A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-10 / 5. szám

KORA TAVASZI TENNIVALÓK A KISKERTBEN A tél utáni első nagyobb kerti mun­kánk az alapos takarítás legyen. Ezzel úgy megalapozhatjuk kertünk rendjét, hogy szinte őszig nem is lesz vele gon­dunk. A növények erőteljes fejlődésnek indulása előtt távolítsuk el róluk az el­pusztult, vagy erősen sérült részeket. Inkább nagyobb hányadot vágjunk le, semhogy élettelen, beteg rész marad­jon vissza, mert az tovább pusztíthatja a még egészségeset. Arra is töreked­jünk, hogy ne maradjon csonk, hanem lehetőleg közvetlenül rügy, levélhely fölött vágjunk. A még ezután is túl sű­rűnek tűnő bokrok, fák egymást érő, keresztező vesszőit, de ikisebb-nagyobb gallyrészeit is eltávolíthatjuk, amíg nem fakadnak a rügyeik. A csonthéjas ter­­mésüeket, mint a cseresznye, meggy, kajszi, szilva, nem kell tavasszal met­szeni, ezeknek jobbat tesz a nyárvégi metszés. Gondosan távolítsuk el az évelő nö­vények elszáradt hajtás- és levélmarad­­vónyait. A gyepet is alaposan gereb­lyézzük át. A kipusztult gyepfoltokat fellazítva, elegyengetve, letapogatva készítsük elő az újravetéshez, majd ves­sük be egyenletesen, négyzetméterre számítva 5 dkg fűmaggal, amit gereb­lye fokával kapáljunk be, vagy takarjuk sekélyen földdel, végül ismételt leta­pogatás után öntözzük meg. Évelő vi­rágfoltjaink kopár részeit is most te­lepítsük be, másutt lévő, már elterebé­­lyésedett évelőtövekről, gyökeres sarj­­részekkel. A hiányossá vált cserjesort, a cser­je-, vagy facsoportokat új tövek tele­pítésével egészíthetjük ki, amíg rügyeik nem fakadnak. Nagyobb cserjéket többfelé oszthatunk, s az arra alkal­masakat vesszőik lebujtatásával is sza­poríthatjuk. Rügyfakadásig a rendsze­res metszést kívánó díszítő és gyü­mölcstermő növények és a szőlőtőkék ritkító és termőre-metszését is be kell fejezni. Távolítsunk el róluk minden el­száradt gyümölcsmaradványt, levélcsó­vát, bevonattal, szövedékkel ellepett hajtásrészt, hámló kéregdarabokat, a­­melyeket el is kell mélyen ásni. Ezt kö­vesse a télen esetleg elmaradt lemo­sásszerű permetezés, mert rügyfakadás­­kor, az első kártevők megjelenésekor majd újra permetezni kell. A sövénycserjéket is vissza keli met­szeni, úgy, hogy az előző évben fejlő­dött vesszőrészeik felét, ha gyengén fejlődtek, a kétharmadát, egyszintűén, vagy a már korábban is követett met­szésformát betartva, levágjuk. Ha már a nyárra szeretnénk valahová sövény­kerítést, akkor kapaheggyel kialakított sekély árokba vessünk seprűfű (másné­ven nyáriciprus) magot. Ebből zárt, legalább derékmagasságú növényfal fejlődik, és bár csak egy évig él, gyors megoldásnak jó. Kiszemelt helyükön, az előzetesen fel­ásott és elgereblyézett földben kell már lenniük a hidegtűrő, állandó helyre vet­hető egynyári virágok és zöldségfélék magvainak. Még ültethetünk kétnyári virágpalántákat, például árvácskát, ne­felejcset, százszorszépet is. Nem maradhat el a kerítés és a lu­gas, vagy más állandó jellegű nö­­vénytámrendszer javítása, átfestése sem. A legszebb dísz a növény, ne használ­junk rikító színeket. A kerti földutakat sekélyen kapáljuk át, egyengessük el és esetleg szórjuk be kaviccsal. Végül az ősszel felásott talajt — akkor is, ha nem tapostuk össze — lazítsuk fel kapálással. Ezzel javítjuk a talaj leve­­gőzöttségét, vizbefogadóképességét és elpusztítjuk a még gyenge gyomokat. A PANTALLÓ Vjacseszláv Zajcevtól, az ismert szovjet divatter­vezőtől megkérdezték a Divatházban rendezett egyik bemutatón, vajon hordhatnak-e hosszú nadrágot a túlságosan „teltkarcsú“ nők. Zajcev gondolkodás nélkül válaszolt: — Természetesen. Elvégre a kövér férfiak is nad­rágban járnak. HÁMOZNI IS, MOSNI IS Nem minden gyümölcsöt eszünk hámozva, de minden gyümölcsöt megmosunk, mielőtt megesszük. A narancsot is? Igen, ajánlatos a narancsot ,is, a grapefruit-ot is, a fügét is, a mazsolát is és — ha a héját tésztába reszeljük — a citromot is meg­mosni. Külföldi és belföldi piszok ragad az import gyümölcsre, s azt hámozás közben kezünkkel még jól bele is maszatoljuk. A banán az egyetlen déli­gyümölcs, amelyet óvatosan kibontva mosás nélkül ehetünk. De jó, ha hámozás előtt a hazai gyümölcsöt is megmossuk. Hiába szedjük le például az ősziba­rack bőrét, ha közben a rátapadó piszkot beleta­pogatjuk a gyümölcsbe. Sajátos rossz szokás szal­vétával, tenyérrel „tisztára“ dörzsölgetni az almát — vagyis beledörzsölni a piszkot. És persze a gyümölcsön levő permetezőanyagokat is csak gondos mosással távolíthatjuk el. A JÓ KONYHA TITKAIBÓL / • MELEG SZENDVICSEK A meleg szedvicseket leginkább a főétkezéseken kívüli vendégváráshoz készítjük (pl. tv-nézéshez, káitya parti hoz stb.) Fő előnyük, hogy gyorsan, szinte percek alatt készíthetők el és azonnal tálalhatók. In­kább kisebb meleg szedvicseket készítsünk, hogy néhány falat meleg étellel kedveskedhessünk ven­dégeinknek, mert így jobban ízlik 1—2 pohár itóka is utána. MAJAS SONKÁS MELEG SZENDVICS Hozzávalók: 12 szelet zsúrkenyér, 3 deka vaj, 4 dkg liszt, 1 1/2 deci tej, 2 tojás, 1 tojássárgája, 3 kis doboz sertésmájkrém konzerv, 20 deka főtt sovány sonkaszelet, só, bors, zöldpetrezselyem, metélóhagy­­ma, kevés zsír a sonkasütéshez. A zsúrkenyérszeleteket szárazon megpirítjuk. A vcjból, lisztből és forró tejből sűrű tejmártást készí­tünk. Hozzátesszük a májkrémkonzerveket, az egész tojásokat, a tojássárgáját, megsózzuk, fűszerezzük, vágott petrezselyemmel ízesítjük és habverővel si­mára keverve addig forraljuk, míg középsűrűségű kenhető májkrémmé áll össze. ízlés szerint gyűszű­­nyi konyakkal is ízesíthetjük. Egyenletesen elosztva szétterítjük a szendvicseken és minden szendvics te­tejére 1 — 1 szelet, forró zsírban megforgatott son­kaszeletet helyezünk. A tálalás pillanatában finom­ra vágott metélőhagymóval szórjuk meg. I 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom