A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-05 / 28. szám
legnagyobb folyami szigetén. 1929- ben, 1947-ben, 1956-ban, 1963-ban és főleg tíz évvel ezelőtt, 1965-ben végzett nagy pusztítást az árvíz. Hetvenkétezer hektárnyi területet öntött el az ár, a Dél-Csallóköz 46 községéből 4300 családot, több mint ötvenezer lakost kellett átmenetileg elköltöztetni. 3910 lakóház pusztult el, 6180 súlyosan megrongálódott. A kár meghaladta a hárommiliárd koronát. Az árvíz okozta kárnak ma már nyomait sem lehet látni. Az elpusztult házak helyén új, korszerű családi házak, villák épültek, a megrongálódott utakat újjáépítették. A DUNAI ERŐMŰ ÉPÍTÉSE A hatalmas, szeszélyes folyó vizét erős védőgátak közé terelték; másodpercenként 2000 köbméter víz hömpölyög medrében. És ez óriási erő kifejtésére képes; szakértők véleménye szerint 46 milliárd kWó olcsó villamos energiát lehetne vele termelni. Ausztria és Bajorország Passau közelében, Jochensteibnen közösen megépítette az első dunai erőművet, s az így termelt villamos energiát — 1550 millió kWó-t — egyenlő arányban osztják meg. A jelenlegi legnagyobb dunai vízierőmű a Vaskapuban, a jugoszláv—román határon létesült. Évi 10 milliárd kWó energiát szolgáltat. Csehszlovákiában közvetlenül a felszabadulást követő években szintén foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy Bratislava közelében, az ausztriai Wolfsthal mellett, csehszlovák és osztrák beruházással erőművet létesítenek. A tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek, mert a terv nem volt egységes, és a beruházásra vonatkozó tárgyalások is holtpontra jutottak. Néhány évvel későbben, 1963-ban Csehszlovákia és Magyarország képviselői megállapodtak egy közös dunai erőmű létesítésében. A tervek kidolgozása azonban késett. Tíz évbe telt, amíg a közös terv elkészült. Az elveszett tíz évért nagy kár! Mivel az elmúlt évek során az építőanyagok ára lényegesen emelkedett, tíz évvel ezelőtt lényegesen olcsóbban lehetett volna megépíteni az erőművet, nem is szólva arról, hogy már évek óta olcsóbb villamosenergia állana mindkét ország rendelkezésére. A csehszlovák kormány még tavaly jóváhagyta a Gabcikovo (Bős) — Nagymaros vízilépcső-rendszer létesítésére vonatkozó elvi elképzeléseket. A végleges beruházási terveket és a költségvetést ez év végéig dolgozzák ki, és a két érdekelt ország 1976 év végéig megköti a közös dunai erőmű építésére vonatkozó végleges egyezményt. A dunai erőmű létesítésének rajtját 1978-ra tervezik. A beruházás két szakaszból áll. Az első szakaszban az előkészítő munkálatokat végzik el, a másodikban pedig mind a csehszlovákiai, mind a magyarországi részlegen megkezdődnek az építkezések. A bősi vízi erőmű évi átlagos termelése 3100 kWó lesz, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szlovákia villamos energia-termelése 62 százalékkal gyarapszik. A dunai erőmű építésével a közös csehszlovák magyar dunaszakaszon lényegesen megjavulnak a hajózási feltételek, ennek jelentősége pedig lényegesen megnő az új bratislavai kikötő építésével és a Rajna —Majna—Duna-csatorna megnyitásával. MENTSÜK MEG A DUNA-TÁJ SZÉPSÉGEIT A dunai vízi erőmű előnyei vitathatatlanok. De vitathatatlan az is, Az újjáépitett bratislavai várpalota, mely a Duna partján emelkedő dombháton áll hogy az erőmű építésével, a gátfal mögötti vidék — a Csallóköz mai természeti arculata is teljesen megváltozik. A szakértők számításai szerint az erőmű építésének következtében — Bratislavától Hrusovóig (Körtvélyesig) — új mederbe terelik a Duna vizét, míg a régi mederben negyvenszer kevesebb víz folyik majd, emiatt a talajvíz szintje a Csallóközben körülbelül három méterrel apad. Ennek az lesz a következménye, hogy kiszáradnak a vadregényes nádasok, mocsarak, ingoványok. Megváltozik a Csallóköz tájképi arculata. Mindez komoly probléma. De ezt a kérdést is meg kell oldani. Biológiai tervet kell kidolgozni a Dunatáj természeti szépségeinek megmentésére. FEDERMAYER ISTVÁN A SZERZŐ FELVÉTELEI Az 1965-ös árvíz nagy károkat okozott Csallóközben A BÖSI DUNAI ERÖMO TERVE
