A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-15 / 26. szám
JUBILÁLÓ Minden esztendőben két napig vidám daltól, tánctól, élénk muzsikától visszhangzó, nyüzsgő forgalmú nagyvárossá változik a Léva környéki íeliezovce (Zseliz). Évről évre Szlovákia minden tájáról, szereplőkként és nézőkként egyaránt, ezreket Vonz az itt rendezett hagyományos folklórfesztivál. Természetes hót, hogy kulturális életünk eseményszámba menő ünnepének számít ez a nagy érdeklődéssel várt zselizi találkozó, hiszen itt találkozunk legjobb népművészeti csoportjainkkal, a népdalok és a népi tánc gazdag hagyományait ápolók népes seregével. XX. ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL — ezt hirdette minden Zselizen és környékén, erre figyelmeztettek a felhősen szürkés, olykor borús ég alatt torkálló transzparensek, a kerítéseket és a házfalakat díszítő feliratok. Maradandó művészi élményt és tanulságos, jó szórakozást ígérő népművészeti fesztivál ez, melyet társrendezőivel karöltve a CSEMADOK Központi Bizottsága június 7—8-án hazánk felszabadulása 30. évfordulójának és a fesztivál létrejöttének huszadik jubileuma jegyében rendezett meg. És most, néhány nap távlatából — visszagondolva a fesztiválon látottakra — úgy tűnik: az ONF szervezői éltek a kerek évforduló adta alkalommal, s minden eddiginél alaposabban tudatosították magukban a zselizi folklórfesztivál szerepének fontosságát népművészeti mozgalmunk egészében. Ezt a szándékot tükrözte a Fesztiválbizottság rövid bevezetöjé is a tartalmas és jó műsorfüzetben, ahol egyebek között az alábbiakat olvashattuk: „A technika századában illúzió lenne a népművészet múltbeli szerepének visszasóvárgása, viszont úgy gondoljuk, hogy az utánunk jövő nemzedék nem becsülne bennünket méltóképpen, ha a műszaki civilizáció gyorsléptű térhódítása mellett nem figyelnénk fel népünk ma is naponta megszólaló művészetére. A mi nemzedékünkre hárul az a feladat, hogy felkutassuk és a társadalom különböző rétegeivel megismertessük mindazt, ami a múltunkból arra érdemes . .. Párt- és állami szerveink megteremtik a feltételeket a csehszlovákiai magyarság életének sokoldalú fejlesztéséhez. E fejlődés különösen szép eredményekkel kecsegtet a kulturális élet minden szakaszán, melynek szerves része a népművészeti alkotótevékenység is — különös tekintettel az egykori népművészeti hagyományok megőrzésére... A csehszlovákiai magyar dolgozók országos népművészeti fesztiválja ezért egyúttal fórumot is jelent, amelyen a-magyar népi kultúra értékeit, haladó hagyományait bemutatjuk mindazoknak, akik szabad idejüket ennek a művészeti ágnak szentelik. Mindez nemcsak művészeti élményt nyújt, hanem egyúttal bővíti a dolgozók kulturális látókörét, ismereteiket a magyar népművészetről és a maga nemében jelentősen hozzájárul o csehszlovákiai magvar kultúra továbbfejlesztéséhez. E gondolatok jegyében ez alkalommal immár huszadszor Zselizen .. De nem csupán elképzelésekben, szavakban érződött a „minden eddiginél szebbet, jobbat nyújtani” törekvés. A gyakorlatban is ezt sejtették már a hetekig, sót hónapokig tartó előkészületek; és végül — ám nem utolsósorban — ezt igazolta a fesztivál műsora is, mely nemcsak hogy átfogo képet nyújtott folklórmozgalmunk jelenlegi helyzetéről, de egyben egy egész sor pozitívumot, vagy éppen ellenkezőleg: több tanulságot érlelő tapasztalatot vetett föl. Az idei, jubileumi Országos Népművészeti Fesztivál műsora ismét egy határozott előre lépést hozott abban a folyamatban, amely már a tavalyi, sőt, a tavalyelőtti folklórfesztiválokon is kitűnt. Abban a megállapításban, hogy valamiféle újszerű megújulási folyamat zajlik öntevékeny néptáncmozgaimunkban! Évről évre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez a belső megújulás és az aktívabb, elmélyültebb munka igénye nagyon fontos kérdés öntevékeny néptáncmozgalmunk jövője szempontjából, mely — úgy látszik — kilábalt korábbi, néhány esztendeig meglehetősen stagnáló s önnönmagát ismételgető állapotából. Ennek egyik elsődleges jele, hogy az utóbbi időszakban több új és ígéretteljes tánc- és folklórcsoport alakult; a meglévő, régebben ismert együttesek munkájában pedig különböző stiláris útkereséseknek lehetünk újabban tanúi. Csoportvezetőink és koreográfusaink azt kutatják: vajon milyen mértékben és formában használható a modern, színpadon megelevenedő népi táncokban az eredeti folklóranyag, meddig nevezhető egy bizonyos táncnyelv népinek és egyre eredményesebben próbálkoznak azzal is. hogy a különböző magyarországi vagy hazai kiadványokban megjelent táncok betanítása helyett a saját gyűjtéseik során szerzett folklóranyagot jelenítsék meg színpadi formában. Az idei zselizi fesztiválnak négy jól sikerült és művészileg színvonalas fő műsora volt, amelyeket még a barkó vidéket bemutató néprajzi kiállítás, a szombat esti táncház és a csoportok vasárnap, délelőtti ünnepi felvonulása egészített ki. Sorrendben a néprajzi kiállítás megnyitása volt az országos folklórseregszemle első eseménye. Szombaton délután három órakor dr. György István, a CSEMADOK KB titkára nyitotta meg, aki rövid ünnepi beszédében többek közt kihangsúlyozta: a CSEMADOK mindennapi munkájának fontos velejárója a népi hagyományok ápolása. Népművészeti mozgalmunk eredményessége, együtteseink művészi színvonalának folyamatos emelése ezért feltétlenül megköveteli eqykori viseleteink, használati tárgyaink és szokásaink rögzítését, bemutatását. És valóban: ez az immár rendszeres kiállítás évről évre azt bizonyítja, hogv Dél-Szlovákia különböző tájain valóban csodálatos és értékes viselethagyományok maradtak fenn. Ezeknek csekély töredékét — a rimaszombati járásban fekvő Medvesalja vidékének anyaaát mutatta be az idei néprajzi tárlat. ízléses elrendezésben láttunk itt eredeti menyecske- és férfiviseleteket; tajti oendelyt, inavállat, rojtos hímzéssel díszített qatvát, néqyláb tarisznyát, csiqa csináló deszkát: qesztetei kalácskenHőt, madzaqverőt, faragott sulykot, fejalj takarót; almágyi faragott szuszékot, feszítőfát, menyasszonyi lepedőt és még sok-sok más eqyebet Détérről. Vecseklőről, Dobfenékról, Péterfalváról, Jesztéről és Hidegkútról... Röviddel a nagy érdeklődéssel látogatott néprajzi kiállítás megnyitása utón élőben is megkezdődött a Medvesalja, a barkó vidék jellegzetes népdalainak, szokásainak, népviseleteinek és tónchaqyományainak bemutatása : a Medvesalján című népművészeti műsor. Perdül a szoknya, dobban a lérfiláb tánccsoportjaink ünnepi népművészeti műsorában me Tart a felvonulás Zseliz utcáin Pillanatkép a nagysikerű Virágba szőtt álmok . . . című népművészeti bemutatóból
