A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-03 / 1. szám
s CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás Pezsgő kulturális élet a Vörösmarty Klubban LELKES FIATALOK Sala (Vágsellye) kulturális életének ma már fontos tényezője a CSEMADOK helyi szervezetének keretében működő Vörösmarty Klub. Az idén kilencedszer kapták kézhez a klubtagok, vendégek az évadnyitóra invitáló meghívót. A színvonalas rendezvény igen sokrétű szórakozási lehetőséget nyújtott. Volt a sport, a képzőművészetek, a földrajz és a zeneművészet területéről vett kérdésekből összeállított vetélkedő, voltak szavalatok és zenei betétek. A műsor után elbeszélgettem a CSEMADOK helyi szervezetének és a klubnak néhány vezetőségi tagjával. A klub alapító ülésének megtartására 1966. november 28-án került sor a Centrál kávéházban, Tóth Lajos tanító kezdeményezésére. Az elhatározást tett követte. Igaz, kezdetben nem nagyon volt érdeklődés. Szorgalmas felvilágosító munkával, jó szervezéssel azonban sikerült egyre népszerűbbé tenni a klubélet gondolatát. Ezt bizonyítja, hogy a megnyitón — a valóságos ítéletidő ellenére — zsúfolásig megtelt a terem. Bizony nem volt könnyű a kezdet, mondja Tóth Lajos. A klubot különböző érdeklődésű és különböző korosztályokhoz tartozó emberek látogatták és látogatják ma is. Annak ellenére, hogy igyekszünk változatos tervet összeállítani, mindenkinek az igényeit nem tudjuk kielégíteni. Nem annyira szervezési, mint inkább anyagi okok következtében. A klub vezetősége mindig úgy állítja össze a tervet, hogy az előadások, irodalmi estek az együttélő népek egymáshoz való közeledését, egymás megismerését szolgálják. Szervezett a klub már egyebek között Sládkovié- és Wolker-emlékestet is. Emil Boleslav Lukáé költő és műfordító pedig Ady és Hviezdoslav életén és munkásságán keresztül mutatta be azt, ami a két népet összeköti. A klub nevesebb előadói közül meg kell emliteni dr. Hatvani György jogászt, Molnár Iván fizikust, Szikora György egykori válogatott labdarúgót. Rendszeresen látogatják a klubot csehszlovákiai magyar írók és költők, szlovák és magyar színészek, elsősorban a MATESZ társulatának tagjai. Gyakorta ad a klub irodalmi színpadi műsort. A Vörösmarty Klub idei tervében is számos értékes rendezvény szerepel. Hogy csak néhányat említsek: Puskin irodalmi est, Simon István emlékest, előadás Tőzsér Árpád költészetéről, szlovák irodalmi est, előadás az erdélyi magyar irodalomról. Czine Mihály „Újabb tendenciák a magyar lírában“, Szeberényi Zoltán „Győry Dezső, a Vox humana költője“ címmel tart majd előadást Szerepel ‘továbbá a tervben egy-egy természettudományi és egészségügyi témájú előadás is. A munkatervet nézegetve és a tagok hozzáállását látva — akik közül nem egy 10—15 kilométernyi távolságból jár be a klubba — úgy érzem, hogy a Centrál-kávéház nagyterme minden hétfőn, amikor klubnap van, zsúfolásig megtelik. Nagyon jól éreztem magam a Vörösmarty Klubban. Ma már büszkén mutatom meg mindenkinek a Vörösmarty portréjával ellátott igazolványt. Klubtag lettem. „A Vörösmarty Klub ma összehozza a fiatalokat, támaszt ad nekik a művelődésben és egymásban. Megtalálta hát a helyét a fiatalok szívében és mai életükben egyaránt. Egymáson keresztül a városhoz, az üzemhez köti őket. Így vált megalakítása egyben népgazdasági érdekű tetté.“ Dr. Deme László egyetemi tanár írta le ezeket a sorokat 1967-ben. Ügy érzem azonban, hogy a klub tevékenységére ma is jellemzők és érvényesek. GÖRFÖL JENŐ TALÁLKOZÁS EGRI VIKTORRAL November második felében végre sikerült megvalósítani Safárikovóban (Tornaiján) a már egy éve tervezett író-olvasó találkozót. A CSEMADOK meghívására Egri Viktor, állami díjas írónk látogatott el hozzánk. A találkozón nagy számban vettek részt a gimnázium tanulói. A művelődési otthon tanácstermében minden hely foglalt volt. A kedves vendéget Bódi Bertalan pedagógus köszöntötte; beszédében az ifjúságot röviden az író életútjáról, munkásságáról tájékoztatta. Szívélyesen gratulált Egri Viktornak legutóbbi magyarországi kitüntetéséhez. A találkozón Egri Viktor: Márton elindul, Égő föld, Tűrj üllő, Szívet cserélni nehéz, Agnus dei, Emberközelben és Festett világ című könyveit vitatták meg közösen. A gimnazisták tartalmas beszámolói után, az író válaszolt a műveivel kapcsolatban feltett kérdésekre. A találkozón kellemes, baráti légkör alakult ki, s bizony kevésnek bizonyult a rendelkezésre álló néhány óra. Az írónak, aki könyveit dedikálta ajándékkal kedveskedtek. Bízunk benne, hogy e jól sikerült találkozó után városunkban gyakrabban kerül sor hasonló jellegű rendezvényre a közeljövőben is! Kép és szöveg: BORZI LÁSZLÓ AZ ÉLETNEK MINDIG VAN ÉRTELME A közelmúltban ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a CSEMADOK koSicei (kassai) óvárosi helyi