A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-30 / 22. szám
GYÓGYÍTÁS - ULTRAHANGGAL A moszkvai 80-as számú gyermekklinika kutatói ultrahangos berendezést fejlesztettek ki az idült mandulagyulladás eredményes kezelésére. A FLOR-IA jelzésű berendezés ultrahangrezgései egyrészt masszírozzák, másrészt felmelegitik a beteg mandulákat és csillapítják a fájdalmat is. A VILÁG LEGNAGYOBB ATOMERŐMÜVE Elérte ezer megawattos tervezett teljesítményét a világ legnagyobb atomerőmüvének első blokkja. A Leningrád közelében, a Finn-öböl partján felépült és összesen kétezer megawatt tervezett Legendák és fantasztikus jóslatok születnek. A mestere ellen fellázadó robotgéptől az ember helyett gondolkodó, mindent tudó (s mindenható) automatáig, jó- és rosszindulatú, emberi és nem emberi módon okoskodó gépek népesítik be a fantasztikus regények lapjait — de a szakmai folyóiratok is felvetik a kérdést: hol van a gépi logika elvi hatása? A válasz két irányból közelíthető meg. Az első irányból a számítógép szakembere nyúl hozzá a problémához. Módszere kézenfekvő: megvizsgálja, hogy mit „tudnak" napjaink nagy teljesítményű rendszerei, hogy a fejlődés milyen újabb lehetőségeket rejt, hogy milyenek a műszaki megvalósítás esélyei. Másképpen kezeli a kérdést o matematikus, a filozófus, a pszichológus. Ok azt vizsgálják, hogy milyenek azok a problémák, amelyek egyáltalán megoldhatók szabatos módon, hogy milyen működések sora az, amit maga az ember használ, amikor gondolkodik. S miután erre a kérdéscsoportra többékevésbé használható megoldásokat alkottak, új kérdést tesznek fel: mi az, amit mindebből a gép megvalósíthat? A szakközlemények és a tájékoztató irodalom tanúsága szerint hovatovább nincs olyan tudatos emberi gondolkodási folyamat, amelyet pontosan, sőt, az embernél is pontosabban ne hajtana végre a gép. Eddig úgy vélte a világ: a gépeket akkor érdemes felhasználni, ha olyasmit kívánunk tőlük, amire ember nem képes. Mindennapi munkánkhoz a számítógép teheti hozzá a „nem emberi" pontosságot, sebességet. Kiderült azonban, hogy sok esetben éppen a pontatlanság megfelelő méretezésére van szükség. Nemcsak tanuló, hanem felejtő algoritmusokat is érdemes kialakítani. Olyan programokat, amelyek automatikusan „elfelejtik" mindazt, ami a tárolt anyagból már nem érdekes, vagy teljesítményű atomerőmű turbináit az atomerőművek építésében szerzett két évtizedes tapasztalatok alapján alakították ki. A környezet szennyezésének veszélyét teljesen kizárták, mert a víz a reaktorokban zárt közben áramlik. A sugórvédő berendezések olyan tökéletesek, hogy még baleset következtében sem fenyegeti veszély a kezelőszemélyzetet. A leningrádi óriási atomerőmű már működő egységénél széles körű kutatásokat is végeznek, és az eredményeket felhasználják majd egész sor hasonló óriás atomerőmű tervezéséhez és építéséhez. KÉPCSÖNÉLKULI TÉVÉKAMERA Az amerikai RCA vállalat ebben az évben két olyan újfajta tévékamerát hoz forgalomba, amelyekben nincs hagyományos képfelvevő (vidikon) cső. Ez ez első látványos bemutatkozásuk az újfajta elektronikus elemeknek, a töltéscsatolt készülékeknek, amelyek villamos töltéscsomagokká alakítják át a képet, s ezekből lehet azután felépíteni a képet a vevőkészülék képernyőjén. Az újfajta kamerákba beépített töltéscsatolt eszköz kisebb az emberi szemnél, ennek következtében az újfajta tévékamerák lényegesen kisebbek az eddigieknél. amit részletesebb vizsgálat lényegtelennek ítélt. Vonatkozik ez elsősorban az olyan programokra, amelyek az élő nyelvek szótárát kezelik valamilyen alkalmazásban. A nyelv évről évre alakul; új szavak kerülnek szórátainkba és kiesnek belőle a régiek. A feleslegessé vált régi szavakat kár lenne őrizni. Kellően nagy tár esetében érdemes gondoskodni automatikus „elavulásról". Érdemes kiküszöbölni a kevésbé fontos információk nagy tömegét olyan esetekben is, amikor számos lehetőség, gazdag