A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-25 / 30. szám
J. JESENSKY szabad hegyekre, mezőkre vezető zárt kapuk lakatjat zúzva ezáltal. Ezer zár tilalma élet e térben, csetlett-botlott a láb, szem nem láthatott sárban lapultunk rút gyűlöltségben, a gondolat szabadon nem szállhatott. Elesett hősök sírja fölött Volgától Rajnáig mennyi küzdelem, mennyi szenvedés, ménnyí dicsőség! Sztálingrád s Berlin közt mennyi győzelem! S most nálunk vár rátok síri sötétség! Lángol az ország . .. Halál beveti, golyószóró kattog, ágyúk mordulnak három hegy hantját hősökkel eteti: holnap a halmok virágba borulnak. Életért sírhanL S mind-mmd«*zeretö testvért rejt, WÉestvért éltil hajállal, Drága anyánkat adtátok vissza, térdre bocsátkozunk sírotok fölött, csak suttogjuk egyre, — könnyünk rög issza éltető halottak, emléktek örök! Sipos Győző fordítása