szervezetének keretében működő Nők Klubja, öt évvel ezelőtt azzal a célkitűzéssel kezdte el munkáját, hogy összejövetelek szervezésével elősegítse az idősebb nők szórakozási, valamint művelődési lehetőségeit. A mindenképpen kitűnő elképzelést, kezdeményezést tettek követték, a klub az elmúlt ősszel már ötéves, sikeres tevékenységre tekinthetett vissza. A hűvös, esős idő ellenére vagy ötven idősebb: hatvan, hetven, sőt nyolcvan év körüli — asszony jött össze a jubileumi találkozón. Dr. Jercs József, az óvárosi helyi szervezet elnöke meleghangú szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd utána Tamás Jolán, a Thália Színház tagja szavalt. Balogh Márta tanárnő ünnepi beszédében felelevenítette a klub ötéves tevékenységének fontosabb állomásait. Utána színvonalas szórakoztató műsor következett. Megkértem H e m e r k a Olgát, a klub vezetőjét, hogy mondjon el egyet-mást a klubról. — Nem volt könnyű az indulás — kezdi Hemerka Olga. — Bizony sok időbe telt, amíg személyes agitációval sikerült ismerőseimet és az ő ismerőseiket megnyerni a klub tevékenysége számára. Aztán az így megnyert első tagok további tagokat szereztek, úgyhogy ma már több, mint hatvanan vagyunk. Érdekességként megemlítem, hogy három klubtag Preáovból (Eperjesről) jelentkezett, onnan járnak be rendszeresen az összejöveteleinkre. Ezeket általában a CSEMADOK városi bizottságának a helyiségében tartjuk meg, csak az utóbbi kettő volt a Thália klubjában. Összejöveteleink, klubdélutánjaink műsorát igyekszünk úgy összeállítani, hogy az a szórakoztatás mellett nevelő hatású is legyen, s lekösse a tagok érdeklődését. — Mik voltak az eddigi kiemelkedőbb rendezvényeik? — Az elmúlt öt évben számos előadást, vitaestet és más jellegű rendezvényt szerveztünk. Nagyon érdekesnek és tanulságosnak bizonyultak Balogh Márta előadásai. Kassa történetéről, anyanyelvűnk szépségéről, Rákóczi Ferencről, Mikszáth Kálmánról; dr. Jercs József időszerű jogi kérdésekről szokott előadásokat tartani, azonkívül beszámolt a Szovjetunióban tett látogatásáról; dr. Balázsné a hátfájás okairól, Görcsösné Takács Gizella Erkel Ferencről, a magyar népi opera megteremtőjéről, dr. Szőke István a modern bábjátszásról, Szanyi Annamária etnográfus a népviseletről és a népi ételekről, Riczkó Béla a kultúrának a szocialista társadalomban betöltött szerepéről. Voltak beszélgetések más témákról, és vitaestek is. Háromszor rendeztünk „Ki mit tud“ estet. Voltak, akik saját verseiket szavalták, prózát mondtak, ének és zongoraszámokkal szórakoztatták a klubtagokat. Érdekességként megemlíthetem, hogy az első „Ki mit tud“ vetélkedőt — versmondással — a 89 éves Virágh Zsuzsi néni nyerte, aki egyébként naiv festő. Gyakran szervezünk beszélgetéseket a Thália színészeivel s különböző műsoros esteket. A legaktívabb klubtagok Balogh Márta, Baráti találkozó a Thália Színpad tagjaival Isépy Natália, továbbá Mlinárcsikné, Závadkainé, Kurimszkyné, de mások is kiveszik részüket a közös munkából. — Mondhatna valamit a terveikről? — Ismeretterjesztő előadásokat tervezünk a jelenkori magyar irodalomról, a csehszlovákiai magyar írók, költők műveit is ide értve. Űjév után vidám farsangi estet rendezünk. Lesznek ismét ismeretterjesztő, népnevelési előadások időszerű témákról, s hát természetesen más szórakoztató jellegű rendezvényeink is. Klubtagjaink érdeklődése, személyes közreműködése a legjobb bizonyítéka annak, hogy az idős emberekben is él a művelődési igény, szeretik hasznosan eltölteni az idejüket, egyszóval úgy találják, hogy megvan az életüknek az értelme. GAZDAG JÓZSEF EREDMÉNYES SZÁMVETÉS A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban az elsők között a hodosi alapszervezet tartotta meg évzáró taggyűlését. A tagság szép számmal jelent meg a gyűlésen, melyet Balódi Viola, a kultúrotthon vezetője nyitott meg. Ezután Kosztolánszky Rozália, a szervezet titkára értékelte az 1974-es évet, a tagság munkáját, aktivitását. Jelentős eseménynek számít a citerazenekar és a dalárda megalakítása, a fiatal CSEMADOK-tagok aktivitásának fokozása, valamint az agitációs és propagációs munka. A vitában felszólalt Kossányi elvtárs, a járási küldött, aki a CSEMADOK- munka jelentőségét méltatta. Miklós elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke megköszönte Hodossy elvtársnak a szervezetben eddig kifejtett munkát és az új elnöknek: Patócs elvtársnak sok sikert kívánt. A tagság elfogadta a szervezet 1975-re kidolgozott munkatervét, amelyben író-olvasó találkozó, egy színdarab bemutatója és propagációs munka szerepel. Az évzáró taggyűlést kedves, színes összeállítás követte, amelyen a citerazenekar tagjai léptek fel, az ifjúsági szervezet fiatal szavalóival együtt. ORSOLYA PIROSKA 3 CSFAIAjCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tuccsítáí