kínálat kíván gyors választást — gyors választ. Az ember megadja a döntő szempontokat — s a gép dolga, hogy áttekinthető listát készítsen a rendelkezésére bocsátott választékanyagból __ Világos, hogy nem bízható többé emberre az elavult, az érdektelen, a lényegtelen anyag kiemelése, hiszen ez csak nagyon hosszú erőfeszítéssel, sok milliárd tétel átvizsgálásának árán hajtható végre. A használható „felejtő" automatának azonban nemcsak felejtenie kell, hanem tudnia kell azt is, hogy miből mennyit felejthet... s a szabályokat saját magának kell megtalálnia. Tanulóprogramokat több éve írnak mór. A harmadik generációs számítógépek, s a hozzájuk csatolt nagy teljesítményű tárak alkalmasak ilyen feladatokra. Legalább egy nagyságrenddel nagyobb térkapacitós esetében válik lényegessé a felejtőgép — és a megfelelő felejtési stratégiát kidolgozó programok kialakítása. Tiszta és tárgyilagos a japán Hitachicég rendszere, amely a Hokkaido expresszi „igazítja", menetadatait, helyfoglalásait, adminisztrációs és forgalmi gondjait viseli. Már napjainkban is felvetődik a kérdés: nem emberfeletti-e egy ilyen rendszer intelligenciája? ÉLŐ KÖVÜLET Egy francia—brit—amerikai tudományos expedíció élő kövületet: kihaltnak vélt őshalat fogott ki az Indiai-óceánból a Komoro-szigetek közelében. A 85 centiméter hosszúságú fiatal nőstény Coelecanthus tudományos feldolgozása legalább ötven kutatónak ad majd munkát. Szakértői vélemények alapján úgy vélték, hogy a Coelecanthusok mintegy 350 millió évvel ezelőtt jelentek meg a tengerekben, és 60 millió évvel ezelőtt kihaltak. TRANZISZTOROS LESZÁLLÍTÁS Sötétben, rossz látási viszonyok között is teljes biztonsággal leszállhatnak a Érdekes lehetne ilyenfajta berendezést, programot, felhasználást látni, ismertetni. Sajnos, egyelőre nincsen rá mód: kész megoldásokról nem adtak még hírt a szakemberek. Tudjuk azonban, hogy a műszaki és elméleti feltételek napjainkban teljesülnek: s a feltételek ezúttal a gépszerkesztőt, a tárak építőjét állítják nehéz feladatok elé. Oe hozzá kell szólnia az ideggyógyásznak, az idegléttan kutatójának, a pszichológusnak is. Hiszen ezúttal valóban olyan folyamatok szimulásáról van szó, amelyeket alig-alig ismerünk ... A kívülálló pedig rémülten teszi fel a kérdést: emberi módon gondolkodik-e hát a közeljövő számítógépe? Vagy éppen magasabbrendűen? A szakember igyekszik felelni. Emberi módon, csakis, hiszen emberi alkotás. Sok tekintetben jobb hatásfokkal is. Valószínű, hogy a jó stratégiát kereső eljárások jobb információfeldolgozási megoldásokat találnak, mint amilyeneket eddig alkottunk — ennyiben talán magasabbrendűnek is mondható a gépi információfeldolgozás, de repülőgépek annak az újfajta ILS-S (félvezetős műszeres leszállító) rendszernek a segítségével, amelyet a München- Riem-i repülőtéren helyeztek üzembe. Az új rádiónavigációs rendszer teljesen tranzisztorizált kivitelű, egyetlen mozgó alkatrészt sem tartalmaz. hát avégett hoztuk létre az ilyen gépeket. Erre valók. Ám akkor — hangzik a következő aggodalom — nem lehetséges-e, hogy az ember igazi gondolkodó apparátust hozott létre? Méghozzá olyant, amelyet ő, az alkotó, saját emberi gondolkodásával többé nem képes követni? Nincs-e okunk attól tartani, hogy „fejünkre nőnek saját gépeink?" A szakember tudja, hogy ez nem igaz. A ma működő gépek „gondolkodási" folyamatait alkotója biztonsággal áttekinti. A szorongás mégsem indokolatlan. Igaz, hogy a mai gépek áttekinthetők. Nekünk. Tizenöt évvel ezelőtt azonban senki sem tudta volna megérteni mai gépeinket, mert ehhez napjaink elméleti és műszaki tudására lett volna szükség — az pedig együtt alakult ki az alakuló gépekkel. Ugyanígy, a mi számunkra homályosak még a jövő berendezései, holott már ma is látjuk nagyjából, hogy milyenek lesznek. Nem tudjuk azonban elképzelni, hogy a mi tudásunk, a mi gondolkodásunk milyen lesz. (ad) A számítógép „öntudata" 27
