A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-11-11 / 38. szám
HANGOS NAPILAP Amszterdamban megjelent „Gesproken Dagblad" címmel a világ első hangos reggeli újságja. E hangos „napilap“ tulajdonképpen egy magnókazetta, amely 60 percnyi információt és szórakoztató szöveget tartalmaz. A szöveget éjjelenként sokszorosítják. Ehhez olyan készüléket használnak, amely a mintául szolgáló magnótekercsről óránként 400 másolatot készít. A kiadó cég egyelőre olyan kórházak és vakok intézetei köréből gyűjt előfizetőket, amelyek saját hangberendezéssel rendelkeznek. Néhány hét múlva megindul a postai szállítás egyéni előfizetőknek is. A távolabbi jövőben a kocsiba épített kazettás magnóval rendelkező autósokat akarják ellátni a hangos újsággal. Mégpedig úgy, hogy az a benzinkutaknál és az újságárusoknál felállítandó automatákból lesz vásárolható. Ugyanezekbe az automatákba kell majd bedobni a régi kazettát is. MEGTALÁLTAK GOETHE LEGGOMBKfSÉRLETI ESZKÖZEIT Weimarban, Buchholz udvari gyógyszerész egykori házában nagy értékű leletre bukkantak. A ház lebontása közben a padláson felfedezték Gothe laboratóriumának egy részét: egy ballonkosarat selyemből készült ejtőernyővel, lombikokat, egy hidrogénfejlesztő (vízbontó) készüléket, valamint egy, a költő pecsétjével lezárt ládát. A leletek kétséget kizáróan bizonyítják az életrajzíróknak azt az állítását, hogy a költő léggömbökkel végzett fizikai kísérleteket: egyike volt ez elsőknek, akik ballonokat engedtek a magasba. Az első — sikertelen — kísérletét 1783-ban Kasselban hajtotta végre, és még ugyanebben az esztendőben Buchholz udvari gyógyszerésszel közösen gázzal töltött marhahólyagokat eregettek a levegőbe. 1785 májusában ismét kísérleteket végzett Buchholzcal együtt. E kísérletekről a költő és Frau von Stein közti levélváltásban is szó esik. Károly Ágost herceg egyik számlájából pedig kiderül, hogy az 1785. február 4-én indított ballonért 6 tallért utaltak ki a költőnek. Mivel azt is tudjuk, hogy ez a ballon ki volt világítva, bizonyára ennek a kosara került most elő: az oldalára ugyanis viharlámpák felerősítésére szolgáló réz foglalatokat szereltek. A hidrogénfejlesztő készülék mostani felfedezéséig nem tudták elképzelni, honnan vette Goethe a léggömbök feltöltéséhez szükséges, nagy mennyiségű hidrogént. MINIATŰR HALLASJAVITÓ KÉSZÜLÉK Az Egyesült Államokban kb. 2,5 millió hallásjavító készülék van forgalomban, amelyekhez évente mintegy 160 millió ezüst-higany elemet használnak fel. Ennyi elem előállításához több százezer kilogramm ezüstre és higanyra van szükség, évente közel 100 millió dollár értékben. Amellett, hogy mindkét fémnek meglehetősen szűkében von a világgazdaság, a kimerült elemekkel kidobott higany a környezet szennyeződéséhez is hozzájárul. Ebből kiindulva, egy olyan miniatürizált, teljesen a fülbe helyezhető hallásjavító készüléket fejlesztettek ki, amely beépített parányi újratölthető nikkelkadmium elemmel működik. Az integrált áramkörű mini erősítő mindössze 0,7 milliamper fogyasztású, így az 1,25 V-os nikkel-kadmium cella egyszeri feltöltéssel 24—36 órán át üzemelteti a hallásjavító készüléket. A kis nikkel-kadmium elemet nem közvetlenül a hálózatról, hanem egy nagyobb teljesítményű, több töltést lehetővé tevő töltő-egységről (lúgos akkumulátorról) látják el árammal. Ez a tápegység napenergiával feltölthető kivitelben is készül, arra az esetre, ha a hallásjavító készülék használója elektromos energiával el nem látott helyen él vagy tartózkodik hosszabb ideig. VISSZATÉRT AZ ELTŰNT IVASZI Újra megjelent a Szovjetunió távolkeleti partjainál a híres csendes-óceáni szardínia — az ivaszi. 1941 előtt az ivaszi a csendes-óceáni medence leggyakoribb hala volt. Millió mázsaszámra fogták Korea, Japán, a 1UDom w- TECHNIK szovjet Távol-Kelet partjainál, egészen a Kamcsatka-félszigetig. Később azonban ez a közkedvelt csemege eltűnt. Az ivaszi szereti a meleget, és azonnal reagál a hőmérséklet legkisebb eltéréseire. Ivóhelye Japán déli partjainál van, majd északnak fordul, és a planktonokban gazdag nyílt vizekre úszik. Eltűnésének magyarázatára néhány szovjet kutató azt a feltevést dolgozta ki, hogy a hidrológiai egyensúly megváltozása miatt egy „hideg gát“ képződhetett a tengerben, és ez zavarta meg a szardínia útját a távol-keleti szovjet partok felé. Feltételezték, hogy ha az egyensúly a víz felmelegedésével helyreáll, a hal újra északabbra is vándorol. Most azt vizsgálják: ez a feltételezés igozolódott-e abban, hogy harmincéves távoliét után az ivaszi újra megjelent korábbi lakóhelyén. A Szíriái Arab Köztársaság legnagyobb vízierőművét a Szovjetunió gazdasági segítségével építik az Eufratesz folyón. Az erőmű víztárolója 640 ezer hektár mezőgazdasági föld öntözésére szolgáltatja a szükséges vízmennyiséget. A Lengyel Nép-^. köztársaság Lodzsi szőnyeggyárában évente kétmillió négyzetméter kiváló minőségű sokszínű szőnyeget gyártanak. A kubai népgazdaság különlegességei közé tartozik a krokodil tenyésztés. A Matauzai tartomány krokodiltenyésztő telepén húszezer krokodil él. A legidősebb 14— 16 éves. Egy anya havonta 30 tojást rak le, melyeket a gondozók speciális keltetőgépbe helyeznek. Ha a tenyésztést sikerül kibővíteni, úgy a közeljövőben piacra kerül az értékes krokodil bőr. A Magyar Népköztársaság fontos gyümölcstermelő vidéke a Kiskunság. Ezentúl a kiskunsági nemzeti park a pusztai élet hagyományait, jellegzetességeit őrzi. A képen a pusztai tehéncsorda látható itatós közben. 27
