A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-05 / 28. szám
MOLNÁR LÁSZLÓ versei: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók" (Csoóri) JELENÉSEK I. még hallani akarlak tudni a szavak varázserejét a szótagok zakatolását a mondatok sejtelmét ígéreted erre a földre erre a világra egyetlen születésünkre végtelen életünkre ne menj el szemed tenger lehelletével hajad időtlen lobogásával látásunk tisztaságával dalaink vonaglásával ne menj el még várlak befogadlak ne tagadd kezed: utunk folytatása hangod: új szavak vetése ISMERET Visszhang egy szó a kiáltás után késő értelem idd tovább a források vizét kísérd a tiszta patakokat ereszkedj le a vízeséseken szomjad kiapadhat az ér sosem csak az találkozik a tengerekkel az óceánnal mely már ihatatlan sűrű ismeretlen de befogadja az alámerülőket: gyönyörködni JOZEF LIPTÁK felvétele TÖRÖK ELEMÉR: CSILIAGTENYEREK Fülemben mezőnyi tücsök ciripel, Tiédben örökké sötét csend delel. Napjaim feketén lengő kötelek. ösztönöm szövetén színük átdereng. Szívemre simulnak csillagtenyerek: ki érti hajnali didergésemet? Rengeteg érdekes olvasmányt ígér a Madách legújabb könyvjegyzéke a nyári hónapokra. Újra olvashatjuk például Kodolányi János történelmi regényét, A vas fiait, amely tulajdonképpen az első (s talár, a legjobb) a szerző középkor-regényeinek sorában. Ugyancsak történelmi regény Victor Hugónak az Olvasó Könyvtárban megjelent műve, a Kilencvenhárom, s történelmi, noha jóval közelebbi történelmi eseményekkel foglalkozik a szovjet Georgij Konsztantyinovics második világháborús emlékezéseinek gyűjteménye, a Budapesti ballada. Könnyű nyári olvasmánynak szánta a kiadó Rejtő Jenő: A láthatatlan légió című regényét, amely új kiadásban jelent meg, akárcsak Szabó Magda első regénye, Az őz. A Móra Könyvkiadó népszerű sorozata, A Magyar Irodalom Gyöngyszemei, amelyet Kormos István szerkeszt, József Attila válogatott verseit jelentette meg legújabb kiadványaként a népszerű fiatal költő, Béres Attila válogatásában. Május elseje az irodalom tükrében — ez a tartalma az Örök május című gyűjteménynek, míg egy másik válogatás, a Szovjet Irodalom Könyvtára sorozatban megjelent Téli tölgy szovjetorosz írók 1940—1970 között írott elbeszéléseit tartalmazza. Újra kiadásra került Gyurkó László Lenin, Október című könyve, míg a Győzelem Könyvtára Szimonov trilógiáját: Élők és holtak, Nem születtünk katonának, Az utolsó nyár, továbbá Andrzejewski: Hamu és gyémánt, valamint Bruno Apitz: Farkasok közt, védtelen című regényét ismerteti meg azokkal, akik még nem olvasták. Dimitar Dimov: Dohány című regénye a bolgár irodalmat képviseli a Győzelem Könyvtársorozatban. Dimov regénye, mely a kortárs bolgár irodalom egyik legkiválóbb alkotása, a kiváló bolgár-specialista, Juhász Péter szakavatott fordításában jelent meg a közös könyvkiadási egyezmény keretében, a budapesti Európa Könyvkiadó és a Madách kiadó közös gondozásában. Hatvanadik éve körül járt Seneca, mikor úgy érezte, hogy élete során már elég kegyben és kegyvesztettségben részesült; egyformán elege lett a császári udvar intrikáiból: nem akarta szellemét már sem politikai gúnyiratokban, sem magasztaló hízelgésekben csillogtatni; befolyására éppúgy legyintett, mint befolyásával szerzett vagyonára. Nem írt már, hanem átélt tragédiákat, mint ahogyan politikai illúziói, úgy haltak el sorjában barátai, s nem mindegyik természetes halállal; tudta maga is, hogy veszélyes életet élj annál veszélyesebbet, minél több hajdani szál fűzi hozzá neveltjét, a képmutató és kiszámíthatatlan bohócot. S ekkor ez az ellentmondásairól annyira igazságtalanul híres római még egy utolsó ellentmondásba bonyolódik: hogy biztonságát megőrizze, óvatosan, de félreérthetetlenül szakított Néróval; pedig jól tudta, hogy ha ezzel elodázza is, tulajdonképpen kihívja halálát, s miközben életösztöne azt diktálta, hogy a további életre tegyen kísérletet, a halálra edzette magát. Epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiáját, eszmei végrendeletét írta meg az időszámításunk szerinti 63. és 65. év között barátjához címzett leveleiben, amelyek most a Madách és az Európa kiadó kozör gondozásában Erkölcsi levelek címmel kerültek a könyvpiacra. Egy másik klasszikus, a XIX. századi francia kritikai realista, Honoré de Balzac Kurtizánok tündöklése és bukása című regénye is megjelent új kiadásban, Lányi Viktor remek fordításában. Balzac nagy regényciklusának, az Emberi színjátéknak egyik legérdekesebb, legátfogóbb regénye a Kurtizánok tündöklése és bukása. Főhőse az Elveszett illúziókból ismert Lucien de Rubempré, aki csalódásait kiheverve és adósságait kifizetve, újra megjelenik Párizs porondján. A fiatalember egy titokzatos pártfogóra akadt, aki érthetetlen szenvedéllyel megszereti Lucient, és egyetlen életcélja az, hogy a fiatalember meggazdagodjék és házassága révén feljusson a társadalmi létra legmagasabb fokára. A nagy lélegzetű regényben ott csillog Balzacnak minden írói erénye: csapongó fantáziája, páratlan emberismerete és elapadhatatlan mesélőkedve. A XIX. század első felének legnagyobb realistája a francia Balzac volt, második felének legnagyobbja az orosz Tolsztoj, akinek Feltámadás című regénye jelent meg ezúttal új kiadásban, Szöllősy Klára fordításában. A Feltámadás sorrendben az utolsó az író nagyterjedelmű regényei között. Alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírósági eset adta, amelyet az író ügyvéd barátjától hallott. E regényében Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, Nyehljudov herceg vezeklését és mindkettőjük lelki megtisztulását. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magas rangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről. A világirodalom története nem ismer még egy művet, amely ilyen hévvel, ilyen nemes erkölcsi felháborodással tárná fel az önkényuralmi rendőrállam igazságtalanságait mint Tolsztoj remekműve, a Feltámadás, amely egyúttal a világirodalom egyik legszebb szerelmi regénye, s magyarul is Tolsztoj egyik legolvasottabb műve. — nyi — 19
