A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-06-13 / 24. szám
Varázskor Bodnár Gyula tizenkilenc éves, tipikus mai fiatal. Frizurája, viselkedése, farmernadrágja, optimista magabiztossága is azt bizonyítja, hogy semmiben sem különbözik a vele egykorúaktól. Mégis von benne valami nem mindennapi: szűcs. Elég ismeretlen, s nem a legkapottabb szakma. — Mindenki csodálkozik, amikor elmondom, hogy szűcs vagyok: nem értik, hogyan kerültem kapcsolatba ezzel a különös mesterséggel. Pedig olyan egyszerűi Édesanyám is ebben a szakmában dolgozott. Ha odahaza varrt, mindig a szoknyáján csüngtem, ő meg tanítgatott a mesterségbeli fogásokra. Amikor már leért a lábam a varrógép pedáljára, egyedül kezdtem varrogatni. S így, az általános iskola elvégzése után mi sem volt természetesebb számomra, minthogy szűcsnek tanuljak tovább Kosicében (Kassán), a Zvonársko utca 4. szám alatti kis műhelyben — mondja Gyuszi. Odalép egy félig kész bundához és megkérdezi: — Mit gondolsz, mennyi időt dolgoztam már ezen a kabáton? Halvány sejtelmem sincs — ezt tekintetemből is kiolvashatja: — Először is megkapom az anyagot és a mintát. Benedvesítem a bőrt vagy a prémet és kiszögezem egy darab deszkára. Ez nálunk, szűcsöknél valami hasonló művelet, mint a szabóknál a vasalás. Aztán, ha kiszáradt az anyag, máris ki lehet szabni a megadott minta szerint. Ezt a munkát az összeállítás, majd a varrás követi. Persze, most egykét perc alatt elmondom az egészet, de a valóságban mindez öt-hat hétig tart. Igaz, sok múlik a bőr minőségén is. — Milyen érzéssel fogod meg a bőrt, mire gondolsz, amikor dolgozol? Még be sem fejezem a kérdést, Gyuszi a szavamba vág: Mindenütt a világon nagyszerepet játszanak a babák a gyermekek életében. Pakisztánban nagy gyerekünnep a babaesküvő. Az a kislány, akinek lánybabája van, keres egy másik családban valakit, egy fiúbabával. A gyermekek elhatározzák, hogy összeadják babáikat — mint ahogyan a szülők is megállapodnak abban, hogy összeházasítják lányaikat és fiaikat — anélkül, hogy megkérdeznék az „érdekelteket" . A következő lépés az eljegyzés. Ezen a napon a gyermekek meghívják barátaikat egy kis ünnepségre. Ajándékokat cserélnek, és megkínálják a vendégeket. Az eljegyzést követi az a-Fotó: Csernay Mária — Arra gondolok, hogy a vevő elégedett legyen, hogy érezze: kimondottan az ő részére készült az áru. Ilyenkor nagyon örülök ... Gyuszit közben a szomszédos raktárba hívják. Míg visszatér, munkatársait faggatom a szakma elsajátításának körülményeiről : — Erre születni kell — mondja az egyik idősebb munkás. — nyagi megállapodás: a babák „szülei” megegyeznek a hozományban és az esküvő napjában. Ezután rögvest megkezdődnek a nagyszabású előkészületek. A babamenyasszony otthonában elkészítik a kelengyét és mindazt, ami az esküvő gyermekvendégeit szórakoztathatja. A menyegző napján á fiúbaba tulajdonosa színpomp.