A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-22 / 27. szám
Az ITT-HAL-LAK Segédkönyv családi házak építéséhez Ferenc bácsi lia, Csokonai Vitéz Mihály Lillája, önkéntelenül is arra gondolok, hogy itt, ahol a két folyó ölelkezik, a halhatatlanná lett szerelmesek nem lehettek egymáséi. Igaz, a folyók útját sohasem változtathatták meg az osztálytársadalmak „tyrann törvényei”. Egy ügyetlen kérdéssel próbálok kievickélni gondolataim furcsa összevisszaságából: — Milyen halakat szokott itt fogni Ferenc bácsi? — Főleg pontyot. Néha, ha kedvez a halászszerencse, hét-nyolc kilós is a hálómba kerül. Az a nagy rúd azért van a ladikon, hogy segítségével könnyebben kiemelhessem a zsákmányt. Közben elérünk a régi kompkikötőhöz, illetve egy mesébe illő A bratislavai Alfa könyvkiadó művészi gondozásában hasznos könyv jelent meg Nás dóm (A mi házunk) címen. A szerzője, Spiska, már korábban jelentkezett hasonló könyvekkel, most mégis újat és érdekeset nyújt szakembernek és laikusnak egyaránt. A családiház-építés legkorszerűbb formáit mutatja be és mindenki számára érthetően tárgyalja az ésszerű tervezésnek, az ízléses épületkülső és infericur kiképzésének kérdéseit. A családiház-építés nálunk állami támogatásban részesül, s igen fontos területe politikai-gazdasági életünknek. Ezt a tényt domborítja ki a könyv minden fejezete a házhelytől kezdve a járulékos beruházásokon keresztül, a könnyű szerkezetes építési módokig, a higiéniai igények kielégítéséig stb., gazdaságos építési eljárásokat javasol. Egyszóval, a 359 oldalon megírt, képekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált könyv hét fejezete szakszerű választ ad a családiház-építés minden kérdésére. Az első fejezet a lakóépület környezetével foglalkozik. Itt a telek- és utcaviszonyokról, az udvar és zöldövezet méretezéséről, illetve kiképzéséről, kertművészeti térelemek (teraszok, dísztárgyak, pergolák, csobogók. vízmedencék, cserjék, kerítések, járdák) ízléses kialakításáról, a garázsok, a hulladéktárolók és akár a szauna kedvező elhelyezéséről is olvashatunk. A családi ház külsejével foglalkozik a következő fejezet. Mérlegre teszi a hagyományos formák helyes értelmezését, de rámutat az építőművészetünket károsan befolyásoló ártalmas hatásokra (manzard-tetők, kerti törpék stb.), példázza a környezethez, a természethez való alkalmazkódást, az épület homlokzati arányait, *a térbeli és formai elrendezést, külsőbelső színezést, nyersfalat, burkolatokat, s mindazt, ami az épület külsejét jellemzi. Az alaprajzi elrendezéssel foglalkozó fejezetben az olvasó találkozik násdom a városi vagy falusi családi házak csoportosításával (a család létszámához viszonyítva), a variálás és egységesítés (standardizálás) lehetőségével, az egyes helyiségek logikus elrendezésével, helyes összekapcsolásával. Foglalkozik továbbá a kiadvány a családi ház helyiségeivel és ezek berendezésével, a korszerű épületszerkezetekkel. A műszaki, egészségügyi berendezésekkel, víz-, gázvezeték, csatornázás, központi fűtés stb. és szerelésükkel. Az utolsó fejezetben csaknem 100 szabadon álló soros-beépítésű és ikerházra, illetve ún. átrium elrendezésű lakóházra találunk ajánlatokat. Ezek közül majd ősszel lapunkban is bemutatunk néhányat. Ügy érzem, ez a könyv jól kiegészíti a Fejlesztési és Műszaki Minisztérium által kiadott családiház-tervgyűjteményt. Szerzői valóban jó munkát végeztek. Bízunk benne, hogy ez a könyv is megjelenik magyar fordításban. KURUCZ NÁNDOR, Komárno város főépítésze kicsi házikóhoz. ITT-HAL-LAK: ez a háromszor három betű olvasható a házikó homlokán. Ferenc bácsi nem engedi, hogy túl sokáig csodálkozzam: elmondja, hogy valamikor régen „ríhóz", azaz révház volt ez a különös, népmeséink mézeskalácsházikóit idéző ITT-HAL-LAK. Manapság a halászok tartják itt vidám összejöveteleiket. Itt, az iciri-piciri háznál végződik a sétánk. Ideje, hogy elinduljunk visszafelé, mivel Ferenc bácsit még várja a kapálnivaló. Igyekeznie kell, mert lehet, hogy holnapra szép, nyugodt, szélcsendes idő lesz, s akkor kievezhet majd a Duna vagy a Zsitva vizére halászni. VARGA ERZSÉBET (A szerző felvételei) 7
