A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-06-06 / 23. szám

ISEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások Találkozás LŰRINCZ GYULÁVAL Felszabadulásunk 30. évfordulója je­gyében szerveztük meg a nagy élményt jelentő találkozást Lőrincz Gyula elv­társsal. A felnövekvő nemzedék szocia­lista öntudatának formálása, erősítése, elmélyítése — ez a célja mindig a ré.­­gi kommunistákkal, a párt érdemes tagjaival való beszélgetéseknek. A fiatalok csak úgy tudhatják igazán megérteni, méltányolni és megbecsül­ni a szocialista vívmányokat, a szocia­lista társadalomnak az ifjúságról való gondoskodását, ha megismerkedhet­nek a forradalmárok gyerekkori élmé­nyeivel, ha összehasonlíthatják a kapi­talista világban élő gyerekek életét a saját életükkel. A különbség nyilván­valóan szembetűnő. Lőrincz Gyula elvtárs élete egybeol­vadt, összeforrott a munkásmozgalom­mal. Ily gazdag életpálya egy-egy moz­zanatának hallása is igen nagy élve­zet. Ha pedig az ember majd két ó­­rán át hallhatja a lebilincselő stílus­ban, megrázó erővel előadott, a hall­gatóságot magával ragadó életregényt, akkor nem tud betelni vele, s csak at­tól fél, hogy már vége szakad a be­szélgetésnek. így voltunk ezzel Bély­­ben is, amikor az általános iskolának több mint száz 8—9. osztályos tanuló­ja lélegzetvisszafojtva hallgatta az „igazi mesét”. A munkáscsaládban felnövekedett Lőrincz Gyula már 9 évesen közvetlen kapcsolatba kerül a mozgalommal. Hiszen 1919-ben a Magyar Tanácsköz­társaság idején Vörösmajorban élt, ahol az édesapja uradalmi gépész volt és oly nagyszerű férfiúval — Balázs Feri bácsival — került közvetlen kap­csolatba, aki csodálatos érzékkel tud­ta a gyerekeket rávezetni a munkás­hatalom lényegére. A főiskolás évek már a kommunista meggyőződés jegyében teltek. Nem tu­dott a burzsoá köztársaság sem annyi, sem oly nehéz akadályokat gördíteni a tanulni vágyó fiatal elé, amely el­kedvetlenítette volna, amely letérítette volna a tanulni akarás, a tanulás út­járól a tehetséges munkásszármazású fiút. A képzőművészeti főiskola sikeres elvégzése után is teljes odaadással dolgozott a kommunista mozgalomban, természetesen már magasabb szinten. A spanyol szabadságharc szervezé­se, a franciaországi kiküldetés, a fa­siszta veszély elleni harc, a vágtornó­­ci hatalmas manifesztáció a Csehszlo­vák Köztársaság egységéért, mind­mind annak bizonyítéka, hogy a kom­munista párt helyes irányt szabott tag­jainak, oly irányt, melyek igazságossá­gát, helyességét az élet minden sza­kaszán fényesen igazolta. A felszabadulás utáni években, mind a mai napig, Lőrincz elvtárs a legelső sorokban harcolt és harcol a marxis­ta-leninista eszmék gyakorlati megva­lósításáért, a szocializmus építéséért hazánkban. A több magas állami ki­tüntetés ékesen bizonyítja, hogy tár­sadalmunk megbecsüli a régi forradal­márokat, akik az elnyomás, a kizsák­mányolás elleni harcokban edződtek szocialista rendszerünk rendíthetetlen építőivé. És, hogy milyen eredménye­ket értek el ezek a harcedzett kom­munisták — s vezetésükkel egész dol­gozó népünk — arról a felszabadulás óta eltelt harminc év alatt a szocia­lizmus építése terén elért nagyszerű sikerek beszélnek a legékesebben. Lőrincz elvtársat hallgatva egyre jobban megfogalmazódott bennünk az az igény, hogy e gazdag élet munkás­­mozgalmi tapasztalatait okvetlen meg kell jelentetni könyv formájában mind­annyiunk okulására és a csehszlová­kiai munkásmozgalom javára. Remé­lem és hiszem, hogy Lőrincz elvtárs emlékirat vagy valamilyen más publi­káció formájában hamarosan