A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-15 / 26. szám

osztályába. Az alsósok száma ma már csak 42. Mélyen elgondolkodtató a la­kosság szánjának csökkenése. Egyre kevesebb a születések száma, □ fiatal házasok többsége városba költözik, ami itt századokon keresztül nem for­dult elő. A paraszti élet mélyreható átalakulását jelzik ezek a tények. Itt óhatatlanul is arra gondol az ember, hogy a tegnapból magukkal hozott egészséges gyarapító ösztön, mely ak­kor a földszerzésben mutatkozott meg, ma a lakáskultúra, a polgárosodás fe­lé tolódott el. Új életformát alakítottak ki a falu lakói, igényesebbet, rango­sabbat. Szép és megnyugtató ez a tö­rekvés az egyszerű, de mégis igénye­sebb életre, de másfelől elszomorító az egyke eluralkodása. Abarán azért is megdöbbentő ez a helyzet, mert a múltban is a jómódú falvak közé tar­tozott, s ez a jómód ma hatványozot­tan érvényes. Hiszen családonként a havi jövedelem, beleszámítva a nagy­szülők nyugdíját, valamint a kiegészí­tett keresetet, (minden nyugdíjas dol­gozik a szövetkezetben) 5 ezer korona körül mozog, van ahol eléri a hétezret is. Ehhez számítsuk még hozzá a ház­táji jövedelmet. Igen, ez már élet­­színvonal. S mondom, Jtt aránylag a múltban is jól éltek, s ha megkérde­zek bárkit is a faluban, hogy vissza­venné-e a földet, ha adnák, a válasz egyöntetűen: soha. A községben jelenleg 55 személy­­gépkocsi (tíz évvel ezelőtt csak egy volt), 160 tévékészülék, 165 hűtőszek­rény van. Mosógéppel lényegében minden háztartás rendelkezik. Nagyon örvendetes ez a magas életszínvonal, amely a falu szorgalmas népét jellem­zi. Sok minden megváltozott itt is az eltelt harminc év alatt, és nem csak anyagi, de szellemi téren is. Ha jól tudom, 1900-tól 1945-ig egyet­len érettségizett ember sem került ki a faluból, viszont az elmúlt harminc év , alatt harmincötén szereztek gimnáziu­mi és szakközépiskolai érettségi bizo­nyítványt. Tíz abarai rendelkezik egye­temi, illetve főiskolai végzettséggel. Közülük négy pedagógus, kettő gé­pészmérnök, kettő agrármérnök, egy atomfizikus, egy orvos, egy pedig a történelem tudományok doktora, s a Szlovák Akadémián dolgozik. További hét fiatal most végzi egyetemi, illetve főiskolai tanulmányait, négy pedagó­gusnak, kettő gépészmérnöknek, egy pedig gyógyszerésznek készül. Az abaraiak még tíz évvel ezelőtt is kizárólag a mezőgazdaságból él­tek. Ma egyre többen fordulnak az ipar felé. A hazulról eljárók közül a legtöbben a vajáni hőerőműben dol­goznak, de már Kassa is vonzza őket. Az utóbbi években főleg a fiatalok vándorolnak el a faluból, akik vagy szakmát tanulnak, vagy közép- és fel­sőfokú iskolában folytatják tovább ta­nulmányaikat. Jó ez vagy sem? A vá­lasz nem egészen egyszerű. Az, hogy a fiatalok zöme tovább tanul, min­denképpen örvendetes. Az otthon ma­radottak még nyugodtan elvégzik a szövetkezetben a munkát. Ám aggo­dalomra ad okot, hogy a szövetkezet­ben dolgozók átlagos életkora évröl­­évre emelkedik. Már eléri a 47 évet. Bár ez még nem rossz, de mi lesz hol­nap, ha a szövetkezetben — mint most — csak egy-két fiatal marad évente. Bízunk benne, hogy a mezőgazdaság egyre tökéletesebb gépesítésével, a korszerű agrotechnika alkalmazásával a falusi élet még kulturáltabb feltéte­leinek megteremtésével ez a kérdés is megoldódik. Ami örvendetes az az, hogy gyarapszik a szellemi élet minő­ségi tartalma is. Olyan aktív szellemi igény és élet van kiformálódóban, ami mindenképpen megnyugtató. Kétségte­lenül nagy szerepe van ebben a la­kosság anyagi színvonala emelkedésé­nek. ami elsősorban a tegnapból ho­zott paraszti szorgalomnak, munkasze­retetnek, és nem utolsósorban a falu megfontolt, célratörő gazdasági veze­tésének tudható be. TOROK ELEMÉR ÉLETFORMA Egy régi típusú ház, melyből már kevés van a községben A Latorca és a Labore, e két folyó ölelkezésétől csupán harangzúgósnyi­­ra fekszik Abara. 1278-ban Villa Obo­rin, 1300-ban már Terra Abora néven említi a krónika. 