A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-25 / 30. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek - tudosításo A goramgyörgyi tánccsoport. Elöl Füri Katalin A NÉPI TÁNC SZERELMESE Nyáron, uborkaszezonban, a kultúrát ápoló és szerető emberek is pihennek. Kifújják magukat, új erőt gyűjtenek. — Valóban úgy van — mondja Füri Katalin, a iúr n/Hronom-i (garamgyörgyi) tónccsoport ■ vezetője. Megnyerő külsejű, rokonszenves, mosolygó teremtés. Nemcsak vezeti a tánccsoportot, de ő maga is táncol. Szívelelke a nemrégen alakult csoportnak. Azért is kerestem fel, mert érdekelt, hogyan lesz valakiből tánccsoport-vezető. — Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a népi tánc iránt. Sokat köszönhetek Kácsor Bélánénak (az éneklőcsoport vezetőjének), aki még diákkoromban megszerettette velem a táncot. Abban .az időben ő volt a tánccsoport vezetője. A gimnázium elvégzése után a Levicei (Lévai) Pedagógiai Iskolába kerültem. És táncoltam a CSEMADOK lévai tánccsoportjában. Halász Gyula, a tánccsoport vezetője ajánlott hároméves koreográfiái tanfolyamra. — Ennek voltak előzményei is? — Csak annyi, hogy nemcsak táncolni, tanítani is akartam a táncot. Nem volt nálam boldogabb ember, amikor megtudtam, hogy felvettek. 1973-ban munkaviszonyba léptem. Nevelőnőként alkalmam nyílt a 6—9. osztályos lányokból tánccsoportot alakítani. Mivel Garamgyörgyön lakom, ahol nagy hagyománya van a színjátszásnak, 1974-ben egy 8—10 lányból álló tánccsoportot hívtam életre. Azt a munkát akartam folytatni, amelyet elődeim már komoly művészi szintre emeltek. — Mit köszönhet a hároméves tanfolyamnak? — Látja, erről meg majdnem elfelejtkeztem — mosolyog Kati. — 1975 februárjában sikeresen befejeztem a tanfolyamot. Nem is tudom elmondani, mi mindent köszönhetek Szakái Katalinnak, Martin Györgynek, Takács Andrásnak, Quittner Jánosnak, Ág Tibornak . . . Kosicén (Kassán), Bratislavában, Senecben (Szencen), Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) ismertettek meg bennünket a „szakma" titkaival. Huszonnégyen végeztünk, és én a hat legjobb között voltam. — Milyen tánccal szerepeltek Zselizen? — A Karaj és rátócskával. Gömöri eredetű az anyag. A zenét Ág Tibor feldolgozásaiból vettük és az éneklőcsoport adta elő. — Ez volt az első igazi tűzkeresztségük? — Igen. Nagyon boldog voltam, hogy helytálltunk. Közben szorgalmasan készültünk Gombaszögre. Csoportunkat ugyanis az a megtiszteltetés érte, hogy tagja lehetett annak az öt népi tánccsoportnak, amelyek közös táncot mutattak be. — Bizonyára sok munkát igényel egy-egy tánc betanítása? — Hetente kétszer próbálunk. Rendszerint a kultúrházban. Nagyon sokat köszönhetünk Duba Ernőnek, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének, aki anyagi és erkölcsi támogatásban részesít bennünket. Természetesen sokat köszönhetek szüleimnek is, akik méltányolják a munkámat. — Tervei, elképzelései? — Folytatni szeretném, ahol abbahagytam. Majdnem elölről kell kezdenem mindent, hiszen csupán 4—5 lány marad meg a régi csoportból. Szeretnék fiúkat is bevonni. Szeretnék összehozni egy párost is. Zenekar nélkül szintén nem boldogulunk . . . Az éneklőcsoport tagjai köcsöggel BENDE JÓZSEF JOGOS REMENY Kelet-Szlovókia legkeletibb részében, a Tisza-parti Maié Trakanyban (Kistárkányban) 1950-ben alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. Azóta mindenféle tekintetben nagyot fejlődött a község. Egyre virágzóbb lett a szövetkezet. Kezdetben csupán 35—40 tagból áll a CSEMADOK helyi szervezete. A színjátszó csoport azonban jó hírnevet szerzett mind a falunak, mind a helyi szervezetnek. Kultúrháza még nem volt Kistárkánynak, így a Göre Gábor, a Dankó Pista hegedűjét, a Falu rosszát,, stb. a volt Kropper féle kocsma helyiségében adták elő. És hogy ezeket a darabokat mindig telt ház előtt mutathatták be, azt a helyi szervezet néhány alapító tagjának, Kovács Tibornak, Kun Istvánnak, idősb Bálint Istvánnak, Nagy Barnabásnak, Tolvaj Bertalannak, Fazekas Bélának és másoknak köszönhették. A színjátszó csoport tagjai sokat fejlődtek és néhány év múlva, amikor a CSEMADOK járási bizottsága 1962-ben megrendezte a színjátszó csoportok járási versenyét, a „Mi is emberek vagyunk” c. darabbal ők érték el a legjobb eredményt. Később a járás legjobb színjátszó csoportjaként beneveztek a kerületi versenybe is, s az igen erős mezőnyben az előkelő második helyen végeztek, vagyis ezüstérmesek lettek. A kulturális életet még élénkebbé tette az új kulturház, amely lehetővé tette a népi tánckultúra életre keltését. A megalakult tánccsoport állandóan szerepelt helyi rendezvényeken, de olyan sikeres akciókban is részt vettek, mint a Latorca-parti vagy Tiszaparti Járási Dal- és Táncünnepély. A tánccsoport megalakításáért és irányításáért Petrik Andort és Lázár Ferencnét illeti dicséret.