A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-03 / 4. szám

mini magazin Egy tiszteletreméltó családfő elhalálozása után a család morálisan széthull, de addig nincs baj, amig a történtek a falakon belül maradnak. A Les bijouz de famille cimü francia film merész szatírája a képmutatásnak. A film fő­szerepét, a vig özvegyet Froncoise Brion alokitja. LELKEBEN DALLAL — Ezerkilencszázhatvan­­hét tavaszán ismertük meg a nevedet. Akko — ha jól em­lékszem, márciusban — mu­tatkoztál be a rádióban, s nyáron már a TV-ben is sze­repeltél. Kilenc év telt el az­óta, de rajtad és a dalai­don nem vettük észre az idő múlását. Elárulnád. hány éves vagy? Huszonnyolc. Ránco­sodni csak azért nem tudok, mert belülről ..tömtem ki" magamat: a feleségem igen szeret etetni. Mi a kedvenc ételed? A füstölt csülök. De váltsunk komolyabb témára : Valószínűleg nem ok nélkül tartózkodsz Csehszlo­vákiában, bizonyára van va­lami konkrét elhatározásod. Milyen céllal jöttél tehát hozzánk? — A magyarországi költé­szetet már ..föltérképeztem", megismertem, s most már szeretnék a határainkon kí­vül élő mai magyar költők­kel is megismerkedni. Igaz, a legtöbb könyvet, versköte­tet otthon is megvásárolhat­nám, de ez nem elég, mert — szerintem — csak akkor ismerhetek meg valakit iga­zán, ha ismerem a környe­zetet is, amelyben él és dol­gozik. — Van kedvenc költőd? — Nincs. Csak jó verse­ket ismerek, és a jó verse­ket író jó embereket. Mert — azt hiszem, ebben egyet értünk — „vacak"^ ember nem tud jó verset írni . . . Persze, azt nem akarom állí-Ifjúsági rovatunk vendége: DINNYÉS JÓZSEF zeneszerző, a Magyoi Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja, hivatásos előadóművész tani, hogy csak azok a jó versek, amelyeket megzené­sítek; hiszen például Kassák Lajos versei kimondottan ol­vasásra, illetve szavalásra, versmondásra „termett" köl­temények. Ezeket nem tud­nám megzenésíteni, mégis tetszenek, mégis jó versek . . . A bratislavai József Attila Ifjúsági Klubban sokan végig hallgattuk Dinnyés Józsefet mondhatnánk úgy is: a huszadik századi magyar köl­tészetet. Mert a valóban olvasásra „termett" költők ki­vételével aligha tudnánk említeni olyan kimagasló ma­gyar költőegyéniséget, aki­nek versei ne szerepelnének Dinnyés József repertoárjá­ban. Persze, a zeneszerző sa­ját szövegeit, a protestálós hangján megszólaló politikai dalokat is szívesen hallgat­ták fiataljaink. Azt hiszem. Dinnyés József koncertje a­­latl nem volt senki az ifjúsá­gi klubban, aki ne tapsolta volna pirosra tenyerét. Buda Ferencnek, Bella Istvánnak, Weöres Sándornak, vagy a csehszlovákiai Gál Sándor­nak a klubban hallott versé­ből pedig talán még sláger is lehet. Hogy ezt meg mi­ből gondolom? Hallottam, hogy fütyülik az utcán: Bel­la István versét, a Hivogatót, pontosabban a Dinnyés Jó­zsef szerezte dallamot. Ehhez pedig csak gratulálhatunk Jóskának. Reméljük, hama­rosan újra találkozunk vele. VARGA ERZSÉBET (Prandl Sándor felvételei) A nyugat-európai orszá­gokban felfújható gumi­sapka jelent meg a pia­con. Segitségével mind a felnőttek, mind a gye­rekek gyorsabban tanul­nak meg úszni. A sapka állandóan viz fölött tart­ja a fejet, mialatt a töb­bi testrészek szabadon mozoghatnak. A kapitalizmus általános válsága fanyar humorra ösztönzi a karikaturistákat. A mosolygó szövetségi kancellár Schmidt — portréjával díszített százmárkás „deficit­­bankjegy” az NSZK gazdasági helyzetének karikatúrája. Az országban jelenleg több mint egy millió a munkanél­küli, s a szakértők szerint ez a szám tovább is emelkedik majd. A férfiak azt tartják, hogy a nők rossz autó­vezetők, holott a statisz­tika bebizonyította, hogy sokkal kevesebb balese­tet okoznak, mint a fér­fiak. Ennek ellenére ön­kritikus autóvezető höl­gyek is vannak. Egyikük ezt a német nyelvű fel­iratot ragasztotta autó­jára: „Vigyázz, nő a vo­­__ lánnál!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom