A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-17 / 3. szám
Mario Soares portugál külügyminiszter hivatalos baráti látogatást tett Moszkvában. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel véleménycserét lolytatott a szovjet—portugál kapcsolatokról, valamint a mindkét lelet érdeklő időszerű nemzetközi problémákról. Soares Moszkvából Bukarestbe, majd onnan Belgrádba utazott. — Képünkön: Gromiko (jobbia) és Soares (balra középen). A Slovnalt és a Pravda szerkesztőségének dolgozói lém- és nyersanyag, valamint tüzelőanyag és villamosenergia megtakarításra szólítottak lel, konkrétan reagálva a CSKP KB novemberi ülésének határozatára. Szlovákia és a cseh országrészek üzemei elfogadták a leihívást. A Slovnalt munkakollektivái és a technikusok a vállalaton belüli versenyben arra törekednek, hogy a szavakat tettekké változtassák. „A CSKP megalakulásának 50. évfordulója" nevet viselő szocialista brigád tagjai példásan teljesítik feladataikat. — Képünkön: Dusán Fabo lepárló és Július Medvecky, a finomító üzem dolgozója. A szovjet hadsereg egységei 1944. december 30-án szabadították fel Fitakovöt (Füleket). A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt jelentősen fejlődött a város. Megépült a vízmű és a vizvezetékhálózat, új lakónegyedeket építettek, szolgáltató házat, új modern postaépületet, két iskolaépületet és óvodát adtak át rendeltetésének. — Képünkön: A város parkjában levő óvodában 120 gyerekről gondoskodnak. HÍRADÓ KÉPES Lórin ez Gyula jubileuma Lőrincz Gyula, a csehszlovákiai politikai a művészeti élet kiemelkedő személyisége a mátyusföldi Diószegen, 1910. január 1ó-án született. A középiskola elvégzése után Gustáv Mally és Harmos Károly magániskolájában ismerkedett meg a festészet alapjaival, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol később Vaszary Jánosnál tanársegédként működött. A tehetséges fiatal .művész korán bekapcsolódott a baloldali mozgalomba. A sarlósokkal bejárta a Tlszahátat, a Gorám völgyét, ahol falukutatásai során a nép életét figyelte, rajzolta. A budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után egy évig Prágában élt, majd 1935-ben Bratislavába költözött, ahol a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak a kiállításán vett részt. Nagy figyelmet keltő alkotásaival aranyérmet nyert és megkapta az ezzel járó párizsi ösztöndíjat. A festészet mellett a politikai életben is aktív szerepet vállalt. Alapító tagja volt a Bratislavában szerkesztett és Moravská Ostravában kiadott Magyar Nép című kommunista napilapnak és a Magyar Fiatalok Szövetségének, amefynek feladata a fiatalság politikai nevelése volt. 1935 végén mint ösztöndíjas kikerült Párizsba, ahol megismerkedett a magyar származású Erdélyi Ferenc festőművésszel, aki hollandiai otthonába, majd nyugat-európai körutazásra hívta meg Lőrincz Gyulát, hogy közelebbről megismerkedhessék a holland és flamand képzőművészettel. 1936 decemberében ismét Bratislavában állított ki. Képei, rajzai művészi és társadalmi hitvallásához híven szocialista világszemléletét fejezi ki. A fiatal művész 1936 végén Csehszlovákia Kommunista Pártja megbízásából Marseille-be utazott, ahol a spanyol forradalom megsegítésére Közép- és Kelet-Európábái érkező önkéntesek szervezésének irányítását ellenőrizte. Hazatérése után a szlovákiai Országos Képzőművészeti Kiállításon mutatta be új alkotásait. A válságos években, majd 1938-ban Lőrincz Gyula nyíltan kiállt a fasizmus ellen, ö volt a proletár Internacionalizmus szellemében, a hitlerizmus és a fasizmus ellen, a köztársaság védelmében megtartott Trnovec nad Váhom-i (vágtornóci) népi manifesztáció egyik szervezője és szónoka. 1938-ban Párizsba emigrált, ahol Hoffmeister és Pelc cseh festőművészekkel együtt letartóztatták, de rövid Idő múltán szabadlábra került. Bratislavai műtermét a rendőrség lepecsételte. Párizsból — politikai megbízatással — 1939. december 17-én Budapestre érkezett, ahol a következő év áprilisában letartóztatták. Szabadlábra helyezése után is állandó rendőri felügyelet alatt állt. A felszabadulás után Lőrincz Gyula bekapcsolódott az újjáéledő magyar művészeti élet szervezésébe. A Magyar Kommunista Pártnak Soha többé háborút! címen plakátot készített, és a Cserépfalvi könyvkiadó gondozásában grafikai albuma jelent meg 1946-ban. Lőrincz Gyula 1946 áprilisában tért vissza Bratislavába, ahol azonnal bekapcsolódott a politikai és művészeti életbe. 1947-ben és 1948-ban munkáit szlovákiai országos kiállításon, az ötvenes években pedig több alkalommal tárlaton mutatta be. 1959-ben részt vett Prágában a csehszlovák képzőművészet IV. seregszemléjén, majd műveit, elsősorban nagyszerű grafikai alkotásait hazai és budapesti tárlaton állította ki. Lőrincz Gyula, Csehszlovákia Kommunista Pártja megbízásából 1948 nyarán megkezdte az Új Szónak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága magyar nyelvű lapjának szervezését. A lap első száma még az év december 14-én megjelent. Lőrincz Gyula ma is a lap főszerkesztője. Az ő irányítása és önfeláldozó munkája révén létesült a CSEMADOK is, melynek azóta is elnöki tisztségét tölti be. Az elmúlt évtizedek során művészi munkája mellett számos fontos és felelősségteljes politikai funkciót látott el. A kiváló művész, a szocializmus győzelméért harcoló politikus január 16-án tölti be hatvanötödik életévét. A fiatalsága óta fáradhatatlanul alkotó és töretlenül mindig a nép szolgálatában álló Lőrincz Gyula ma is, úgy mint évtizedekkel ezelőtt, fiatalos lendülettel, optimizmussal dolgozik. Munkásságához és a további művészi alkotáshoz sok sikert és jó egészséget kíván a Hét szerkesztősége. 3|