ás esküvői menetben, zenekfsére.ttel és játszópajtásai társaságábbn a menyasszonyi házhoz vonul. Egy kisfiú beszédet mond, és összeadja a babafiatalokat. A boldogító igent a babák helyett tulajdonosaik mondják ki. Több órás vendéglátás után Dobsinán van hároméves tanonciskola, Gyuszi is ®tt szerzett képesítést. Persze, a mesterség titkait nálunk sajátította el. Mikor Gyuszi visszatér, egy kényes kérdéssel lepem meg: — Nem érezted még soha, hogy barátaid, ismerőseid lenéznek a foglalkozásod miatt? — Nem, Társadalmunkban nemcsak tudósokra, orvosokra, mérnökökre van szükség, hanem munkásokra is. Szűcsökre. Én teljes értékű embernek érzem magam. Igaz, még senki sem éreztette velem, hogy „csak" szűcs vagyok. Sőt! Inkább kíváncsian kérdezősködnek, milyen is ez a munka. Mindenki azt hiszi, hogy rengeteget keresek, és nem akarják elhinni — te sem fogod, de a többiek megmondhatják —, hogy a havi fizetésem 1500—1600 korona körül mozog. Hogy ez elég-e? Elég vagy nem elég, én vonzódom ehhez a szakmához. Élvezem a munkámat, tudok örülni, amikor dolgozom . . . Valamikor csak télen dolgozhattak a szűcsök, nyáron más munkát végeztek. Az életszínvonal emelkedése azonban lehetővé tette, hogy egész éven át a szakmánkban dolgozhassunk — és ez nem csekélység! — Fiatal még, de nagyon ügyes gyerek — mondják Gyusziról a kollégái. — Nem kell szégyenkeznünk miatta. Kifogástalan árut készít, s ez is bizonyítja, hogy őszintén vonzódik a szakmához ... Gyuszi még azt is elárulja, hogy már komoly szálak fűzik egy lányhoz („talán lesz belőle valami"), meg hogy a SZISZ- szervezetben is tevékenykedik („néha-néha erre is marad idő"). Moziba gyakrabban jár, de azért kiállítás- és színházlátogatásra is szakít időt. De ami a legfontosabb — úgy gondolja —, hogy olyan „varázskörben" él, dolgozik, amelyet a munka szépsége, öröme tölt be, amely fűti, fogva tarja, nem engedi el. Bodnár Gyula érzi: „ízig-vérig" szűcs. ZOLCZER JANOS a babamenyasszony és a babavőlegény a késő esti órákban elhagyja a „szülői házat". S a lánybaba „édesanyjának" szemei könnyel telnek meg, mert búcsút kell vennie szeretett játékszerétől. A könnyek azonban nem segítenek. Már a szülőknek és a nagyszülőknek is így kellett megválniuk a babamenyaszszonytól, mert a hagyomány ezt kívánja. A szubkontinensen a házasságokat a szülők készítik elő, anélkül, hogy a fiatal lány és a fiatalember valaha is látta volna egymást. A babaesküvő mélyebb érzelme, hogy a lányok és a fiúk érzésvilágában meggyökereztessék azt a meggyőződést, hogy a házasságkötésnek ez az egyedüli módja, mindig is így volt, és a jövőben is így lesz. 1 Szokatlan háziállatot tart Hans Costa svájci hivatalnok. Másfél méter hosszú, tizenhárom éves leguánja Brazíliából származik. Az állatka, amely özönvíz elötti szörnyre emlékeztet, szívesen engedi, hogy a gazdi madzagon sétáltassa. Ezt a dallasi macskát texasi „népművészeti" termékként propagálják. A texasi kalapok, koltok és merényletek után íme, a horgolt macskák. Ja, kérem: Texas az Texas... Az ifjú svájci mama nem sokat gondolkodott, kire is bízza csemetéjét, míg bevásárol. Az önkiszolgáló bolt közelében lévő kaszárnya őrszeme kitűnő őrnek bizonyult. Faszobrászat a hobbyja D. Mojszejevnek, a Moszkvai Erdészeti Főiskola docensének. Tíz év alatt egész galériára való portrét és más szobrot alkotott különleges alakú fadarabokból. Müveiből Kalinyingrádban nemrég érdekes kiállítást rendeztek. Képünkön: Beethoven portréja. Házasodnak a babák
