A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-08 / 31. szám
Búcsú I Soszta ko vi cs tó I Csak egy hónap választott el a hatszoros állami díjas világhírű szovjetorosz zeneszerző. Dmitrij Sosztakovics 69. születésnapjának ünnepségeitől. Távozásával nemcsak a szovjet nagyközönséget érte pótolhatatlan veszteség, hanem az egész zenekedvelő világot, kontinensekre, nemzetiségre való tekintet nélkül. Műveit nemcsak szovjet és európai koncertpódiumokon, színpadokon adták elő, de játszották a világ minden részében, Amerikában ugyanúgy, mint Ázsiában és Ausztráliában. Sosztakovics a mai orosz zene egyik legkiemelkedőbb képviselője. Szimfonikus művészete Csajkovszkij tradíciójának folytatója. Mindig népének, a szovjet zenekultúrának szolgálatában állt, akkor is, amikor könyörtelenül ki volt szolgáltatva egyes kritikusok tévedéseinek. Voltak az életében időszakok, amelyeken úgy kellett keservesen átvágnia magát. De ezek az ellenséges támadások. amelyeket a Kisvárosi Lady Macbeth című operájának 1936-os bemutatója váltott ki, s később is megismétlődtek, időközben feledésbe merültek. Tisztán került ki az alkotó művészete körül kialakult ezekből a viharokból, s az utolsó évtizedekben a szovjet nép büszkén kiállt Sosztakovics, a kiváló zeneszerző, zongoraművész és nem utolsósorban zenepedagógus mellett. Egy angol kritikus és zenetörténész azt mondta Sosztakovicsról, hogy egyike a 20. század azon kevés zeneszerzőinek, akik képesek hagyományos nyelven valami újat és eredetit mondani. Igen, zenéje annak ellenére, hogy régebbi példákra (Mahler, Szkrjabin) támaszkodik, állandóan le tud bilincselni. Sosztakovics sokat merített hazai példákból is, sok ösztönzést merített Muszorgszkijtól s ugyanígy Csajkovszkij dallamgazdagságából, ezt azonban új és sajátos invencióval bővítette. Sohasem haladt azonban a természetellenes kísérletezés útján, nem törekedett egyetlen művével sem erőszakkal extravagáns megoldásokra. Éppen ellenkezőleg. Hű marad a maga által kitaposott úthoz, illetve figyelemmel kíséri a mások művészetét, de mindig sajátosat, egyénit nyújt. Lehet, hogy talán más művészi megnyilvánulással kapcsolatban e vonásokat negatívan kellene megítélnünk. ám Sosztakovics esetében ez nincs így. Múltba tekintése a legtipikusabb, amivel művészetében egyáltalán találkozhatunk. Természetesen, a legkülönbözőbb, többnyire azonban régi behatások összeolvasztása, szintézise nem tudta műveit megfosztani az erős egyéni vonásoktól. Sosztakovics alkotásaiban találunk valami egyetemességet, amit Arisztotelész úgy fejezett ki, hogy egység a többen — unitas multiplex —, amiben az egységet mégiscsak az erős stilisztikai tisztaság biztosítja. Ha kiérezzük is a konkrét mintákat, ezek annyira átalakítottak, transzformáltak, hogy ez egyszerűen nem tud zavarni. Sosztakovics első kompozíciói az avantgárd tendenciák jegyében születtek; ezek megfeleltek expesszivitásának és szatirikus hajlamának (ebben közel állt Prokofjevhez), későbbi alkotásai azonban a kimondott programtémák koncentrálása és monumentalizálása felé hajlottak. Már első szimfóniájával (1926) világszerte feltűnést keltett. Tizenhárom szimfóniát írt, köztük találunk olyan monumentális alkotásokat, mint a Leningrád ostroma idején írt 7. leningrádi szimfónia, vagy a Jevtusenko szövegére írt 13. szimfónia. Nehéz közülük választani, mert mindegyikük sajátos világot tár fel, mindegyik hoz valami újat. Még az olyonnyira elítélt és sokat kritizált 8. és 9. szimfónia is' a szerzői vallomás