megje­lenteti e gazdag forradalmi élet ta­nulságait, hogy a fiatal nemzedékben még jobban megszilárduljon a forra­­dalmiság, a nép iránti ragaszkodás, a hazaszeretet, az internacionalizmus és a szocialista eszmékhez való hűség. MAG GYULA TEVÉKENY CSEMADOK­SZERVEZETEK A CSEMADOK Komárnói (Komáromi) Járási Bizottságának Elnöksége leg­utóbbi ülésén az irodalmi színpadok, a színjátszó csoportok, az énekkarok és a tánccsoportok műsorpolitikájával fog­lalkozott. Idén 11 csoport nevezett be az irodalmi színpadok járási fesztivál­jára. Ezek többsége már évek óta te­vékenykedik, s a nemrég alakult iro­dalmi színpadok is reménytkeltőek. A színjátszó csoportok járási feszti­válját Zlatná na Ostrove-ban (Csalló­­közaranyoson) tartották meg. Nyolc csoport készült lelkiismeretesen a ne­mes vetélkedőre, első helyen a perbe­­teiek végeztek (Kisasszonyok a magas­ban). A második és a harmadik helyen az aranyosiak (Bátraké a szerelem) és a bajcsiak (Dinasztia) osztozkodtak. A szakmai segítséget igénylő színjátszó csoportok megfelelő támogatásban ré­szesültek a CSEMADOK járási bizott­sága, a Járási Népművelési Központ és a MATESZ részéről. A CSEMADOK járási bizottsága tánc­tanácsadó testületének Kozári Péter a vezetője. A járás tíz helyi szervezeté­ben működik tánccsoport. Kiemelkedő teljesítményt nyújt az izsai „Búzavirág” táncegyüttes. Tavaly a Zeliezovcei (Zse­­lizi) Országos Népművészeti Fesztiválon is sikeresen szerepeltek. A járási elnök­ség örömmel nyugtázta, hogy a tánc­mozgalom ismét fellendülőben van. Feladatának tekinti a tánckarvezetők iskolázását. A járásban jelenleg 15 énekkar mű­ködik. A tagok száma meghaladja a 450-et. Nemrégen Csallóközaranyos te­rületi énekkori seregszemle színhelye volt, ahol öt énekkar mutatta be tudását. Teljesítményüket bíráló bizottság érté­kelte. A járási elnökség a tagtoberfzással és a tagdíjak befizetésével is foglalko­zott. Az évi tagsági díj összege mint­egy nyolcvanezer koronát tesz ki a já­rásban. Ennek ötven százalékát a tag­ság már áprilisban befizette. Január elsejétől április végéig 500 fővel gya­rapodott a taglétszám. Jelenleg a já­rásban 6800 a tagok száma. Év végéig 7000-re szeretnék növelni a taglétszá­mot. Ilyen módon is szeretnék köszön­teni hazánk felszabadulásának 30. év­fordulóját. K. L. BARÁTI TALÁLKOZÓ A CSEMADOK Cierny Brod-i (viz­­keleti) helyi szervezetének férfikarát nemcsak helyben, de a környéken is ismerik. A minap a Mostovái (Hidas­kürti) Vörös Csillag Egységes Föld­művesszövetkezet baráti találkozóján szerepeltek. A Vörös Csillag a Sopron megyei Hegykő termelőszövetkezettel tart baráti kapcsolatot. Pintér Ferenc karnagy vezetésével az énekkar Bartók-, Kodály-, Bárdos-számokat, valamint for­radalmi dalokat, orosz és szlovák dalo­kat adott elő. Az énekkar műsorát a SZISZ vizkeleti helyi szervezetének Ró­­zsár Ágoston által vezetett irodalmi színpada egészítette ki a Lenin szüle­tésének 105. évfordulójára készített összeállítással. Pék Éva irányításával a vizkeletiek Várnai Zseüi verseiből is ízelítőt adtak. Az egész estét betöltő műsort Kiss István, Horváth József és A Zeliezovcei (Zselizi) Általános Iskola úttörőklubjának egyik helyiségében em­lékszoba nyílt a forradalmi hagyomá­nyok ápolására. Beküldte: Török Jenő Olasz József magyar népdalokkal, Bodri Nóra Radnóti-verssel tarkította. A ba­ráti találkozón jelen volt Csömör Lajos, az SZLKP galántai járási bizottságának ideológiai titkára is. PÉK LAJOS ÜSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításol 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom