A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-16 / 20. szám
A HÉT VENDEGE JÁN RENDEK mérnök, erdő- és vízgazdálkodási miniszterhelyettes — Az utóbbi években nagyon fontos feladattá vált a tervszerű vízgazdálkodás. A víz jelentős tényezője az életszínvonal emelkedésének, az energiaszolgáltatás, az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődésének — kezdte a beszélgetést Ján Rendek miniszterhelyettes. — A vízért, amely mindennapi életünk éltető ereje, nagy küzdelmet vívunk, de ugyanakkor a víz, az árvizek ellen, amelyek felbecsülhetetlen károkat okoznak, szintén kíméletlenül harcolunk. Megemlítem, hogy a vízhálózat kiépítésére tavaly csaknem fél milliárd koronát fordítottunk, ugyanakkor fél milliárd volt az a kár, amelyet 1974 őszén a kelet-szlovákiai árvizek okoztak. 0 A legfontosabb feladat a lakosság egészséges, kitűnő minőségű ivóvízzel való ellátása. Ezen a téren — különösen az elmúlt évtizedben — sok a panasz. Hogyan oldják meg ezt a rendkívül fontos problémát? — Az elmúlt évek során végzett geológiai kutatások azt bizonyítják, hogy a Csallóköz nyugati részén nagy kiterjedésű földalatti vízmedencék, források vannak s ezek vize egészséges, tisztítás és minden különösebb kezelés nélkül felhasználható. A szakértők véleménye szerint a Csallóköz alatt elterülő vízmedence Európa legtisztább és legjobb minőségű ivóvizét szolgáltathatja. Geológusaink a Csallóköz különböző helyein végeztek ellenőrző mélyfúrásokat. Véleményük szerint nemcsak Szlovákia, de az egész ország vízhálózatát rá lehetne kapcsolni a szinte kiapadhatatlan földalatti medencékre. Ez különösen ma felbecsülhetetlen érték. Ezért a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 3/1973. számú rendeletével meghagyta, hogy a csallóközi talajvizet minden külső szennyeződés ellen védeni kell. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat: a Slovnaft szennyvizének tisztítása, derítése, és a hatalmas üzem körül a talaj védelme. A kidolgozott és már jóváhagyott terv szerint az üzemiről elfolyó megtisztított szennyvizet a jövőben nem a Kis-Dunába, de a Nagy-Dunába eresztik le. Így megvalósulhat az a terv is, hogy a Kis-Duna vizét öntözésre használják majd, és ott a hal és a kacsa-tenyésztésnek sem lesznek akadályai. • A talajt és a talajvizet nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági üzemek is szennyezik. Gondolunk itt elsősorban a mértéken felüli műtrágyázásra, és arra a szennyeződésre, amelyet a nagybani állattenyésztés okoz. Ha a Csallóköz talaját, talajvizét védeni kívánjuk, elkerülhetetlenek az ezen a téren foganatosított intézkedések. — A Csallóköz nyugati részén, ahol a tervek szerint mélykutakat létesítünk, korlátozni kell a termőföldek műtrágyázását. A mezőgazdasági üzemeknek nagy részben műtrágya helyett szerves trágyát kell alkalmazniok. Ezzel az intézkedéssel nemcsak a talajvíz tisztántartását érjük el, de javítjuk a termőföldek és a termékek minőségét is. A terv szerint a csallóközi mélykutakból látjuk majd el Bratislavát, Nyugat- Szlovákia többi városát, községét, és a 2000. évig a kitűnő minőségű csallóközi vizet Brnóig elvezetjük. És ha már a Csallóközről beszélünk, el kell mondanom azt is, hogy a gabcíkovó (bős) — nagymarosi vízierőműrendszer építését rövidesen, 1978-ban megkezdjük. A terv szerint az építkezés tíz évig tart, és alapjában megváltoztatja majd a Csallóköz arculatát. Az Erdő-és Vízgazdálkodási Minisztérium legfontosabb feladata: folyók, patakok vizének és a talajvizeknek tiszNapjainkban egyre több szó esik a vízgazdálkodásról. Életünk jobbra fordultával igényeink minden téren, Így a vízfogyasztás terén is megnőttek. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy hazánkban ma — az 1945-ös évhez viszonyítva — nyolcszorosára nőtt az egy főre eső vízfogyasztás. Mindenütt joggal szeretnék, hogy a jó minőségű, egészséges ivóvíz a községi vagy a ház melletti kút helyett csakúgy a csapból folyjék, mint a városokban, s ezzel csökkenjen a koli-fertőzés, a járványok veszélye, megszűnjön a kúthúzás, a vízhordás fárasztó munkája. Természetesen nem elég az óhaj, a megvalósításhoz kutakat kell fúrni, tán tartása, valamint az árvizek elleni harc. E téren igen jelentős a keletszlovákiai folyók szabályozása és vízgyűjtő medencék létesítése. Csak ezzel lehet a jövőben á kelet-szlovákiai alföldet megvédeni az árvizek pusztításától. 