mélységét igazolja, s ha semmi másért sem íródtak, akkor is kiérezhetjük belőlük legalább az útkeresés kínjait s küzdelmeit a személyiségnek, amely csökkenteni törekszik az ellentmondásokat a személyes művészi vallomás és a fegyelmezett alkalmazkodás között. Szimfóniái csak töredékét teszik ki életművének; zenekari művei között találunk zongoraversenyeket, hegedűversenyeket, gordonkaversenyeket, irt kamarazenét, zongoraműveket (24 prelúdium és fúga), dalciklusokat, kantátákat, oratóriumot, baletteket, operákat, színpadi és film-kísérőzenéket. Talán már csak a legöregebb leningrádiak emlékeznek azokra az időkre, amikor a fiatal Dmitrij ott ült a moziban a zongoránál és a némafilmeket kísérte. Ez is nyilván tartós nyomokat hagyott a zeneszerzőben, mert később filmzenét is komponált. De nem maradt hűtlen a könnyűzenei műfajhoz sem, mert még operettzenét is írt (Moszkva- Cserjomuski). És így folytathatnánk a sort. De nem ez a célunk, hiszen megmarad a zeneszerző életműve. Ha nincs is már köztünk a geniális alkotó, művei élnek, megmaradnak számunkra, zenekedvelők számára. CSEMADOK életéből - kulturális hírek - n FÉLÉVI SZÁMVETÉS A CSEMADOK-tagok munkája eredményesnek mondható a levicei (lévai) járásban. Szinte valamennyi kultúrpolitikai akciójukat hazánk felszabadításának 30. évfordulója jegyében rendeztek meg. Népművelési munkájukban a dolgozók eszmei nevelésére és további politikai fejlődésükre fordították a figyelmüket. Mintegy nyolcvan társadalomtudományi előadást tartottak, közel hétezer hallgatónak. Szó volt a polgári és honvédelmi nevelésről, az ifjúság szocialista neveléséről, a CSEMADOK küldetéséről, a kultúra szerepéről, a polgári ügyeket intéző testületek munkájáról és mezőgazdaságunk időszerű kérdéseiről. Az előadások megtartásához segítséget nyújtottak a CSEMADOK tisztségviselői, az egyes iskolák tanárai és tanulói. Sokat tettek az irodalom és a könyv népszerűsítése érdekében. Számos íróolvasó találkozót és egyéb emlékesteket rendeztek. A legtöbben Csontos Vilmossal találkoztak, de ellátogatott körükbe Duba Gyula, Dénes György, dr. Csanda Sándor, Ozsvald Árpád és Lovicsek Béla is. Jókai születésének 150. évfordulójáról tizenegy helyi szervezet mintegy 1500 tagja emlékezett meg. Az emlékestek értékesek voltak, jelentősen hozzájárultak a résztvevők irodalmi ismereteinek bővítéséhez. Külön ki kell emelni Zselízt, ahol mintegy 300 személy emlékezett meg Jókairól, a nagy magyar mesemondóról. Zalka Máté forradalmi életét öt helyi szervezetben ismertették. A sahyi (ipolysági) József Attila színpad tovább öregbítette jó hírnevét. A 30 év szabad hazában című országos vetélkedőre összesen harminc csoport nevezett be. A vetélkedő elérte célját. Mind a versenyzők, mind a nézők tetszését megnyerte, ami a népművészeti tevékenységet illeti, sajnos, az első félévben mindössze nyolc szervezetnél működött egész estét betöltő műsorra képes színjátszó csoport. Ezek 39 előadást tartottak és több mint 8000 nézőnek szereztek kellemes szórakozást. Huszonegy helyi szervezetben működik folklór- és esztrádcsoport, amelyek 7800 nézőnek 42 alkalommal adtak egész estét betöltő műsort. Keretműsort 43 szervezet adott taggyűlések, előadások és más akciók keretében. Az idén már tizedszer rendezték meg Ipefsky Sokolecben (Ipolyszakálloson) a Daloló ■e Ipolyvölgye járási népművészeti bemutatót. Szövetségünk munkája csak akkor lehet eredményes, ha szervezeti életünk szilárd, céltudatos és tervszerű. Az első félévben a helyi