A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-09-23 / 33. szám

Piac — háttérben az Akropo­­lisz. A turisták számára legol­csóbb a narancs 4 Marxista könyvek — a pony­ván Pireusz kikötője, ahonnan ki­tiltották az amerikai hadihajó­kat CwÖRÖCjí nyár Már közmondásos, hogy Görögor­szág, egykoron a demokrácia szülő­atyja, ismét keresi az utat a demokrá­ciához, miután egy évvel ezelőtt — a ciprusi kaland kudarcát követően — megdőlt a puccsal hatalomra került ezredesek uralma. Természetesen a fővárosban, Athén­ban tükröződnek legjobban vissza azok a változások, amelyek a fasiszta kato­nai kormány bukása óta következtek be. A kommunista párt lapja, a Ri­­?oszpasztis, huszonhét évi illegalitás után ismét szabadon kapható a stan­dokon. A nem nagy szerkesztőség tag­jai túlnyomó többségben régi kommu­nisták. Mindegyikük éveket töltött bör­tönben vagy internáló táborban párt­tagságáért, politikai tevékenységéért. Az illegális pártsajtó írásában és ter­jesztésiben szerzett tapasztalataikból tanulnak ma a fiatalok. Nemrég Athén­ban járva megálltam egy rögtönzött könyvelárusitó hely előtt. A műszaki főiskola közelében levő parkban lete­rített sátorponyván könyvek. Szerzőik: Lenin, Marx, Engels, Dimitrov, de u­­gyanígy Florakisz, Ambatielosz és más neves görög kommunisták. Megkérdez­tem három fiataltól, két lánytól és egy fiútól, milyen politikai párthoz, szerve­zethez tartoznak. Lehetett látni, felfi­gyeltek, felébredt bennük az óvatos­ság Csak amikor hosszasabban elbe­szélgettünk, vallották be, hogy tagjai a görög Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Úgy látszik, nem volt alapta­lan az óvatosságuk. A fasiszta katonai rendszert követő politikai enyhülést számos álforradalmi és kimondottan fasiszta (bár illegális) szervezet növek­vő aktivitása követte. Athéni tartózko­dásom idején megjelentek az utcákon csoportok, amelyeknek tagjai „szélró­zsát” viseltek jelvényként az ingükön — a olasz újfasiszták jelvényének • egy változatát. Boxerrel voltak felfegyver­kezve, és telepingálták jelvényekkel a házak falát, az építkezések körüli desz­kakerítéseket és azoknak az üzletek­nek a kirakatait, amelyeknek kommu­nisták a tulajdonosaik. A görögök többsége azonban már szívesen pontot tenne minden után, ami a fasiszta katonai kormány hétéves uralmára emlékeztet. Ezért követelte és üdvözölte a közvélemény a véreskezű rendszer vezetőinek bíróság elé állítá­sát. A görögök a pert keserűen máso­dik „nürnbergi pernek" nevezik — hang­súlyozva ezzel nemcsak a vádlottak nagy számát, de főképp a bűntettek hasonlóságát is. A tavaly megbukott jobboldali katonai junta vezetőit, húsz magasrangú tisztet ültettek hazaáru­lás és összeesküvés vádjával a vádlot­tak padjára. A bíróság augusztus 23-án, szomba­ton délben hozta meg ítéletét. Geor­­giosz Papadopulosz volt államfőt és két helyettesét, Sztilianosz Pattakoszt és Nikolaosz Makarezoszt (mindhárom magas rangú katonatiszt 1967. április 21-én puccsal jutott hatalomra) halálra ítélte. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott nyolc vádlott, köztük Joannidesz ezredes, a katonai rendőrség volt hír­hedt főnöke. A többi vádlottat öt-húsz évi börtönre ítélték. Senkinek — ma­guknak az elítélteknek — sincs kétsé­ge afelől, hogy a halálbüntetéseket nem hajtják végre. Az athéni bíróság ítéletét ugyanis a görög államfőnek joga van enyhíteni, megváltoztatni. S minden jel arra vall, hogy ezt a kor­mány javaslatára meg is teszi. A görög közvélemény nagy figyelem­mel kísérte a tárgyalás menetét — a­­miről a lapok, a rádió és a televízió kimerítően, részben helyszíni közvetíté­sekben számoltak be —, abban a re­ményben, hogy a bíróságon sikerül tisztáin! az összeesküvés nyílt és ref­­tett indítékait. A baloldali görög poli­tikai vezetők között, de a nép körében is felháborodást keltett, hogy a kor­mány kilátásba helyezte a junta veze­tői ellen hozott ítéletek enyhítését. A görög átlagpolgárnak azonban — minden elkeseredése ellenére — más gondjai is vannak. Figyelme nem any­­nyira arra irányul, ami volt, hanem arra, ami van s ami lesz. Kell találni egy olyan kereskedőt, aki tegnap óta nem emelte az árakat, szakiparost, aki az utóbbi napokban nem változtatta meg az árjegyzéket. S ez semmiképpen sem könnyű. Görögország azok közé az európai államok közé tartozik, ahol a legnagyobb az infláció — évente át­lagosan húsz százalék körül mozog. A turista számára, aki néhány na­pot tölt az országban, ez ugyan nem mindegy, de ezzel már számolnia kell. Athén gazdag élményekkel kárpótolja az anyagi áldozatért. Az Akropoliszról csodálatos kilátás nyílik a városra. A «SS*»®

Next

/
Oldalképek
Tartalom