A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-08 / 25. szám
PANEM NOSTRUM ... Azt gondoltam, először is meglátogatom régi ismerősömet, a pékmestert. Tíz évvel ezelőtt majdnem bajba kerültem miatta, mert azt írtam, hogy jobb kenyeret süt, mint a . . . illetve saját káromon okulva ma tíz év elmúltával nem ismétlem meg, amit akkor sem kellett volna megírnom. A mestert azonban felkeresem, ő remélhetőleg nem haragszik rám. Egyébként is nehéz lenne elkerülni, a frissen sült kenyér illata agresszívan útját állja az embernek, szinte galléron ragad és betessékel a műhelybe. A mestert azonnal felismerem, éppen olyan lisztes, szikár és barátságos mint tíz évvel ezelőtt, ugyanolyan ügyesen mozog, sőt, ugyanolyan szép kenyereket szed ki a kemencéből, mint akkor. Azon sem veszünk össze, hogy ma már nem Török Jánosnak hívják őt, hanem Salát Józsefnek s készséggel elismeri, hogy az újságíró feje sem káptalan: Török János már nyugdíjba vonult. Ö Dunaszerdahelyről jár ide, háromszor busszal, kétszer saját kocsiján. Száz-száztíz mázsa kenyeret süt havonta. Sajnálom, hogy Török mestert nem találom itt, de örülök, hogy megismerem Salát Józsefet. Az általa sütött kenyér minőségét nem hasonlítom ezúttal egyik péküzem termékének a minőségéhez sem, méghozzá nemcsak óvatosságból, azért is, mert egyszerűen összehasonlíthatatlan: a legjobb kenyér, amit az utóbbi tíz évben ettem ... A napi négy és fél mázsa kenyeret természetesen nem csupán Ohrady (Csallóközkürt) lakói fogyasztják, mintegy kétharmada a szomszédos községekbe kerül. NEMCSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER. „A falu kocsmája meglehetősen nagy forgalmat bonyolít le. A havi 46 ezer koronás bevételi tervet fennakadás nélkül teljesítik ... Az ifjúsági szervezet rendelkezett egy kis klubhelyiséggel, ahol sakkozni, olvasgatni szoktak, esténként összejöhettek, szórakozhattak. A házat azonban gazdája eladta, s a csallóközkürti fiatalok ismét a kocsmára vannak utalva." Fenti sorokat egy 1964-ben írt riportomból idéztem. Akkor írtam ezt is: „A hírek szerint 69-ben kultúrházat építenek a községben, de Arról beszél inkább, hogy az utóbbi időben meglepően jól haladnak a község dolgai. Hamarosan új közös épületbe költözik a posta és a helyi nemzeti bizottság. Tavaly áprilisban kezdték építeni a „Z" akció keretében (625 ezer koronát kaptak rá) s már csak a bútor hiányzik belőle. Ugyancsak a „Z“ akcióban épül egy 1 millió 400 ezer korona értékű üzletház. Nemsokára azt is átadják rendeltetésének. Két kilométeres utat portalanítottak. A „Szigeten" egy’ 400 ezer koronás hidat építettek. Generáljavítást kapott a községi villanyhálózat, kicserélték az utcai világítást, halottasház épült, körülkerítették a sportpályát. Jelenleg egy hatvan férőhelyes, másfélmillió korona értékű óvoda terve készül. Jövőre az is felépül akkor. . . ezek egyenlőre csak hírek és nem tervek." Nem tudom, mennyi ma a kocsma bevételi terve s hogyan teljesíti, azt viszont tudom, hogy a csallóközkürti fiatalok ma már nincsenek a kocsmára utalva, hiszen nemcsak ifjúsági klubjuk van (a régi iskolában, amely helyett egy modern, új, iskola épült), hanem olyan művelődési otthonuk, amelyre valóban büszke lehet a község. A szövetkezet ugyanis 71—72-ben építtetett egy gyönyörű irodaházat s annak a felét átvette a község és művelődési otthonná alakíttatta át. A színpadi és a világító-berendezés 154 ezer koronába került. Megérte-e? — kérdem Harsányi József hnb titkártól. A kérdés anynyira szónoki, hogy nem is kapok rá választ. Mert mi az, hogy megérte-e? Kellett mint a falat kenyér. Mi is lesz akkor? Száz százalékra teljesítik a jelenlegi választási időszakra kitűzött községfejlesztési tervet. — Pedig az igazat megvallva, amikor a terveket kidolgoztuk s a falu lakóival ismertettük, talán nem is akadt ember, aki elhitte volna, hogy mindez ilyen rövid idő alatt megvalósítható — szögezi le a hnb titkár. VITÉZ LÉLEK De vajon mi történik az új művelődési otthon pompás reflektorjainak a fényében? Több, mint megnyugtató dolgok történnek ott. Még csak tavaly és az idén használják, de már két színdarabot is bemutattak benne. Gol-6