- Vezetésükkel a csoport 1965-ben fellépett a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyen. A CSEMADOK kistárkányi helyi szervezete az énekkari mozgalom fejlesztéséből is kivette részét. Már 1965-ben megalakult az a negyven tagú énekkar, amely ma is tevékenykedik, és tekintélynek örvend. Az énekkar különösen a budapesti tévé képernyőjén látott „Röpülj páva" hatására, de még inkább a kórustagok lelkesedése következtében, Bálint Istvónné és Sárady Tiborné pedagógusok önfeláldozó munkája nyomán kettévált és „Piros alma” néven gyorsan ismert, lett. 1970-ben, a CSEMADOK járási bizottsága által megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalversenyen Holovka Miklósné és idősb Proscsák István nagy sikert értek el. A két éneklőcsoport 1972-<ben a nagykaposi járási népdalversenyen is részt vett, és teljesítményével a második, illetve a harmadik helyet érdemelte ki. Az 1964—65-ben alakult népi zenekar új színfolttal gazdagította a helyi szervezet kulturális életét. Büszkén elmondhatjuk, hogy a kistárkányiak az elmúlt negyedszázad alatt a járás minden jelentős akciójában részt vettek. A tagok sok mindent tettek a dolgozók eszmei neveléséért. Különféle előadásokat, tanfolyamokat, irodalmi estéket és író-olvasó találkozókat szerveztek. Külön érdemel említést a Dobó házaspár teljesen ingyenes szabászati tanfolyama, amelyen ötvenen ismerkedtek meg a szabászati munka csínjával-bínjával. Mindezeken túl a tagság számos brigádóra ledolgozásával járult hozzá a község csinosításához. Figyelemre méltó az is, hogy míg a taglétszám 1965-ben csupán 48-at, 1975-ben 148-at tesz ki. A helyi szervezetet az efsz támogatja, s minden remény megvan arra, hogy a taglétszám további növekedése mellett a kulturális élet még mélyebbé és sokrétűbbé válik. MARCZI ODON A JÓ MUNKA ELŐFELTÉTELE A CSEMADOK számos helyi szervezetében az őszi és a téli időszakra korlátozódik a kulturális tevékenység. Ennek aztán az a következménye, hogy évről évre nehezen tudják elkezdeni a munkát. Hiányzik nagyon a folytonosság, amely a jó és a rendszeres tevékenység előfeltétele. A CSEMADOK izsai helyi szervezetében viszont egész évben rendszeres tevékenység folyik. Ennek elérése persze nem ment egyik napról a másikra. A vezetőség megfontoltságára és következetességére volt szükség. Nem utolsósorban jó munkatervre. Sikerült rendszeresíteniük a havonkénti vevezetőségi gyűléseket, a vezetőség tagjai megosztották a feladatokat, amelyeknek a teljesítését ki-ki becsületbeli ügyének tekintette. A tavaszi és a nyári hónapokban elsősorban a népművészeti csoport munkájára irányul a figyelem. Hogyan készülnek s mutatkoznak be a tánccsoport és a szólóénekesek. A negyven tagú tánccsoport jelenleg három kész tánckompozíció bemutatására képes, s a negyediket is hamarosan betanulják. A tánccsoport tagjai januártól rendszeresen gyakorolnak. Kozári Péter és Kómár Gizella vezetésével fegyelmezetten végzik munkájukat. Januártól több mint tíz alkalommal szerepeltek helyi, járási és központi rendezvényeken. Az őszi és a téli hónapokban előadásokat szerveznek, a színjátszó csoport és az irodalmi színpad tagjai pedig az előttük álló nagy erőpróbákra, fellépésekre készülnek. Novemberben, író-olvasó találkozó keretében Gál Sándor költővel szeretnének elbeszélgetni. A népművészeti csoport tagjai augusztusban háromnapos közös kiránduláson vettek részt. Ez már a harmadik kirándulás, amelyet a helyi szervezet vezetősége szervez. A közös munka és a közös szórakozás jól összekovácsolja az együttes tagjait. Egy-egy szereplés, kirándulás maradandó élményt nyújt számukra. KURUCZ LUJZA CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás« 10