szervezetek 126 vezetőségi ülést tartottak, melyeken megtárgyalták az időszerű társadalmi és kulturális feladatokat, 67 szervezet tagsági gyűlésein 5800-an jelentek meg. Ott voltak a pártszervezet és a hnb képviselői is, akik ismertették a tagsággal az ötéves terv utolsó évének legfontosabb feladatait. Az évzáró taggyűléseken elfogadott kötelezettségvállalások értelmében a tagság bekapcsolódott a faluszépílér-i munkákba és számos brigádórát dolgozott le. örömmel állapítható meg, hogy a lévai járásban a CSEMADOK-tagok munkája jó. Az eredményekhez hozzájárultak a járási elnökség és a járási bizottság tagjai is. A. G. MAGASABB SZINTEN Gyakran felvetődik a kérdés: vajon fel kell-e venni a „nagy rendezvényeket" a közművelődés eszköztárába? A válasz egyértelmű: igen! Mert ha az ipar termékeinek szüksége van kirakatra és reklámra, akkor a közművelődés sem nélkülözheti a megszokottól való eltérést, a hétköznapok után az ünnepnapokat. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a kultúrát áruként kínáljuk. Ha egy rendezvény kulturáltan szórakoztat, akkor létjogosultsága is van s megtérül a ráfordított munka és a pénz. Ilyen például a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál is, amelyet évrőlévre a CSEMADOK rendez meg. A zselízi népművészeti napok gyors fejlődése az objektív lehetőségnek és a tényleges társadalmi igény felismerésének köszönhető. Ez az országos rendezvény nem left öncélú, hanem egy adott feladatot tölt be, jelentősen hozzájárul a dolgozók kultúrájának sokoldalú fejlesztéséhez. A gombaszögi országos dal- és táncünnepély is jó úton halad, hogy betöltse közművelődési feladatait. A gombaszögi országos rendezvénynek jelentős eredménye, hogy fórumot teremt a tehetségeknek. kapcsolatot létesít a különböző nemzetiségű emberek között, régi és új értékeket ápol. Egy táj, egy nép kultúrája mindig kölcsönhatásban alakul a szomszédos népek és tájak kultúrájával. Gombaszög sem nélkülözi ezt a kölcsönhatást. Ezért lett, illetve vált közkedveltté. A kelet-szlovákiai kerületben most van kialakulóban a különböző rendezvények jellege és rendszere. Városaink és jelentősebb településeink keresik, vagy már próbálgatják adottságaiknak és céljaiknak legmegfelelőbb kifejezési formákat. Például jól sikerültek az Erdélyi János napok Vel'ké Kapusanyban (Nagykaposon). Mint ahogyan az az Erdélyi-napok esetében is látható volt, az ilyen nagy rendezvény előkészítése és lebonyolítása nem könnyű feladat, összefogást igényel a város vezetői és az ott élő értelmiségiek között. Hiába lenne azonban minden igyekezet, ha a lakosság helyeslő egyetértése és közreműködése elmaradna. Jólesett látni az Erdélyinapokon a fiatalokat, a törzsgárdát. De sajnos, a friss városlakók még nem tudnak élni az adott lehetőséggel, örvendetes tudni, hogy Galántán a városépítés nagy munkája mellett a szellemi élet formálásáról sem feledkeznek meg. Felismerték, hogy a városnak, mint a táj kulturális központjának feladata a járás, a vidék kóruskultúrájának ápolása. A „Kodály-napok" életképesek is lesznek mindaddig, amíg a már meglevő társadalmi igényt egyre magasabb szinten — a mai formaigényeknek megfelelően — ki tudják elégíteni. Bátran állíthatjuk hát. hogy amennyiben egy nagy rendezvény meghonosodik egy-egy község, város vagy járás területén, akkor annak elsősorban e környék haladó hagyományait és kultúránk igaz értékeit kell felszínre hoznia, ápolnia, fejlesztenie és megőriznie. MARCZI ODON CSEMADOK életéből - kulturális hírek - i 10
