A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-09 / 41. szám

1. A falumúzeum egyik vonzó látnivalója a fatemplom 2. Jellegzetes Bardejov környéki parasztház a mellék­­épülettel 3. Bardejov főtere az 1500-as években épült gótikus város­házával Ha a csodálatosan szép környék nem lenne ony­­nyira vonzó, Bardejovské Kúpele (Bártfafürdő) meg­ismeréséhez nem kellene sok idő. A látnivalók zö­mét tucatnyi fürdőpavilon, néhány üzlet, egy nem­régen épített, látványos fedett sétány alkotja. Itt találhatók a gyógyforrások is. Mindezeken kívül azonban van még valami, ami nagyon sok látogotót vonz a kies kelet-szlovákiai fürdővárosba. Ez a falumúzeum. A fürdőváros fe­lett, a hegy oldalán sorakoznak a tipikus kelet­szlovákiai, sárosi házak, mint építészeti remekek, az előttünk élő nemzedékek szépérzékének és gyakor­lati rátermettségének bizonyítékai. Ezek a házak mesélni tudnak lakóik anyagi helyzetéről, a létező éles társadalmi különbségekről. A falumúzeum ékes­­ége még a csodálatosan szép kis fatemplom. Ahogy elnéztem ezeket a házakat, az jutott eszembe, hogy nekem most szómba kellene vennem azokat a falvakat és vidékeket, amelyekről a remek népi építészeti kincsek származnak, találgatnom kellene gazdáik nevét, társadalmi helyzetét az épít-FÜRDŐVÁROS fS FALUMÚZEUM kezes idejét stb. Mindezt úgy, ahogy a falumúzeum krónikája az utánunk következő nemzedékek szá­mára megőrizte. Én azonban arra gondoltam, hogy napjainkban milyen elképesztő ütemben fejlődnek a falvak. Egész utcasorok keletkeznek, korszerű, kényelmes, emele­tes lakóházakkal, amelyekben egyszerű szövetkezeti dolgozók élnek. S néhány év alatt egész utcasorok tűnnek el folvoinkból, régi, szerény, kényelmetlen lakóházak. Helyet adnak a mai életet dicsérő „munkósvillóknak“, ha szabad ezt a kifejezést hasz­nálnom. Félreértés ne essék. Nem a lebontott viskókat hiányolom. Nagyon helyes és természetes, hogy a régi, elavult házak helyére megfelelőbbeket, korsze­rűbbeket építenek. Néha mégis arra gondolok, nem nyúlunk-e a kelleténél kevesebb érzékkel mindahhoz, ami apáink leleményességét és munkáját dicséri. A' az érzésem, hogy az elavult múlt emlékeinek fel számolása közben itt-ott valódi értékek is eltűn­nek nyomtalanul és pótolhatatlanul. Nagyon tetszett nekem a bártfafürdői falumúzeum. A sárosi szlovák, ukrán és más nemzetiségű kis­emberek életéről valló lakóházak és melléképüle­tek. Nagyszerűen érzékeltetik: honnan indultunk és hová érkeztünk rövid három évtized alatt. Barde­jovské Kúpele egyik nagyon értékes vonzóereje lett a falumúzeum. Nem tartom kizártnak, hogy akik megtekintik a kulturális és néprajzi szempontból egyaránt értékes létesítményt, azoknak eszébe jut: náluk, az ő szülő­földjükön is meg kellene tenni mindent a valódi né­pi építészeti értékek megmentése érdekében. Büszkék vagyunk városiasodó falvainkra, lakosaink életszínvonalára. Ennek ellenére, nehezen lehetne vitatkozni azzal a felfogással, amely szerint csak a múlt értékeinek megőrzésével tehetjük még teljeseb­bé életünket. Ez a falumúzeum is ösztönző példa! Kép és szöveg: AGÓCS VILMOS I

Next

/
Oldalképek
Tartalom