A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-06-13 / 24. szám

FELVÉTELEK: KöNöZSi ISTVÁN és STEFAN PIROHAR

tudjuk, a Föld folyékony anyagú földmagból, képlékeny földköpenyből és szilárd kéregből áll. Ezek az övék koncentrikusan egymás fölött helyezkednek el, mint a tojás sárgája, fehérje és héja. A különbség csupán az, hogy a Föld szilárd kérge aránylag sokkal vékonyabb a tojás héjánál.

Ennek a vékony kéregnek kialakításában a kozmikus és földtani erők működtek közre. A kőzetek tanulmányozása ad választ arra, mi is történt itt tulajdonképpen több milliárd évvel ezelőtt, ezáltal ismerjük meg Földünk keletkezésének folyamatát, s következtethetünk jövőjére.

A földkéregből nyerjük a nélkülözhetetlen érceket, az édesvizet s talán már nemsokára a hőenergiát is. Innén fenyeget bennünket a földrengés. E- zekböl és még néhány további okból kifolyólag, melyekről a továbbiakban szólunk majd, irányítóivá kell lennünk a földkéregből kiinduló folyamatoknak.

Az itt kővetkező többé-kevésbé elfogadhatónak látszó elképzelések újkeletüek. S közülük néhány eléggé meglepő.

ÜRÜTEGEK BOMBAZÁPORA

Iszonytató erők összecsapása hozta létre a földkérget. Hogy ezt honnan tudjuk?

Az űrbe már eljutott az ember, soksok millió kilométer távolságra megfigyeléseket végez, míg mélyfúrásokkal mindössze kilenc-tiz kilométeres mélységig sikerült lehatolni, s a bányatermelés során az ember alig 4—5 km mélységig jutott le, pedig a földkéreg átlagos vas'agsága 35 km. Tehát nem nagyon mélyre sikerült eddig behatolnunk a földkéregbe, mindössze a negyedéig, s ez is csupán néhány helyen sikerült.

Nagy segítségünkre van a geofizika és főként a szeizmográfia (földrengéstan), amely bizonyos értelemben röntgenfelvételeket készít a földkéreg mélyebben fekvő rétegeiből. Ennek köszönhető, hogy tudjuk már, miből áll a földkéreg. A kéreg szilárd, rugalmas gömbhéj. A szárazföldeken 15 km vastag gránit jellegű zóna alatt 15 km vastag gabbró jellegű zónából áll, az óceánok alatt csak az utóbbi van meg. A gabbró nagyszemü, sötét színű, bázisos mélységi közét. Ebben a rétegben vannak a felszínhez a legközelebb a vasércben gazdag közetek.

Ennyire hatolt be eddig az ember a földkéregbe.

De hogyan sikerült lejutnunk az idő mélységeibe? Mert enélkül nem tudnánk megmagyarázni a földkéreg és általában bolygónk kialakulását, születését.

„Időgép" nem áll rendelkezésünkre, de itt vannak a természet nyújtotta lehetőségek: összehasonlíthatjuk a régi földtani szerkezetet az újjal, a fiatalabbá!, tanulmányozhatjuk az évmilliárdokkal ezelőtt kialakult kőzeteket. Segítségünkre van a geofizikán és a geológián kívül a kozmogónia (a bolygók keletkezésével foglalkozó tudomány), illetve a csillagászat. Végül pedig lehetőségünk nyílt arra, hogy geofizikai összehasonlításokat tegyünk a Föld és a Hold között.

A Föld és általában az égitestek, csillagrendszerek keletkezésére vonatkozólag minden szempontból kielégítő elmélet még nincs. Az első tudományos igényű elgondolás Immanuel Kauttól (1755) származik, aki feltételezte, hogy