A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-11-11 / 38. szám
— Ezek hogy kerülnek ide? — kérdezem csodálkozva. — Megértem, hogy furcsállja — mondja nevetve —, de nézze csak meg jobban azokat a színes műanyagszigeteléseket, azok itt készültek az iskola laboratóriumaiban. Az iskola a plasztikanyagok kémiai tulajdonságaival foglalkozik, erre szakosított. Szlovákiában csak nálunk folyik ilyen jellegű oktatás középiskolai szinten. A diákok nagyobb része ugyan környékbeli, de elmondhatjuk, hogy a többiek Szlovákia minden részét képviselik. Ök az iskola korszerű diákotthonában laknak. Magyar nemzetiségű diákjaink is vannak. A kezdet kezdetén nyelvi nehézségekkel küszködtek, de most már jól beszélnek szlovákul és ami a legfontosabb, igen szorgalmasan tanulnak (velük nem beszélhettem, mert épp szakmai gyakorlaton voltak a Dőlné Vestenice-i gumigyárban). — Mely vállalatok támogatják az iskolát? — kérdezem. — Elsősorban a helybeli Wilhelm Pieck Vegyiművek. Különféle vegyszereket és kémiai berendezéseket bocsájtottak már a rendelkezésünkre, amire azért is nagy szükségünk — Hetvenhaton tanulnak az esti tagozaton. Az ön véleménye szerint, igazgató elvtárs, mi készteti ezeket az embereket arra, hogy egész napi munka utón beüljenek az iskolapadba? — Elsősorban a munkahelyi igények és követelmények: nagy többségük a vegyiparban dolgozik, s ha lépést akarnak tartani a fejlődéssel, akkor mindenképp el kell mélyíteniük szakmai ismereteiket. Magam is munka mellett, esti tagozaton végeztem a középiskolát és az egyetemet, tehát saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen nehéz így tanulni, s pedagógus kollégáimat is arra biztatom, legyenek megértéssel azok iránt, akik az egésznapi fárasztó munka után este még beülnek az iskolapadba. Ennek ellenére meglepően kevés a mulasztás, s ha csak nem jön közbe valamilyen rendkívüli esemény — rendszerint betegség vagy hosszabb szolgálati út —, akkor mindenki részt vesz az órákon. AZ ANALITIKAI LABORATÓRIUMBAN a második C tanulói ismerkednek a térfogatos mennyiségi analízis ISKOLA - M Ű A N Y A G O K A novákyi vegyipari technikumban 1969 szeptember elsején indult meg a tanítás. Jelenleg 409 diák tanul a nappali, 76 pedig az esti tagozaton. Évente átlagosan kétszeres a túljelentkezés. A tanulók 60 százaléka lány. Az iskola végzett növendékeinek 42—45 százaléka jelentkezik egyetemre, főiskolára. Az iskola igazgatója, Vladislav Matiasko mérnök szívélyesen fogad bennünket és készségesen válaszol kérdéseinkre. Megelégedettség és büszkeség sugárzik az arcáról, amikor munkájáról és az iskoláról beszél. íróasztalán fényképek — az iskola fotószakkörének tagjai készítették —, a sarokban meg egy ládikóban kondenzátorok, ellenállások és hasonló holmik. van, mert a központi vegyszerellátás egy kissé akadozik. Nagyon sok segítséget kapunk még ezenkívül a Dőlné Vestenice-i gumigyártól, diákjaink rendszeresen odajárnak szakmai gyakorlatra, és elmondhatjuk, hogy kölcsönös a megelégedés. — Az iskola alapítása óta már három évfolyam érettségizett itt. Figyelemmel kísérik a végzett növendékek további sorsát? — Természetesen. Állandó kapcsolatban vagyunk új munkahelyükkel, s nem kis örömünkre többnyire jó dolgokat hallunk munkájukról, szakmai ismereteikről. Sokan tanulnak tovább egyetemen, főiskolán és ott jól megállják a helyüket, bár tudunk olyanokról is, akik lemorzsolódtak. De erről — úgy vélem — mi nemigen tehetünk. elemeivel. Büretták, lombikok, kémcsövek csillognak a korszerűen felszerelt asztalokon, s mindenütt lázas munka folyik; nagyon kell a figyelem, az összpontosítás, hiszen elég 1—2 túladagolt csepp, és a mérés már hibás, újra lehet kezdeni az egészet. — Miért választottad éppen ezt az iskolát és honnan jöttél — kérdezem az egyik fiút, aki egy lombikot rázogat és a rózsaszínű oldatot figyeli. — Partizánskéból utazom be naponta — mondja Peter Moc —, és azért jöttem ide. mert mindig érdekelt a műanyagok kémiája. Bár van még három évem, de úgy tervezem, hogy majd főiskolára jelentkezem, ha meg nem sikerülne bejutnom, akkor valamilyen üzemben helyezkedek el. — Peter az egyik legügyesebb diákunk — mondja Dagmar Rusinová mérnök, aki a laboratóriumi gyakorlatot vezeti. — A méréseket pontosan végzi, de az elméleti tárgyakból is kiváló. Dagmar Rusinová 1970 óta tanít az iskolán. Férjével, aki szintén ve-1. Vladislav Matiasko mérnök, a vegyipari technikum igazgatója 2. Dagmar Rusinová mérnök és tanítványai 3. ... elég 1—2 túladag’olt csepp és a mérés már hibás ... 4. Lubomir Cagalinec 5. Tegnap és ma PRANDL SÁNDOR felvételei 12 5
