A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-22 / 27. szám
TERMÉSZETVÉDŐ ERDŐTÜZEK A természet nagy pontossággal szabályozza önmagát. Ezért az Egyesült Államok természetvédelmi parkjaiban többé nem oltják az erdőtüzeket. Wyoming állam Grand Teton-i természetvédelmi területén nincs többé tűzoltóság. Ha ég az erdő, nem kezdenek oltásba, mert a tüzet természetesnek tekinti az erdőigazgatóság, és egy természetvédelmi területen igazán nem szabad befolyásolni a természetet. A szakértők kimutatták, hogy az erdőtűz nemcsak kárt okoz, hanem szükséges a természetes regenerálódáshoz. A múlt év nyará óta, amikor megszüntették az erdőtüzek oltását, kétszer volt tűz a Grand Teton-i nemzeti parkban. Az első tűz teljesen jelentéktelen volt, a második azonban 1500 hektárnyi területet pusztított el a Jackson-tó és a Teton-hegység között, és nagy tiltakozást váltott ki a közeli Jackson városában. Az erdőigazgatóság azonban nem vonta vissza a rendelkezést, és híre érkezett, hogy az erdőtüzek elleni védekezés megszüntetését talán valamennyi amerikai természetvédelmi területre kiterjesztik. Kérdés, hogy okos dolog-e ez, amikor korunkban egyre ritkább és értékesebb kincs a fa. SZTEREO-MAGNETOFON Az M—70 típusjelzésű első szovjet hordozható sztereo-magnetofon zene és beszéd rögzítésére egyaránt kitűnően alkalmas. A felvétel sebessége másodpercenként 19,05, 9,53 vagy 4,76 centiméter lehet. Az egyes csatornák kimenőteljesitménye 2 watt, 45 tranzisztor és 74 félvezető dióda működik a készülékben, amelynek teljesítményfelvétele csupán 35 watt. 127 és 220 voltos hálózati árammal vagy a gépkocsi akkumulátorának áramával is működhet. Mérete 365X376X138 milliméter, súlya 10 kilogramm. BAKTÉRIUMÖLŐ VILLAMOSSÁG A tomszki egyetem szakemberei a szennyvíztisztítás új módszerét próbálják ki jelenleg a szibériai viljuiszki vízi erőműnél. Egy újfajta készülék víz alatti áramlökéseket bocsát a szennyvízbe, és ezáltal elpusztítja a szennyvízben levő valamennyi baktériumot. Az új készülék feleslegessé teszi a drága szennyvíztisztító berendezéseket, és nagy hasznot hoz a szovjet népgazdaságnak — állapították meg a tomszki egyetem kutatói. KOMPUTER-KORREKTOR A nyomásra kerülő szöveg gondos átolvasása a szedési hibák felfedezése és kijavítása, a korrektúra, sohasem tartozott a szórakoztató munkák közé. Most híre érkezett, hogy ezt a munkát talán sikerül — legalábbis jelentős részben — komputerekre bízni. A korrektúrának ebben a lényegesen meggyorsított formájában a komputer végigpásztázza a szöveget, és valamennyi hibagyanús szót a képernyőn megmutat a korrektornak. A valószínűleg hibás szavakat a valószínűtlen betűcsoportok alapján ismeri fel a korrigáló komputer, amelylyel a Német Szövetségi Köztársaságban kísérleteznek. Az elektronikus korrigálás módszerével a legtöbb szakkifejezés vagy személynév a képernyőre kerül, és így a korrektornak felül kell vizsgálnia, ez azonban egyáltalán nem hátrány. Egy kísérlet során a komputer 108 oldalas szöveget nézett át, és tíz perc alatt 30 hibát fedezett fel. ROZSDAALLÓ ACÉLMENNYEZET A modern építészetben a betonon, alumíniumon, üvegen kívül mindinkább helyet követel magának az acél is. Belsőépítészeti alkalmazásának egyik látványos példája a frankfurti repülőtér tranzitétterme, amelynek ezer négyzetméteres mennyezet-felszínét Nirosta rozsdaálló acélelemből alakították ki. LÉGZÁRÓ VILLÁMZÁR Légmentesen záró villámzárat dolgoztak ki legújabban nyugatnémet mérnökök. Hermetikusan lezárja a különleges szintetikus' kaucsukkal bevont szöveteket. Elsősorban a radioaktív anyagokkal vagy veszélyes vegyszerekkel dolgozó munkások védőruháin alkalmazzák majd, továbbá búváröltönyökön és nyomásálló pilótaruhákon, valamint mindenfajta flexibilis tartályon. KÉNYELEM ÉS SZOBAHŐMÉRSÉKLET A dániai Lyngby műszaki egyetemén kidolgozott „kényelemmodell" segítségével kiszámítható bármely helyiség legkellemesebb hőmérséklete. A dán kutatók vizsgálatai szerint a kellemetlennek érzett szobaklíma látszólag minden ember esetében azonos. Több száz kísérleti személlyel klímakamrákban végzett vizsgálatból az derült ki, hogy a 20—80 év közötti egészséges emberek ugyanazt a helyiségklímát érzékelik kellemesnek. A férfiak és a nők reakciói között nem lehet különbséget tenni. Megpróbálták azt is, hogy kísérleti személyeket hozzászoktassanak, hidegebb vagy melegebb környezetet részesítsenek előnyben, ez a törekvés azonban kudarccal járt, ha az öltözéket is nem változtatták. A kedvezőnek ítélt szobahőmérsékletben tapasztalt földrajzi eltérések tehát kizárólag a különböző öltözködési szokásoktól függnek. MILYEN MESSZE VAN A ZIVATAR? Nyári kirándulásokon gyakran megtörténik, hogy útközben távoli mennydörgés ijeszt meg bennünket. Ilyenkor tanácsos valami védett helyre — házba, erdőbe — menekülni, de felvetődik: vajon lesz-e még ehhez elég időnk a zivatar megérkezése előtt? Megállapítása ennek nagyon egyszerű. Azon alapszik, hogy a villám lényét azonnal meglátjuk akkor, amikor keletkezik: ellenben a dörgés hangja aránylag elég hosszú idő alatt jut el hozzánk, mert a hang viszonylag lassan terjed a levegőben. A hangnak ugyanis három másodpercre van szüksége egyegy kilométer befutásához. Húsz kilométer távolságból csak 60 másodperc (egy perc) leforgása alatt érkezik meg hozzánk a dörgés hangja. Ha tehát a villámcsapás távolságát akarjuk kiszámítani, következőképpen kell eljárnunk. A villámlás észlelésétől számoljuk az eltelt másodperceket a dörgés meghallásáig. A kapott számot A tejnek és a különböző tejtermékeknek kiemelkedő jelentőségük van táplálkozásunkban. A tejben levő fehérjék, nitrogéntartalmú anyagok, zsír, szervetlen sók, különböző enzimek, vitaminok, hormonok biológiailag nagyon értékes, fontos anyagok. A hagyományos fénymikroszkópok néhány tized mikronos felbontóképessége azonban nem sokat árul el a tej és a tejtermékek fizikai szerkezetéről, mert alkotórészeik sok részlete lényegesebben kisebb ennél. Pedig ezeknek az összetevőknek fontos szerepük van a tej számos fizikai változásában, például az olvadásban, a tejszín kiválásában stb., így tanulmányozásuk hozzásegíthetne tejfeldolgozó eljárásaink továbbfejlesztéséhez, tökéletesítéséhez is. Az egyre nagyobb teljesítményű elektronmikroszkópok az elmúlt évtizedekben mind szélesebbre tárták az ablakot a mikrovilág rejtélyeit fürkésző kutatók előtt. Kínálkozott a gondolat, hogy az elektronmikroszkópok segítségével szereznek új ismereteket a tej alkotórészeinek szubmikroszkópos 1ÜDOH4WTECHNM elosztjuk hárommal és máris megvan a villám helyének távolsága kilométerekben. Például: ha a villám meglátásától a dörgés meghallásáig 12 másodperc telik el, akkor a villám távolsága 12 osztva hárommal, vagyis négy kilométer. Kivételesen heves zivatar idején ez a módszer felmondja a szolgálatot. Mert ekkor olyan sűrűn következnek egymásra a villámok és a dörgések, hogy nem tudjuk eldönteni, melyik villámhoz melyik dörgés tartozik. szerkezetéről is. Csakhogy a tejhez hasonló, a hőre és a vákuumra nagyon érzékeny szerves részecskék nem vizsgálhatók természetes állapotukban az elektronmikroszkópokban. Egy újfajta preparációs módszer, a fagyasztásos maratás nyitotta meg az utat a tej és a tejtermékek elektronmikroszkópos vizsgálata előtt. A vizsgált mintát először is mélyhűtik, majd vákuumban ugyancsak mélyhűtött mikrokéssel, úgynevezett mikrotommal lemetszenek egy szeletkét belőle. A törésfelületre rendkívül vékony nehézfémréteget (platinát) és szenet gőzölnek. A készítmény lassú felmelegítésével a megfagyasztott tej, tejtermék felolvad és visszamarad a stabil lenyomathártya — ezt vizsgálják elektronmikroszkópban. így vált az elektronmikroszkópos vizsgálat tárgyává a kedvelt nyári csemege, a fagylalt is. A több tízezeres nagyítású felvételek hiteles képet adnak az egyes alkotórészek: a jégkristályok, a zsírgömböcskék, kazeinrészecskék elosztásáról. Tejszínnel készült csokoiádéfogylalt elektronmikroszkópos képe. A tiszta jégkristályok (1) néhány mikron nagyságrendűek. Az egyes jégkristályok között helyezkednek el nagy koncentrációban a fagylalt egyéb alkatrészei: a tejből származó nagy számú zsírgömböcskék (2). Ebben a zónában figyelhető meg nagyon finom szemcsés anyagként a tejfehérje (kazein) is (3). Fagylalt az elektronmikroszkópban 27
