A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-08 / 25. szám
ÉS MINDENNAPI KENYERÜNK Az utóbbi időben különösképpen növekszik a talajmüvelés jelentősége. A Föld lakói számának gyors ütemű növekedésével ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása, egyre emelkedik az élelmiszerek ára a világpiacokon. Világviszonylatban az ok nem a megművelésre alkalmas földterületek hiánya, hanem ezek elégtelen felhasználása; hatalmas területek hevernek parlagon, mert a termővé tételükhöz szükséges pénzösszegeket felemésztik a fegyverkezési kiadások, a meglevő társadalmi rendszerek szociális igazságtalanságra, a javak igazságtalan elosztására épülnek. Nálunk nem a parlagon heverő termőföldek okoznak gondot (bár ha nagyon utánanézünk, még talán ilyen is akad), hanem termőföldeknek nem mezőgazdasági célokra való igénybe vétele. Az ötödik ötéves tervidőszakban ugyan — az előző tervidőszakokhoz képest — csökkent a termőföldek más célokra való igénybe vételének üteme, de nem olyan mértékben, mint ahogy az kívánatos lenne. Négy év alatt 54 ezer hektárral lett kevesebb a termőföld, ami tizenhétezer hektárral több az ebben az ötéves tervidőszakban előirányzottnál. S ez igen komoly dolog. Természetes, hogy szükség van új üzemek, lakótelepek, utak építésére, de kevéssé tartjuk tiszteletben azt az elvet, hogy ilyen célokra kevésbé értékes, nehezebben megművelhető földterületeket kell igénybe venni. Van nálunk törvény a mezőgazdasági célokra hasznosított földterületek védelmére; ez bizonyos rendet vitt be a földdel való gazdálkodásba és javulást eredményezett, de még mindig nem tartják be rendelkezéseit kellőképpen, sőt vannak, akik tudatosan kijátsszák. Az élelmiszertermelés, mint említettük, világprobléma, ennek tudatában nem lehet közömbös a számunkra a termőfölddel való helyes gazdálkodás kérdése. Nemcsak a megművelt földek mennyiségi csökkenésének lelassításáról van itt szó, hanem általában a termőfölddel való gazdálkodásról, a talaj termőképességének helyes kihasználásáról, növeléséről, illetve helyreállításáról, megújításáról. A CSKP XIV. kongresszusa azt a feladatot tűzte a csehszlovák mezőgazdaság elé, hogy az élelmiszerfogyasztás növekedését saját forrásokból kell fedezni. A CSKP KB tavaly novemberi plenáris ülése ezt egy még fontosabb feladattal bővítette ki — törekedni kell arra, hogy a legközelebbi években egyes mezőgazdasági termékek, mindenekelőtt a gabonafélék vonatkozásában elérjük a teljes önállóságot, autarkiát. Ha figyelembe vesszük a mezőgazdasági termelésnek az utóbbi években elért fejlődését, ez a feladat reális, bár nagyon igényes. Elérni csak úgy tudjuk, ha megszigorítjuk a termőföld védelmét, minden hektárát bevonjuk a termelésbe, illetve bővítjük a mezőgazdaságilag hasznosított földterületeket a kimerült földek termővé tételével, rekultiválásával. Ez a követelmény nemcsak a mezőgazdaság dolgozóit érinti, az egész társadalom ügyévé kell válnia. Ugyanígy az arra való törekvés, hogy a talaj a lehető legnagyobb hozamokat nyújtsa, sem kizárólag a mezőgazdák ügye. A gépipar, a vegyipar és számos más gazdasági ágazat jelentős szerepet játszik az intenzív gazdálkodáshoz szükséges feltételek biztosításában. A termelési folyamat bizonyos szakaszaiban döntő tényezőként szerepelhetnek, s ha nem teljesítik feladataikat, leronthatják a mezőgazdasági dolgozók minden igyekezetének eredményeit. A gazdálkodás, a talajmüvelés azonban így is természetesen a mezőgazdák feladata. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez életük tartalma, értelme. Viszonyuk a földhöz az elmúlt negyedszázad során történelmi fejlődésen ment keresztül, a mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési formák. Maguk a mezőgazdasági dolgozók tudják a legjobban, hogy ez a fejlődés még nem ért véget, hogy az egész társadalom érdekében még többet nyújthatnak a földnek, a talajnak, s ennek eredményeképpen még nagyobb terméseredményeket érhetnek el, mint azelőtt. Még elég lehetőség áll rendelkezésre a termelés intenzitásának fokozására a vízgazdálkodás megjavításával, növényfajtánként a tápanyagok optimális adagolásával, a talaj termőképességének megfelelő agrotechnikai elvek alkalmazásával való fokozásával stb. A föld az alapvető termelőeszköz a mezőgazdaságban, ezért elsősorban a helyes földgazdálkodástól függ az egész mezőgazdasági termelés eredményessége. Nem elég a jó talajművelés, ki kell tudni választani a legjobb vetőmagot, biztositani kell a növényzet megfelelő fejlődését, a növények védelmét a betegségektől, a kártevőktől, a gaz elburjánzásától. Nem elég biztositani a jó termést, gondoskodni kell a legmegfelelőbb időben történő, gyors, veszteségmentes betakarításáról is. Egyáltalán igen nagy szerepet játszik az idő a mezőgazdasági munkák megszervezésében. Ki gondol arra vajon, hogy egyetlen napi késés a tavaszi árpa elvetésében 70 kilogramm veszteséget jelent a terméshozamban hektáronként? A modern kutatás azt is ugyanígy kimutatja, hogy milyen veszteséget okoz táperőben minden egyes nap késedelem a fűfélék betakarításánál. Ismét emlékeztetünk rá, milyen jelentős szerepet játszik, hogy meglegyen a kellő összehangoltság az egyes ipari ágazatok és a mezőgazdaság között a termés betakarításában. Mezőgazdászaink sokhelyütt már megszokták, hogy olyan növényfajtákat termesszenek, amelyeknek betakarítása és beszállítása meghaladja erőiket, éspedig a gépek ésszerű csoportos alkalmazása, a jól átgondolt mukaszervezés és a mezőgazdasági dolgozók nagyfokú áldozatvállalása mellett is. Segítségre van tehát szükségük a betakarítási csúcsmunkák ellátásához és a veszteségeknek a lehető legkisebb mértékre való csökkentéséhez. Igen fontos hangsúlyozni ezt a tényt, hiszen alig néhány hét múlva kezdődik az aratás. A mezőgazdasági termelés nagyon igényes tevékenység. Az iparban elronthatunk valaVnit, s ez legfeljebb egy órányi, egy napos vagy esetleg egy hónapos kiesést jelent. A mezőgazdaságban minden jelentősebb hiba azt jelentheti, hogy oda van egy egész év munkája. Becsüljük meg ezért a földet, s úgy gazdálkodjunk vele, mint a legértékesebb vagyontárggyal, mert hiszen az is. A talaj, a föld pótolhatatlan termelőeszköz. Ezért a talaj termőképességének s a lehető legésszerűbb felhasználásának biztosítása a legfontosabb tényezője nemcsak a szocialista mezőgazdaság, de nyugodtan mondhatjuk, az egész népgazdaság további fejlődésének is. VÁMOS GÁBOR felv. hot A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Felelős: Ozsvald Árpád, főszerkesztő-helyettes. Telefon: főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65, 341-34. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Vychodoslovenské tlaciarne, n. v„ Kosice. Nyomja a Polygrafické závody, n. v., Bratislava-Krasnany. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kcs, fél évre 78,— Kcs, egész évre 156,— Kcs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. INDEX: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Prandl Sándor felvétele 2