A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-12-16 / 42. szám
A hosszú élet titka Én tágabb értelemben vetném fel a kérdést. Az idő előtti öregedés elleni sikeres küzdelem érdekében nemcsak azt kell ismernünk, mi hasznos és mi hosszabbíthatja meg az életet, hanem azt is, mi ártalmas az egészségre. Mi a gerontológia? Maga a kifejezés két szóból származik: „geront" — öreg, „logosz” — tanulmányozás. Másként, ahogy egy kortársunk fogalmazott: „Ez az élet határtalan tiszteletének megnyilvánulása, az a törekvés, hogy érdemes legyen minél tovább élni". Az ifjúságot rendszerint kevésbé érdeklik a hosszú élet problémái. Úgy vélik, hogy ez az idősebbekre tartozik, öregkorban viszont már késő az élet meghosszabbításáról gondolkodni. Az öregedés tanulmányozásakor a gerontológia arra törekszik, hogy az ifjúkor nyugodtan, betegségek nélkül és észrevétlenül torkolljék bele az öregkorba. Az ember az évek múltával tapasztaltabbá és bölcsebbé válik, ezért többre értékeljük, jobban becsüljük. A gerontológia ősrégi tudomány. Már Hippokratész — ő maga is hosszú életű volt, 105 éves korában halt meg — elmondotta, hogy az emberi lét meghosszabbítását elősegíti a mértékletesség, a tiszta levegő, a fürdő, a maszszázs és a testgyakorlás. Hogyan fejlődtek tanításai a későbbi korokban? — Hippokratész után Plutarkhoszt is megemlíthetjük. Tőle ered a híres szállóige: „Tartsd a lábadat melegen a fejedet hidegen”. Ezt már úgy tartjuk számon, mint az egyén higiéniájának egyik premisszáját. Egyéb tanácsai sem térnek el a korszerű gyógyászat elveitől. A múltban a gerontológia problémái sok tudóst foglalkoztattak. Lényegében Szergej Botkin és Hja Mecsnyikov orosz tudósok erőfeszítései teremtették meg a gerontológia igazi tudományos alapjait. Továbbfejlesztésére már a forradalom után került sor Alekszandr Bogomolec akadémikus, Ippolit Davidovszkij és mások munkáiban. Napjainkban a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának gerontológiai intézetében (Kijev) végzik a hosszú élet problémakörének alopvető kutatásait, élén Dmitrij Csebotarjov akadémikussal. öt választotta elnökéül a gerontológusok nemzetközi társasága is. — A hosszú életnek is megvannak a rekordjai. Mondana valamit a legérdekesebbekről? — Ha a természetet összefüggésében tekintjük, az ember éppen hogy fellépett a hosszú élet magasabb fokára. Mert a csukák például 200 évig élnek, a sólymok 150 évig. A hosszú élet még hatásosabb példáit mutatja a növényvilág. Több ezernyi évig élnek a tölgyek, a baobab és Well ingtan-fák. Az ember egyelőre csak irigyelheti az ilyen rekordokat. A 152 évet megélt Thomas Parr angol paraszt életében kilenc király váltotta egymást. S ki tudja, meddig élt volna még, ha fel nem kelti a tizedik uralkodó érdeklődését. Miután a hoszszú életű Parr megszokta az igénytelen étkezést, a királyi kastélyban adott fogadás dús lakomája után elhunyt. — Az ön szakterülete a kardiológiagerontológia. Kitűzött célja a szív elöregedésével, legérzékenyebb szervünkkel kapcsolatos kérdések kutatása. , — Az idő előtti elöregedés, megrokkanás és halál okai között első helyen a szívbetegségek állnok. Az idős embereknél érelmeszesedés fejlődik ki. Az erek belső hártyáján, leggyakrabban az aortáén, cholesterin rakódik le. Szűkületek jönnek létre, amelyek akadályozzák a normális vérkeringést. A véredények károsodásai gyakran koszorúerek elégtelenségéhez, a keringő vér mennyisége és a szívizomzat vérellátási szükséglete közötti krónikus eltérésekhez vezetnek. Ismeretes, hogy a szívnek húszszorosán több vérre van szüksége, mint más szervnek. Szomorú statisztika bizonyítja, hogy az időskori halálozások 60—70 százalékát szívérrendszeri megbetegedések okozzák. A hosszú életre valóban létezni receptek. Tftrmésxete&erv nem o Ivors receptek, amelyekre gyógyszert lehet kiváltani és segítségével meghosszabbítani az életet. Legfontosabb az életforma. Ettől függ, hogy mennyi ideig él az ember. A hosszú élet problémája nem csupán biológiai vonatkozású, hanem közvetlenül kapcsolódik az emberi élet szociális feltételeihez. A folyamatos állami gondoskodás a lakosság egészségvédelméről, széleskörűen bevezetett járványügyi és gyógyító-megelőző intézkedések a forradalom előtti korhoz viszonyítva három és félszeresen, a gyermekeknél pedig tizenkétszeresen csökkentették a halálozási átlagot. Beszélgessen bármelyik hosszú életű emberrel, el fogja mondani, hogy a munka segítette őt a frisseség és az erő megőrzéséhez. Munka nélkül, rendszeres gyakorlás nélkül a belső szervek nem fejlődhetnek normálisan. Amikor a szervezet tétlenkedik, valamennyi funkciójának színvonala csökken: a vérkeringés, a légzés, az anyagcsere. A munkában mellőzött szervek, így pél26 dául az izmok, terjedelme csökken és észrevétlenül elsorvadnak. A fizikai munkára mindenkinek szüksége van késő öregkoráig. — Bizonyára hallotta már ezt az aforizmát: „Amikor az étlapon ahelyett, ami ízlene, azt keresed, ami hasznos oz már az öregség". Az idős embereknek korlátozniuk kell az étkezést. Ugyan miért? — A tudomány pontosan megállapította, hogy az emberi szervezetben a 45—50 éves korhatár átlépése utón észrevehetően csökken az oxidáció folyamata a szervekben és szövetekben, ezzel együtt csökkennek o táplálkozási igények. Az éltes embernek kevesebb kalóriára van szüksége — fizikai aktivitása csökken, anyagcseréje lelassul. A negyven éven felüli ember számára ajánlatos, ha 10 százalékkal csökkenti napi táplálkozásának kalóriaértékét. ötven év felett ismét ez javasolható. Az idős emberek gyakran szenvednek fehérje-elégtelenségtől. Napi ellátásukban 70—90 gramm fehérjének kell szerepelnie. Különösen hasznos az alacsony zsírtartalmú tej és túró fogyasztása. Ezek a termékek nagymértékben tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen, pótolhatatlan aminosavakat. ÉVES KORHOZ ÚTBAN A