1419-ben Kis-, Nagy-, Felső- és Alsóabara nevű kisebb tele­pülések jönnek létre. A 15. században földvára is van. A várat egy időben Abara Kata birtokolta. A krónika sze­rint ő egyesítette a több kisebb tele­pülést, s az új község az ő nevét vet­te fel, így született meg Abara. Az Alsó-, Felső-, Kis- és Nagyabara ne­veket már csak a község ilyen nevű dűlői őrzik. A táj szép, vonzó, erdők koszorúz­­zák, legelők tarkítják, folyók szövik át. A csend őstemploma ez. Esze Tamás is gyakran pihente ki fáradalmait il­latos füvű zsombékjain. Folyóinak fü­zes kanyarói századokon át jó halá­szatot nyújtottak lakóinak. Buja lege­lőin egykor ménesek, tarka gulyák és hatalmas koszorúszarvú címeres ökrök híztak kövérre. Jó legelőiről ma is so­kat beszélnek az öregek. Tvlakkos er­deiben régen szabadkondák tanyáztak. Abara még a volt Zemplén megyé­hez tartozott. E megye nagy történelmi múltra tekint vissza. Mindig erős gyö­kere volt itt a szabadságmozgalmak­nak. Zemplén megye a századokig tar­tó ellenállás fellegvára lett. 1604-ben itt Gálszécsen hangzik el először a til­takozás Rudolf császár jogtipró rend­szere ellen, s így válik a megye ké­sőbb is örök ellenállóvá a Habsbur­gokkal szemben. Itt a legerősebb a protestantizmus hatása. Ezzel is bizo­nyítja a lakosság ellenséges magatar­tását a katolikus Habsburg-házzal szemben. E megyéből indul el a Bocs­­kay-féle felkelés, majd a Rákóczi Fe­renc vezette szabadságharc. Itt gyűjti Esze Tamás híres talpasait a szlovák és magyar szegénylegényekből. Abara 200 talpast állított Rákóczi fejedelem zászlaja alá. A haladó eszmék mély gyökeret ver­tek az itteni népben. Ezt tanúsítja az is, hogy az 1919-es Tanácsköztársaság védelmére is kiállt, s proletárdiktatúra a legtovább ott tartotta magát a kör­nyékén. Ez a haladó szellem determi­nálta továbbra is a lakosság gondol­kodását, helytállását. A két világháború között kialakult új helyzetet a földszeretettel, szorgal­mával békitette szívéhez. A község száz százalékig mezőgazdasági jellegű volt, akárcsak a környéke. Gyár itt száz kilométeres körzetben nem volt. Ma ez a helyzet a felszabadulás óta lényegesen megváltozott. Vajánban működik hazánk legnagyobb hőerő­műve. Humennében (Homonnán) kor­szerű vegyiüzem van. Michalovcéban (Nagymihályban) textilgyár épült, Krá­­l'ovsky Chlmecben (Királyhelmecen) a közeljövőben kezdik meg egy modern bútorgyár építését. így változik az or­szág egykor egyik legelmaradottabb vidéke fejlett agrár-ipari központtá. Ennyit röviden a község és környéke, a vidék legősibb múltjáról, összekötő szálként a közelebbi tegnaphoz és a mához. A falu lakóinak száma alig hétszáz. Többségükben kis- és középparasztok voltak. így érdeklődésük valamikor el­sősorban a földszerzésre irányult. A századfordulótól 1945-ig csupán 14 új ház épült, de több száz hektár földet vásároltak az eladósodott Fuksz föld­­birtokostól. Ezzel szemben az elmúlt 30 év alatt 92 új ház épült, nagyobb részben a régiek helyére, 20 esetben új telekre. ípült egy kétemeletes iro­daház is a helyi efsz költségén. Ebben kapott elhelyezést az óvoda, az orvosi rendelő. Új kultúrotthona, vendéglátó­ipari üzeme, textilboltja van a község­nek. Most épül egy korszerű egyeme­letes szövetkezeti szolgáltató ház kor­szerű kultúrotthonnal és klubhelyiség­gel. Itt kap majd elhelyezést a község könyvtára is; könyvállománya évről­­évre gyarapodik, akárcsak az olvasók száma. Az új házak többsége — köztük tíz egyemeletes — három-négyszobás, für­dőszobával, vízvezetékkel, központi fű­téssel. A múltban egy lakásra 6 sze­mély jutott, ma 3,5. A legtöbb család­ban még élnek a nagyszülők is. Arány­lag magas az életkor, sok a nyolcvan éven felüli ember. Az abarai, a járás egyik legjobb szövetkezete. André Já­nos vezeti nagy hozzáértéssel. A szö­vetkezetben két agrármérnök is dolgo­zik: az ifjabb André János és Újlaki Géza. 1600 hektáron folytatnak korsze­rű gazdálkodást. Az utóbbi években a búza hektárhozama 44—46 métermá­zsa, régen 18—20 mázsa volt. Itt meg kell emlitenem, hogy a földek mély fekvésűek, Abarán a talaj kötött, agya­gos, nem úgy, mint a Bodrogközben, ahol jó humuszos, s ennek folytán job­ban is terem. A szövetkezet 68 nyug­díjast fizet. A nyugdíj összege havi 900—1100 korona. Családonként egy­két gyerek van, a háromgyerekes csa­lád ritka. Ezelőtt volt több ötgyerekes család is. Amikor 1964-ben idekerül­tünk a feleségemmel tanítani, még 74 gyerek járt az általános iskola 1—5. IGÉNYESEBB 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom