A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-16 / 42. szám

országában így van ez. Sőt: a kapita­lizmus jelenlegi válsága még a Led­­nické Rovné-i üveggyárat is sújtotta volna, ha nem segít a Szovjetunió. Hi­szen — mint már említettük — az üzem a kapitalista államokba is jelen­tős mennyiségű üvegipari terméket ex­portál, s ebben az évben bizony a tő­kés világ nem tudott annyi üvegtár­gyat vásárolni, mint az elmúlt eszten­dőkben. A Szovjetunió azonban elfo­gadta a gyár kínálatát, a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű üveget vá­sárol, s így az üzem az idén is teljesít­heti kiviteli tervét: szépséget, örömöt, boldog ünnepeket, békés új esztendőt üzenhet a nagyvilágnak. ünnepelünk, összecsendülnek poha­raink, s tiszta csengésükben benne van­nak a teremtő hétköznapok, benne van a Lednické Rovné-i üveggyár kétezer ötszáz munkásának fáradsága, moso­lya, életének egy része . . . Gondoljunk rájuk is, az ő egészségükre is koccint­sunk az ünnepnapokon! Hiszen azért fáradoznak, hogy egyre több örömmel, szépséggel ajándékozzanak meg ben­nünket, hogy költészettel tegyék telje­sebbé életünket. VARGA ERZSÉBET (Felvételek M. BORSKY 3, archív 1) A gyár évente több mint 2 millió palack pezsgőt állít elő, s 1975 vé­gére a termelés 4 millió palackra növekszik. A szovjet pezsgő mind­három fajtája: a „brjut", a száraz és a félszáraz is megkapta a „mi­nőségi“ jelzést. A nemzetközi kiállí­tásokon, vásárokon, versenyeken szerzett arany- és ezüstérmek szá­ma eléri a negyvenet. A francia cégek 300 éven keresztül megőriz­ték elsőségüket, de 1970-ben sike­rült legyőzni őket: a Krímben meg­rendezett nemzetközi borkóstolón az „Abrau-Gyurszó“ márkájú pezs­gő elnyerte a legmagasabb kitün­tetést: a Grand Prix-t és az arany­érmet. A BOR SZÜLETÉSE A pezsgő létrehozása valódi művészet. Abrau-Gyurszóban meg­őrizték készítésének hagyományos, üveges módszerét (1936 óta számos üzemben új tárolási módszerrel dolgoznak). A szölőfürt bonyolult utat tesz meg, amíg az ünnepi asztalra ke­rül. A szőlőléből a legszigorúbb technológiai előírások betartásával nyerik a száraz bort. Ennek során keverik az azonos fajtájú, de más területeken termett bort. Ezután nagy mennyiségeket vegyítenek össze néhány fajtából, „házasítják“ a bort, hogy kristálytiszta legyen, s így „pihentetik“. Egy-két hónap múlva borból, cukorlikőrből, derítő anyagokból és élesztőből elkészítik, majd palackokba töltik az úgyneve­zett „sorsolt keveréket“, Ekkor szü­letik a pezsgő. Az, hogy milyen lesz, csak 3 év múlva derül ki, ennyi a pezsgő „születési ideje". Ez idő alatt a tapasztalt meste­rek nagy figyelmet fordítanak min­den egyes palackra. Az üvegeket kezdetben hosszú piramisokban rakják le, föld alatti alagutakban. Folytatódik az erjedés lassú folya­mata. A palackokban képződő szénsav adja meg a bornak a pezs­gő jellegzetes tulajdonságait. Három év múltán a bort meg kell tisztítani a palackban képződött lerakódástól. Egy-egy úgynevezett remueur mesternek mintegy 60 ezer üvegről kell gondoskodnia: minde­gyiket állványra teszik, szájával le­felé fordítva. Látszólag egyszerű el­járás ez: úgy kell felrázni a palac­kokat, hogy a lerakódás a parafa­dugóra tapadjon. A „remuage“-nak nevezett munkafolyamat fogásait azonban hosszú évekig kell tanulni. A következő szakasz: az üledék eltávolítása. Ezt a dégorgeur-meste­­rek végzik (nevük a francia „dégor­­ger" = kitisztítani szóból ered). Mielőtt a palack a futószalagról hozzájuk kerül, a bort a lerakódás­sal együtt befagyasztják. Látni kel­lene, milyen ügyesen végzik mun­kájukat a mesterek! Egy pillanat alatt kirepül a parafadugó a lera­kódással együtt, s az üveg folytatja útját a futószalagon a liköradagoló géphez. A pótanyag arányától függően a pezsgő háromféle lehet: „brjut" (cukor nélkül), „száraz" (3 százalék cukorral) és „félszáraz“ (5 százalék cukorral). A palackokat automaták dugaszolják be. Végül gépek csavarják fóliába a palackokat, felragasztják, s ezzel kész a pezsgő. Egészségükre! 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom