A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-21 / 36. szám
Szociális programunk Kevesen gondolnak arra közülünk, milyen nagyok is azok az összegek, amelyeket társadalmi eszközökből saját szükségleteinek kielégítésére fordít. Tudjuk, mennyi a havi jövedelmünk, mennyi családi pótlékot kapunk, hozzájárulásként a gyermekek neveléséhez, mennyi a szülési vagy a második gyermektől a gyermekgondozási segély s ez mennyi időre jár. Általában természetesnek tartjuk a betegállomány esetén élvezett táppénzt, az öregségi biztosítást, a díjtalan vagy kedvezményes szakszervezeti vagy vállalati üdültetés lehetőségét — s itt valahol véget is érnek általános elképzeléseink a személyi szükségleteink kielégítéséhez nyújtott társadalmi segítségről. Meg kell mondani, hogy ugyancsak nem teljesek ezek az elképzelések. Rendszerünk jellegéből, az általa nyújtott állampolgári és szociális biztonságból következhetik a képességeknek és képzettségnek megfelelő munkára való jognak biztosítása mellett, hogy a társadalom egyre nagyobb mértékben számos más módon is gondoskodik az emberek létfeltételeinek javulásáról, mint a munkáért kapott közvetlen díjazás. Természetesen a társadalom gondoskodik azokról is, akik még csak felkészülnek a munkafeladatok későbbi teljesítésére, s azokról is, akik koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva nem vehetnek részt aktívan ebben a folyamatban, Megintcsak kevesen gondolnak arra. hogy a lakosság egészségügyi, szociális gondozására, az oktatásügy, a közművelődés fejlesztésére, a lakásépítési program megvalósítására s egyes árucikkek kiskereskedelmi árának és egyes szolgáltatások díjának szubvencionálására, kiegészítésére csak tavaly mintegy 125 milliárd koronát kellett fordítani társadalmi eszközökből, amit jobban lehet érzékeltetni, ha kiszámítjuk, hogy a lakosság számát tekintetbe véve, minden egyes állampolgárra nem kevesebb, mint 8000 korona jut évente, a nem produktív életkorban levőkre is. Akinek ez talán valószínűtlennek tűnnék, annak számára érdemes megemlíteni, hogy a társadalom többnyire önerőből több mint 500 000 lakást épít csak az ötödik ötéves terv időszakában, emellett a beruházási költségeken kívül az ingatlankezelőségek évente ötmilliárd korona állami támogatást kapnak a lakások karbantartásával és igazgatásával kapcsolatos költségek fedezésére, amire a lakbérek távolról sem elegendők. A rádió- és tévé-adóhálózat fejlesztésére az ötödik.ötéves terv időszakában több mint négymilliárd koronát fordít a társadalom, és minden egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező szakember felkészítése 160 000 koronába kerül. Nem érdektelen megemlíteni, hogy minden színházjegy árához 15—36 koronával járul hozzá az állam társadalmi eszközökből. De tucatjával hozhatnánk további példákat. Lehetne ugyan azzal az ellenvetéssel élni, hogy bizonyos költségtételeket gazdaságosabban, hasznosabban lehetne és kellene felhasználni: ez azonban semmit sem változtat a tényen, hogy társadalmunk a népgazdaság által kitermelt anyagi forrásoknak megfelelően egyre igényesebben biztosítja minden tekintetben az emberek gazdagabb életét, közvetlen jövedelmükön kívül különböző juttatásokkal is, a szociális program keretében. Erre különösen büszkék lehetünk. A szociális programot, a CSKP XIV. kongresszusának határozataival összhangban, a jelenlegi ötéves tervidőszakban három szakaszban valósítjuk meg: 1971 októberétől a kétszeresére emelte az állam a szülési segélyt, a gyermekgondozási segélyt igénybe vehetik mindazok az anyák, akiknek második vagy további gyermekük születik, éspedig a gyermeknek nem — mint korábban — egy, hanem kétéves koráig, emelkedett a régi nyugdíjasok öregségi járadéka, és rendezték az egyedüli megélhetési forrást jelentő minimális öregségi járadékokat. A második szakaszban, 1973 januárjában és áprilisában, emelték a második és minden további gyermek után kifizetett családi pótlék összegét és bevezették az újházas kölcsönt, azzal a kedvezménnyel, hogy az állam minden egyes gyermek születésekor, illetve ha az megéri első életévét, bizonyos összeget törlesztésként leír. A harmadik szakasz a CSKP XIV. kongresszusa szociálpolitikai határozatainak betetőzését jelenti; ebben a szakaszban sor kerül az új járadékgondozási törvény elfogadására a Szövetségi Gyűlés őszi ülésszakán; a törvény maga 1976. január 1-én lép hatályba. Amint ismeretes, sor kerül a járadékoknak 1948 óta legátfogóbb általános emelésére: fix összeggel emelik az alacsony és közepes járadékokat, megszűnik a magasabb nyugdíjak megadóztatása, kedvezőbben határozzák meg mindhárom alkalmazotti kategóriában a legmagasabb elérhető nyugdíj összegét, és a jelenleg érvényben levő rendszerhez képest lényegesen kedvezőbb elbírálás alá esnek azok a nyugdíjkorhatárt elért személyek, akik továbbra is dolgozni szándékoznak. Egyszersmind egységesen határozzák meg a nyugdíjra való igényjogosultsóg feltételeit, és ozonos elvek szerint számítják ki az alkalmazottak és a szövetkezeti parasztok nyugdijának összegét. Január elsejétől így hárommillió járadékos életfeltételei javulnak meg; az új rendezéssel csak a jövő évben további 3,3 milliárd koronával többet ad ki az állam társadalmi eszközökből. Csak a járadékgondozásra fordított összegek 36,2 milliárd koronát tesznek ki 1976-<ban, az 1970-ben e célra kiadott 24,8 milliárd koronával szemben. így tehát maradéktalanul teljesítjük a pártnak a XIV. kongresszuson kitűzött szociális programját, annak utolsó szakaszát. Igaz. a szociális program megvalósítására, a szocialista társadalom támogatására utalt emberek létfeltételeinek megjavítására nemcsak a közvetlenül, országos méretekben szakaszonként végrehajtott, kiterjedt intézkedések szolgálnak. A nemzeti bizottságok is nem csekély eszközökkel rendelkeznek a járadékosok segélyezésére, életük megkönnyítésére. Határozottan nem negatív jelenség, hogy több mint tíz százalékkal túllépik az öreggondozásra meghatározott kereteket, lehetővé téve idős, magányos, tartósan beteg személyeknek, hogy továbbra is megmaradjanak óbban a környezetben, amelyet megszoktak. Szlovákiában jelenleg több mint 6000 személy részesül ilyen gondozásban. A nyugdíjasok közös, kedvezményes étkeztetését — amelyhez az állam jelentős összeggel, évente több mint 12 millió koronával járul hozzá — csaknem 10 000 nyugdíjas veszi igénybe, bár ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy még mindig aránylag kevés a specializált diétás étkezde. Tavaly 62 808 nyudíjasnak fizettek ki egyszeri segélyeket 27 millió korona összegben, és gyakran nyújtanak ismételt segélyeket főként cukorbajosoknak, továbbá olyanoknak, akik hosszan tartó betegség után lábadoznak, diétás étkezésre van szükségük stb. Tavaly ilyen címen 30 millió koronát fizettek ki. Kevés sikerrel folynak öt olyannyira fontos szociális otthon befejező munkálatai, de az üzemeknek, intézményeknek, egykori munkaadóknak is szorosabb kapcsolatot kellene fenntartaniuk volt alkalmazottaikkal — ma rokkantjáradékosokkal vagy nyugdíjasokkal, nagyobb mértékben lehetővé téve a számukra, hogy igénybe vehessék üdülőiket, kulturális létesítményeiket, bővítve ezzel is a lehetőségeket, amelyeket az öregek napközi otthonai — jelenleg 120 ilyen van Szlovákiában, ahol ezeket általában nyugdíjasok klubja néven ismerjük — nyújtanak. Legalábbis ilyen széles öszefüggésekben kell látnunk, milyen tartalmas, mennyire komplex szociális programunk, s mindent el kell követnünk ennek további bővítése érdekében. A program teljesítéséhez az anyagi forrásokat azonban gazdaságunknak kell megteremtenie, egyre növelve hatékonyságát, termelékenységét, ami a jelen időszakban azt jelenti, hogy megvalósítjuk a CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bizottságának felhívásában foglalt célokat, hogy mindannyian .elkötelezett és színvonalas munkánkkal a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljunk a kitűzött feladatok teljesítéséhez, hazánk további szocialista fejlesztése távlatainak eléréséhez”. FOTÓ: CSTK A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Felelős: Ozsvald Árpád, főszerkesztő-helyettes. Telefon: főszerkesztő-helyettes': 328-64, szerkesztőség: 328-65, 341-34. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Vychodoslovenské tlaciarne, n. v., Kosice. Nyomja a Polygrafické závody, n. v., Bratislava-Krasnany. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kcs, fél évre 78,— Kcs, egész évre 156,— Kcs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitó. INDEX: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Kontár Gyula, a 32. oldalon APN felvétele 2
