének fejlesztése, korszerű ha­ditechnikával való felszerelése, ütőké­pességének növelése. Mert az imperializmus nem tanult. Nem adta fel a szándékot, hogy meg­semmisítse a világ első szocialista ál­lamát. Amikor Hitler, elkábulva a Maginot­­vonalnól aratott olcsó győzelemtől, hit­­szegően megtámadta a Szovjetuniót, megindította a Barbarossa-hadművele­­tet, Keletre küldve jól felszerelt, harc­edzett hadosztályait, Nyugaton sokan fellélegeztek. A hitleri propaganda három-négyhó­­napos villómháborúról, agyaglábakon álló kolosszusról, az ukrán és a belo­­russz síkságokon megteendő szép sétá­ról beszélt; amikor a német csapatok Moszkva előtt álltak, Berlinben már (ki­nyomtatták a győzelem megünneplésé­re tervezett bankettre szóló meghívó­kat. Nem élt már Csapájev, Scsorsz, Zse­­leznyak s a polgárháború sok ezer más hőse. De szellemük, a lenini forrada­lom szelleme tovább hatott, megsok­szorozva a szovjet emberek eltökéltsé­gét, hogy megvédik a szocialista hazát és győznek. Több mint 4000 kilométeres fronton tombolt a háború véres vihara. A német hadsereg kezdeti sikerei után bekövetkezett valami olyasmi, amire a Wehrmacht büszke tábornokai álmuk­ban sem gondoltak volna: vereségek sorozata. Megsemmisítő csapások, sú­lyos vereségek — Moszkvánál, Sztálin­grádnál, Kurszknál . . . A háború négy esztendejének folya­mán a szovjet hadsereg megsemmisí­tett, foglyul ejtett vagy szétvert 607 el­lenséges hadosztályt. Csaknem három és félszer annyit, mint a szövetségesek a második világháború összes többi frontján együttvévé. Például az angol­szász csapatok Afrikában és Nyugat- Európában 176 ellenséges hadosztályt semmisítettek meg. A keleti frontra esik a német hadsereg összes emberveszte­ségeinek, amit a második világháború­ban elszenvedett, nyolcvan százaléka. A szovjet nép viselte a háború leg­súlyosabb terheit. Mintegy húszmillió szovjet állampolgár vesztette életét. S jól véssük emlékezetünkbe ezt a szá­mot: hárommillió szovjet katona esett el csak az európai és ázsiai népek fel­szabadításáért vívott küzdelemben. Eb­ből több mint 140 ezer Csehszlovákia területén. Változnak az idők, változik a világ. Változnak a társadalmi rendszerek, az államhatárok, maguk az emberek. A szovjet hadsereget ma nem lehet ösz­­szehasonlítani azzal, ami 1918-ban vagy akár 1945-ben is volt. Rakéta- és nuk­leáris fegyverekkel, gyors harckocsik­kal, szuperszonikus vadászbombázókkal és szállítórepülőgépekkel, tökéletes elektronikus irányzóberendezéssel ellá­tott tüzérségi egységekkel rendelkezik. A légelhárítás gyakorlatilag minden el­lenséges támadást, az ország területe fölé berepülő minden ellenséges repü­lőgépet vagy egyéb objektumot le tud lőni. A haditengerészet, amely korlát­lan hatósugarú atomtengeralattjárók­kal, a legkorszerűbb rakétanaszádokkal és újabban repülőgéphordozókkal ren­delkezik, képes stratégiai feladatokat teljesíteni* a világ bármely óceánján, tengerén. Egyszóval, a szovjet fegyveres erők rendelkeznek ma mindennel, hogy megsemmisítő csapást mérjenek bár­mely támadóra. S ebben a szovjet fegyveres erők ugyanazok, mint ötven­nyolc évvel ezelőtt. Forradalmi lendüle­tük ma is ugyanaz, eltökéltségük, hogy megvédik a szovjet hazát, de más né­peket is, ha áldozatul esnének az im­perialisták agressziójának, megvédik a békét, szembeszóllnak mindenkivel, aki kezet merne emelni a szocialista világ­közösségre, amelyet a proletár interna­cionalizmus kovácsol egybe. Felvételek: APN

Next

/
Oldalképek
Tartalom