0 Tudomásunk szerint minden évben rendszeresen, így tavaly is ellenőrizték a szlovákiai folyók szennyeződését. Mely to lyók vize a leginkább szenynyezett, és mit tesz a tárca ez ellen? — Sokan azt hiszik, hogy a legszennyezettebb a vize a Dunának, amely felveszi a bajorországi és az ausztriai ipari üzemek szennyvizét. Vitathatatlan, hogy a Duna vizét elsősorban az ausztriai ipari üzemek a megengedett mértéken felül szennyezték, de az utóbbi időben ezen a téren némi javulás észlelhető. A megkötött államközi egyezmény értelmében az osztrák hatóságok is mindent megtesznek a Duna vizének tisztán tartpsára. A legszennyezettebb vizű folyóink a Vág, Garam és a Kis-Duna. A törvényerejű kormányrendelet értelmében gondoskodnunk kell, hogy elsősorban a Vág és a Garam menti üzemek korszerű tisztító berendezéseket létesítsenek. A Kis-Duna vizének tisztán tartását a már említett terv alapján oldjuk meg. Az ezen a téren végzendő munkát minisztériumunk szakdolgozói irányítják és ellenőrzik. Szlovákiában már ebben az évben 120 tisztító berendezést helyezünk üzembe, 400 millió koronás költséggel. Q Különösen az elmúlt évtizedben sok szlovákiai községben, faluban — a „2" akció keretében — törpevízműveket létesítettek. Sok olyan község van, ahol mélykutakból egészséges, jó . minőségű ivóvizet nyernek, de több törpevízműveket, csőhálózatot kell építeni. Nyilvánvaló, hogy államunk egyszerre mindenütt ezt a nagyon fontos feladatot nem oldhatja meg. Az illetékes szervek és intézmények csak pontos, előre kidolgozott tervek alapján valósíthatják meg a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását. A távlati tervek szerint, negyedszázad múlva, a 2000. évben egész Szlovákia kitűnő minőségű ivó- és ipari vízzel való ellátását a Csallóközben fúrt mélykutak biztosítják majd. Erről az érdekes tervről és a vízgazdálkodás legfontosabb problémáiról beszélgettünk a minap Ján Rendek erdő és vízgazdálkodási miniszterhelyettessel. vízmüvet meg kellett szüntetni, mert vizük egészségi szempontból ártalmas volt. — Törpevízművek létesítése, különösen ha szakirányítás nélkül végzik, nagyon költséges és sokszor hiábavaló. A mélykút, gépház, víztorony és a csőhálózat építése nagy szaktudást igényel. Ezért, ha a falvakban, községekben úgy határoznak, hogy törpevízművet létesítenek, már az előkészítő munkákhoz vízügyi szakembereket kérjenek fel. Az első és egyik legfontosabb tennivaló a helyi víztartalékok felbecsülése. Meg kell állapítani a vízszerzés lehetőségeit, egy-egy főre átlagban napi 20 liter fogyasztást számítva. Ha a szakemberek egészséges és hosszú időre elegendő mennyiségű vizet találtak, elkészítik a részletes tervet, megkezdődhet az építés, a szerelés. A törpevízművek építőinek ugyanakkor gondoskodniuk kell arról is, hogy a megnövekedett mennyiségű szennyvizet az emésztőgödrök vagy a vízderítők be tudják fogadni. — A jó minőségű, egészséges ivóvízért folytatott küzdelem egyre nagyobb feladatok elé állítja a szakembereket. Mi ezt a felelősségteljes munkát nagy körültekintéssel végezzük, és biztosak vagyunk abban, hogy a még meglévő problémákat is megoldjuk. A beszélgetést feljegyezte: FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságinak képes hetilapja. Megjelenik ez OBZOR kiadóvállalat gondozáséban. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozavald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőság: 328-65. Szerkesztőság: 89044 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Fosta Hirlapszolgálata. Külfüdre szőlő előfizetásekat elintéz: PNS — Űstredná expedlcia tlaőa, 884 1 9 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Polygrafické závody, n. V-, Bratislava-KrasAany. Előfizetési díj negyedévre 39.— Kés. fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— l(És. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldőnk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatsl és levélkézbesitő. INDEX: 454 32. Nvilvántartási szám: SÚTI 6/46. Címlapunkon Könözsi István. a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
