A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-08 / 31. szám
negyedszázados évforduló Az anyanyelvének már megszokott, de közhellyé soha nem váló jelzője az „édes": édes anyanyelv. S az is szinte természetes, hogy ezt a kifejezést mindig egy kicsit patetikus hangsúllyal ejtjük ki, mintha éreztetni akarnánk, hogy valami szépről, valami nemesről van szó. Igen, ma már csak az idősebb emberek emlékeznek arra a korszakra, amikor anyanyelvűnk édessége keserű ízekkel vegyült: a korszakra, amely immár végérvényesen történelemmé lett. Kommunista pártunknak a proletár internacionalizmus elveire épülő nemzetiségi politikája mindannyiunk számára lehetővé tette, hogy anyanyelvűnkön tanuljunk-művelődjünk, hogy szabadon ízlelgessük az anyanyelv 'édes szavait. Pontosan huszonöt évvel ezelőtt, 1950- ben megnyíltak hazánkban a magyar tannyelvű iskolák. Szóval fontos, nagyon fontos esemény évfordulóját ünnepeljük most. S az ünneplésnek talán a legalkalmasabb módja, ha megnézzük, mit értünk el, hová jutottunk a huszonöt év alatt, s egyúttal visszatekintünk a nehéz kezdetre is, hogy kellőképpen méltányolhassuk a negyed évszázad eredményeit. Ezzel a céllal látogattunk el a komáméi (komáromi) járásba. A járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályán Tories Imre járási tanfelügyelővel beszélgettünk. Tőle tudtuk meg, hogy a járás területén ebben a tanévben huszonegy nagy, úgynevezett .teljes szervezettségű" és huszonöt kis, azaz „nem teljes szervezettségű" iskola működik, méghozzá jórészt új épületekben ... Most pedig pillantsunk a múltba! A KEZDET KEZDETÉN — Kérem, arról ma már jobb nem beszélni, maguk úgysem hiszik el, hogyan kezdtünk, talán még ki is nevetnek. Nem szívesen beszélek ezekről a dolgokról... Az én osztályomban például négy éven keresztül hetvenhárom gyerek volt. Ma meg már a huszonötöt is sokalljuk. Az iskola berendezése majdnem a semmivel volt egyenlő. Rossz, összetákolt padok ... Ha hiszi, ha nem, még illemhelyünk sem volt. Igazán nem akarok drasztikus kifejezést használni, de afféle .tábori vécét" tákoltunk össze magunknak ... A tanítók helyzete? Hót mit mondjalt? Nem volt lakásunk, nem volt hol étkeznünk, s a tojásbeszedéstől, a tyúkszámlálástól kezdve minden a mi dolgunk volt... Egyetlen szobában hatan laktunk tanítók ... Tanévnyitás-Méry Kálmán tanító emlékezik így a kezdet kezdetére. Méry Kálmán, aki tanúja volt a huszonöt év összes eseményeinek, hiszen 1950-től a Nesvady-i (naszvadi) magyar tannyelvű általános iskolában tanít. Magyar—történelem— zene szakos. De nézzük most már, mi a helyzet Naszvadon napjainkban!? AZ ÚJ ISKOLA Az öt és félezer lakosú községben szeptember elsején egy gyönyörű — huszonkét osztályos — új iskolát adtak át rendeltetésének. A terv szerint ugyan csak december végére kellett volna felépülnie, a tantermi részt azonban már most sikerült befejezni: megkezdődhet a tanítás-tanulás. A naszvadi tanulók Az új iskola mellett hamarosan az új tornaterem is elkészül 6
