A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-11-18 / 39. szám
Ki ne ismerné, legalább képekről, hallomásból az Árva folyó völgyében épülő duzzasztógátat és víztárolót? A gyakori árvizek miatt már a múltban is foglalkoztak völgyzárógát építésének a gondolatával. Az Oravsky Podzómok-i vármúzeumban látható egy 1730-ból származó, fából készült völgyzárógát tervének a modellje. Az első vasbeton gát építési terve 1870-ből való. A legmerészebb terv 1918-ban készült: a gát koszorúja elérte volna a 613 méter tengerszint feletti magasságot! Idők folyamán még néhány terv készült. A háború alatt, 1940—41-ben a Swissborng svájci cég dolgozott ki egy tervet. Az építkezés 1941- ben elkezdődött, de számos geológiai komplikáció miatt csakhamar abbamaradt. A második világháború után újabb geológiai kutatást végeztek, majd 1949—1952-ben új tervet készítettek, megindult az építkezés, és 1953. augusztus 2-án megindították az első turbinát. Az építkezést 1954-ben fejezték be teljesen. A kapitalista rendszerben évtizedekig húzódott a víztároló tervezése, ezzel szemben a szocializmusban néhány év alatt megtervezték és felépítették. A tervezett víztároló helyén négy község volt, ezeknek lakosságát át kellett telepíteni. Megszűnt Ostie, Hámry, Osada és Slanica község. Víz alá került Nómestovo és Bobry egy része. Slanica községnek a víz felett maradt magasabb fekvésű része. Ez most a tó közepén kis szigetként emelkedik ki a vízből. Ott áll a 18. századból származó templom és kálvária. A templomban — miután megszűnt vallási célokat szolgálni — kapott állandó kiállítási helyet az árvái népi fafaragások és festmények gyűjteménye. Egy másik gyűjtemény szemléltetően tárja a látogató elé a vízduzzasztó építésének és az elárasztott falvaknak a történetét. A templom körüli részen és a kálvária kápolnáiban lapidáriumot, kőtárat létesítettek. Egész Árva területéről összegyűjtötték és itt helyezték el a népi kőfaragók legszebb munkáit. Az említett hatalmas és gyors fejlődés és az életszínvonal emelkedése magával hozta azt az ismeretes folyamatot, hogy a lakosság a régi kulturális és népművészeti értékeket, használati tárgyakat, praktikusabb, korszerűbb gyáripari termékekkel cserélte fel. így a régi használati tárgyak lassan kezdtek veszendőbe menni. Az illetékesek ezt idejében felismerték, és szakemberek, valamit lelkes amatőrök közreműködésével megindult a mentőakció. Összegyűjtötték Árva-népének alkotókészségéről, szépérzékéről, tehetségéről és szorgalmáról tanúskodó régi használati tárgyakat. Ezek kellő kiválogatás után az Oravsky Podzómok-i vármúzeumba, a népi szobrászat és festészet termékei a slanicai múzeumba kerültek. így kapcsolódott egybe a múlt népművészeti emlékeit őrző szigeti múzeum a mát, az új életet, a műszaki haladást képviselő víztárolóval. VÖRÖSMARTY GÉZA A szerző felvételei Fiela (faszobor XVIII. század) Múzeum a víztároló szigetén RÉGI NÉPMŰVÉSZETMODERN TECHNIKA Dudás (faszobor) Amikor a nyáron meghívást kaptam egyhetes oravai (árvái) kirándulásra, a hegyek vonzó varázsa mellett vegyes érzelmekkel töltött el az a gondolat, hogy vajon miben lesz részünk utazásunk során? A köztudatban úgy élt Árva az elmúlt fél évszázad alatt, mint az elmaradottság, a szegénység jelképe, ahonnan a legnagyobb az elvándorlás. Az első köztársaság idején is az volt a hivatalos helyek véleménye, hogy ezeken az állapotokon aligha lehet segíteni, mert a vidék hegyes, kedvezőtlenek az éghajlati viszonyok, ezért a mezőgazdaság nem fejleszthető, az úthálózat fejlesztésének gátat vetnek a terepviszonyok, fán kívül semmiféle fontosabb nyersanyag nincs, tehát Árva ipartelepítésre sem alkalmas. A második világháború után, főleg az ötvenes évektől kezdődően megindult egy olyan fejlődési folyamat, ami ezt a vidéket teljesen átalakította. Megváltoztak a terület eddig elhanyagolt gazdasági, szociális és kulturális viszonyai. Több új ipartelep létesült a helybeli lakosság foglalkoztatására (például Istebnében meghonosították a fémkohászatot, Dolny Kubínban a gépipart, Niznában a tévékészülékek gyártását, hogy csak a jelentősebbeket említsük). Az újonnan létesült ipari üzemekben állandó munkához, keresethez jutott a lakosság, megszűnt az elvándorlás, a nyomor, helyébe lépett a jólét, a megelégedettség. A lakosság gazdasági felemelkedése a gombamódra szaporodó ízléses, korszerű, egészséges lakóházak építésén mérhető le a legjobban. A régi fakunyhók helyén korszerű, kényelmes lakóházak épültek. Mégis az lepett meg a legjobban, hogy egy eldugott hegyvidéki faluban — vízvezetéket toláltam. Hegyiforrós látja el bőséges, tiszta egészséges, klórmentes vízzel a néhány házból álló falut. Kődombormű (XVIII. század) 20
