A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-03 / 4. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításo A FECSKÉK KÖZÖSEN CSINÁLNAK NYARAT Sok CSEMADOK helyi szervezetben aránylag kevés esemény történik. Ezért okozott számunkra kellemes meglepetést a vámosfalusiak (Trhové Mýto) évzáró taggyűlési beszámolója, amelyet kivonatosan „Felizott a parázs" címmel a Hét 3. számában közöltünk. Rögtön elhatároztuk, hogy további kérdésekkel fordulunk a CSEMADOK vámosfalusi helyi szervezetének tagjaihoz, hiszen velük együtt szeretnénk bizonyítani, hogy lehet falvainkban eleven kulturális életet teremteni. Hogy hogyan, arra kerekasztal beszélgetés keretében a vámosfalusiak válaszolnak. Reméljük, feleleteikkel ösztönzik a még passzív helyi szervezeteket, a tevékenyeket pedig arra késztetik, hogy a vámosfalusiakhoz hasonlóan beszámolnak tapasztalataikról. Itt jegyezzük meg, hogy szerkesztőségünk szívesen helyet ad minden, a helyi szervezetek kulturális életét, munkamódszerét bemutató írásnak. SZERKESZTŐSÉG: Önök szerint mik a feltételei a helyi szervezeti élet elevenségének, illetve a sok­rétű kulturális tevékenységnek? VÁLASZ: (Bugár Irén 27 éves, magnemesítő tech­nikus, a CSEMADOK helyi szervezet elnöke.) Először is engedjék meg, hogy helyi szervezetünk nevében megköszönjem, hogy a CSEMADOK KB általunk nagyra becsült képes hetilapja felfigyelt tevékeny­ségünkre. Mindjárt elöljáróban szeretném hangsú­lyozni, hogy a sokrétű kulturális tevékenységnek és a szervezeti élet elevenségének nem minden esetben legfőbb feltétele a nagyra méretezett, jól felszerelt művelődési ház. Vámosfaluban történetesen csak 1972-ben adták át rendeltetésének a társadalmi munkával épített új művelődési házat, de a régiben sem pangott a kulturális élet. Sőt még a réginek a lerombolása sem gátolta vezetőségünket és tag­ságunkat az aktív tevékenységben. Ugyanis az álta­lános iskola igazgatósága beleegyezésével 1968 és 1972 között a régi iskola egyik nagyon rossz állapot­ban levő helyiségét tagságunk klubhelyiséggé alakí­totta át és járásszerte ismert, színvonalas akciókat rendezett benne. SZERKESZTŐSÉG: Fűzék Lőrincnek, az efsz gép­kocsivezetőjének, a helyi szervezet kultúrfelelősének is ez a véleménye? VALASZ: A szervezeti élet elevenségének és kultu­rális tevékenységünk sokrétűségének a feltétele sze­rintem az olyan akciók szervezése, amelyek nemcsak a CSEMADÖK tagjait, hanem az egész falu lakos­ságát érdeklik. Vezetőségünk a munkatervet nagyon megfontolton, körültekintően állítja össze. Arra töre­kedik, hogy a gondosan kidolgozott munkatervben minden korosztályú, foglalkozású ember megtalálja a programját. Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy általában mindenütt szeretik a zenét. Ezt ve­zetőségünk is tudatosította. Tudtuk, hogy egy vala­mirevaló zenekar megszervezése tömegeket vonz majd a művelődési házba. Annak ellenére, hogy községünkben alig volt hangszeren játszó ember, Oláh Ödön, az általános iskola igazgatója még 1968-ban meggyőzött néhány lelkes, zenét szerető embert, s beavatta őket a zeneelmélet és gyakorlat titkaiba. Hozzájuk csatlakoztak aztán a barátok, a veterán CSEMADOK-tagok, a legöntudatosabb fiatalok, akik nemcsak helyi szervezetünkben, hanem magánéletükben is kölcsönösen segítették egymást. Fogadalmat tettek, hogy időt és fáradságot nem ismerve terjesztik a magyar kultúrát. A CSEMADOK tagjai felfigyeltek a kultúra lelkes terjesztőinek mun­kájára, vezetőknek választotta meg őket. Néhány kivételtől eltekintve ma is ők alkotják a vezetőséget. Oláh Ödön kezdettől olyan ügyes módszereket alkal­maz vezetőség és tagság összefogására, hogy bizony alig várjuk egy-egy összejövetelünket. Például nálunk hagyománya van a színjátszásnak. Igazgató elvtárs a járás elismert amatőr rendezője. Érdekes módon 1965 óta majdnem az egész vezetőséget beszervezi a színjátszásba. így aztán a vezetőség tagjai ősztől Házi Rozália — a siker valamennyiünk öröme tavaszig hetente háromszor együtt vannak. Ilyen módon könnyebb a szervezeti élet elevenségének biztosítása. Ilyenkor nemcsak a színjátszással foglal­kozunk, hanem az akcióinkat is kiértékeljük. Dicsé­rünk, önbírálatot gyakorolunk és tanulságokat vonunk le. Átgondoltan készülünk következő rendezvényünk­re. Egy-egy programunkat részeire, elemeire bontjuk és levonjuk a tanulságokat.. Minden vezetőségi tag és minden további felelős tudja, mit kell tennie az akció sikeres lefolyásáért. Az a körülmény, hogy a lakosságot érdekli, mit csinálunk, örömet szerez ne­künk, legyőzi fáradságunkat, és növeli akaraterőnket. SZERKESZTŐSÉG: Nincs pontos áttekintésünk arról, hány helyi szervezetben olyan aktív a klubmozgalom, mint a vámosfalusiban? önöknél szombat esténként kicsinyek bizonyul a művelődési ház terme. Pedig a tévé Vámosfaluba is sugározza műsorát. Hogyan alakították ki az aktív klubélet feltételeit, milyen szempontok vezetik a vezetőséget az előadások té­májának megválasztásánál? Mi a közönség érdeklő­désének titka? VÁLASZ: (Házi Rozália munkásnó, 19 éves, a klub elnöke.) Általánosan elterjedt nézet, hogy a tévé negatív hatásai van a tömeg szervezetek tevékenysé­gére. Tudniillik, az öntevékeny népművészeti, kulturá­lis csoportok nem vehetik fel a versenyt a tévében szereplő országosan ismert együttesekkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tévé műsorához szokott néző nem nagy örömmel kel fel az otthoni kényelmes fotel-Olvasópróba. A vígjátékot Oláh Ödön rendezi, s ö zenésitette meg CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom