A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-17 / 3. szám

Ma már szükséglet

Ma már szinte nélkülözhetetlen szükségletté vált az olvasás. Népünk olvas! Bizonyságul elegendő betekinteni a városi és a falusi könyvtárakba, ahol nemcsak a pontosan vezetett nyilvántartásban szerepel az olvasók nagy száma, hanem naponta sok-sok könyv vándorol onnan a családi otthonokba, fontos tényezőjeként az emberek szocialista tudata formálásának. Vagy nézzük csak a könyvesboltok egyre élénkebbé váló forgalmát. Naponta rengeteg könyv talál gazdára, látókörét és műveltségét elmélyíteni, idejét kellemesen eltölteni szándékozó olvasóra.

Érdemes bepillantani egy-egy vidéki kisváros könyvesboltjába, hogy megbizonyosodjék előttünk: nemcsak a

nagyváros dolgozói, értelmiségi rétegei keresik a jó könyvet, hanem a falusi emberek körében is egyre erősebb a vágy a könyvek lapjain kitáruló világ, a sok-sok rejtett szépség megismerése iránt.

A zeliezovcei (zselizi) könyvesboltba tértem be, hogy néhány kérdésemre kapott felelettel érzékeltessem a bolt dolgozóinak az olvasók táborának növelésére kifejtett odaadó munkáját.

A zselizi könyvesbolt nem tartozik a nagyobbak közé, viszont annál jelentősebb a forgalma. Állandóan nyílik az ajtó, a vevők egymás kezébe adják a kilincset. Mindig van vendég jócskán, aki a polcoknál nézelődik, válogat, szemüket mohón forgatva, keresve a kedvére való könyvet.

— Mióta vezeti a boltot? — teszem fel a megszokott kérdést Jana Pizurnánok, a könyvesbolt vezetőjének.

— Idestova tizenöt éve. Az elődöm Lévára ment, jelenleg az ottani könyvesbolt vezetője. Amikor a boltot átvettem, még nagyon kicsi volt. A mainál is kisebb helyiségben zsúfolódott össze a mintegy 200 000 korona értékű könyvmennyiség. Ma az itt látható könyvek értéke meghaladja a 450 000 koronát.

— Minden gazdasági ágazatban terveznek az emberek: mennyit termelnek, mennyit adnak el, mennyi a bevétel.

— Önöknek mennyi az évi tervük?

— Az idei tervünk 650 000 korona, s büszkén, megelégedéssel mondhatom, december 10-vel már teljesítettük is.

— Milyen a választék? Általában elégedettek-e a vásárlók?

— Különösen karácsony előtt éreztük az igazán értékes, szép ajándéknak számító könyvek hiányát. Például képzőművészeti könyvek, albumok korlátlan mennyiségben keltek volna el. Sajnos, jelenleg nem büszkélkedhetünk nagy választékkal. Hiányoznak a közkedvelt évkönyvek, kalendáriumok, útleírások, kaland- és életrajzi-regények s hasonlók.

— Milyen könyvek után érdeklődnek leginkább az olvasók?

— Az idősebbek Kitartanak a kiaszszikusok mellett (Jókai, Mikszáth, Móricz stb.), a fiatalok viszont szívesebben olvassák mai írók műveit. Gondolom, ebben nagy szerepe van a rádió, illetve a tévé könyvtájékoztató hatásának is. A hazai írók közül Csontos Vilmos, Ozsvald Árpád, Lovicsek Béla korábbi köteteit keresik — hasztalan, mert nincs, — és most legújabban Duba Gyula Vajúdó parasztvilág című könyve kelt el nagy példányszámban (több mint 100 darabot adtunk el belőle). Még a lévaiak is nálunk keresik az említett könyvet.

— Milyen a magyar könyvek aránya?

— A könyveknek körülbelül a fele magyar. Hatvan százalékban forgalmazunk magyar könyveket és lemezeket.

Itt kell említést tennem Rúfos Vladimirnéról — a diákok egyszerű és természetes közvetlenséggel Anci néninek szólítanak —, aki a magyar nyelvű könyvek lelkes, ügyes és jól tájékozott propagálóra. Maga is nagyonnagyon szeret olvasni, s mindig tud könyvet ajánlani a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A zselízi magyar iskolák tanulói szinte csalá'dias megegyezéses viszonyban vannak vele:

— Nekem a Szépirodalmi Kiskönyvtár köteteit tegye félre, Anci néni! Majd jövök érte! — kéri az egyik.

— Én a Búvár-sorozat köteteit gyűjtöm, ha jön belőle, kérem, rám számítson! — így a másik kislány.

És Anci néni mindegyiket megnyugtatja: —■ Gondolok rátok, csak gyertek, nverekeim!

Janó Pizurná boltvezető és munkatársa, Rúfosné között nemes és hasznos verseny folyik: ki ad el több könyvet.

— A napi bevétel 2000 - 2500 korona körül mozog, de volt már olyan is — nondja Rúfosné —, hogy egy szombati és egy hétfői napon 7000 korona forgalmat csináltunk.

Gondolom, ez a könyvesbolt két dolgozójának jó munkáját dicséri, s azt, hogy Zselíznek és környékének dolgozói szeretik és igénylik a jó könyvet. A leghűségesebb vásárlók persze a diákok és a pedagógusok, no és természetesen a környező falvak dolgozói. Ebben a boltban kevés könyv marad raktáron.

— A könyvterjesztésben nagy munkát vállalnak a pedagógusok. Sok közöttük az olyan könyvbizalmi — a zselízi és a környékbeli iskolák tanítói , aki már több ezer korona értékű könyvet adott el.

Jövő terveikről a bolt dolgozói elmondják, hogy az üzlethelyiség és a raktár semmiképpen sem felel meg a mai követelményeknek. Az új könyvesbolt építkezési helyét már kijelölték. Az épület tervei már készülnek, még kivitelező vállalatot kell találniuk, s akkor egy-két év múlva igazán korszerű körülmények között válogathat a jó könyvek között az érdeklődő, olvasni vágyó közönség.

Török Jenő

L......

városnevet hallom, először is Kármán József jut eszembe. Igen, ebben a városban született és itt halt meg a magyar felvilágosodás nagy alakja, aki minden valószínűség szerint a jakubinusok forradalmi mozgalmában is részt vett. Eszembe jut az is, hogy a múlt században élt itt egy varrólány, akiről Petőfi Sándor verset írt: mert 1845- ben nagy forradalmár költőnk is járt Losoncon. S ha már az irodalmi múltnál tartunk, nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a város a két világháború között jelentős irodalmi-művelődési központ volt, s innen indult szocialista líránk egyik jelentős alakja, a fiatalon elhunyt Berkó Sándor is. S okvetlenül meg kell említenünk, hogy ebben a városban fejezte be életét a nagy szlovák írónő, Bozena Slancíková- Timrava, akinek nevét jelenleg a város gimnáziuma viseli.

Ezek az írók-költők műveikben embertelen társadalmi rendszerek életéről adnak hírt: az ő világukban a szerelmesek elválnak egymástól, mert közéjük áll a vagyon, a pénz. Az ő világukban szabadság és rabság, urak és szolgák állnak egymással szemben. S ez a világ nem sokat változott a hosszú évszázadok folyamán: Kármán József

Fannija ugyanolyan boldogtalan, mint Timrava nőalakjai. Berkó Sándor költészetében pedig már a rémület uralkodik:

„Jaj, jól vigyázz, az ivlámpák nem

égnek,

a szűk utcákon gyilkosok lapulnak,

szétszaggatják bokáig érő inged,

bűzös testtel párnáid közé bújnak . .

De a szocialista költő a rettegések közepette már a hegyek mögül átderengő hajnalt is meglátta. S a várva-várt hajnal egy téli napon megérkezett: 1945. január 14-én a szovjet Vörös Hadsereg felszabadította Losoncot. Vége szakadt a századokon át tartó elnyomásnak, új, szabad élet kezdődött a városban.

— Losonc az egész kapitalista korszak idején nem kapott annyi mindent, mint a felszabadulás óta eltelt harminc évben — mondja

Lakatos István, a városi nemzeti bizottság elnöke. — A háború előtt még vízvezetékünk sem volt. Most átépülőben van az egész város. Ezerkilencszázötvenkilencben kezdődött a „Sad pionierov" nevű lakónegyed építése, aztán a Bogorodi negyed építésével folytatódott a losonci új városkép kialakítása.

—A harminc év alatt bizonyára több új üzem is felépült.

— A legnagyobb üzemünk a Po- Tana textilgyár. Megemlíthetjük még a bútorgyárat, a gépgyárat, s a nemrégiben épült, évi 500 lakás kapacitású panelgyárat. Erre valóban nagy szükségünk volt, hiszen a „Sad pionierov II.“ nevű lakónegyedben 1979-ig 1636 új lakást kell átadnunk, s ebből háromszázat már az idén.

— Losonc nemcsak járási központ, s nem is csak a közép-szlovákiai kerület déli részének geográfiai központja, hanem jelentős kulturális, művelődési centrum is. Vannak itt olyan középiskolák, amelyek országos jellegűek, tehát egész Szlovákiából ide jöryiek tanulni a diákok, Mondhatnánk azt is, hogy Losonc a diákok városa . . .

— Igen, városunkban nyolcezer diák tanul. A pedagógiai középiskolába, az építészeti ipariskolába, az egészségügyi vagy a közgazdasági középiskolába még a Csallóközből is jönnek a tanulni vágyó fiatalok. Ezen kívül gimnáziuma, mezőgazdasági technikuma van a városnak, s a Pozemstav nemzeti vállalatnak is működik itt egy szakiskolája. Megemlíthetjük még a város hét általános iskoláját is.

— A losonci járás természeti szépségei rengeteg turistát csalogatnak a városba és környékére. Az ide látogatóknak főleg az éjjeli szállással vannak problémáik, mivel a város három szállodája meglehetősen kis kapacitású. Mikorra várhatjuk az új szálloda felépülését?

— Az új szállodának a terv szerint 1976-ra kell elkészülnie. Most épül az új kórház is, s a jövőben valószínűleg Prior-áruházát is kap a város. „Z“-akcióban kezdtük a fedett uszoda és a sportcsarnok épí-