A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-09 / 18-19. szám
E. F. BURIAN SZÍNPADÁN PRÁGÁBAN JÁRVA sokan elvetődnek a Na Poriéi utcán levő Bílá Lábút (Fehér Hattyú) áruházba. Nem ritka itt a magyar szó sem. Nem mindenki tudja azonban, hogy az épülettel szemben van a Burian Színház, a leghaladóbb hagyományokkal rendelkező cseh művelődési intézmények egyike. Szívesen járok ebbe a színházba, mert válogatotton jó darabokat játszik: a világ drámairodalmának javát. A szerzők közül elég, ha talán W. Shakespeare, F. Scott, Fitzgerald, E. Braginszkij — E. Rjazanov, B. Nisics, F. Dürrenmatt, A. N. Osztrovszkij nevét említem. A felszabadulás 30. évfordulóját a színház valóban harcos múltjához méltó módon ünnepli közönségével. A hajdani darabok közül Bozena Benesová: Vera Lukósová című színművét újították fel, ennek mai színpadi változata még E. F. Buriantól való, s már a második éve sikerrel játsszák Katerina Burianovával, a színház alapítójának leányával a főszerepben. Egy másik igen érdekes műsor V. I. Lenin születésének 105. évfordulója alkalmából került bemutatásra, ennek első részében V. Majakovszkij: V. I. Lenin c. poémáját, második részében pedig S. K. Neumann, V. Nezval, V. Závada, J. Hora, M. Florian, V. Hons és más cseh költőknek Leninről írt verseit adják elő a színház művészei. A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójával kapcsolatban a színháznak a német megszállás idején tanúsított bátor kiállására Nina Jirsíková: Május című darabja emlékeztet. 1941 tavaszán ott állt E. F. Burian, N. Jirsíková és forradalmár társaik bátor soraiban jó ismerősünk, Anton Straka is, Csehszlovákia hajdani budapesti sajtóattaséja, a cseh —magyar kulturális közeledés haladó szellemű úttörője. Ekkortájt a színház, a D 41 baráti körének ügyvivő titkára, legtevékenyebb vezetője volt. Maga E. F. Burian is előadott a Baráti Körben; egyik előadásának „A cseh népi hagyomány és a színpadi alkotás szabadsága", a másiknak „Sztanyiszlavszkij könyve — Életem a művészetben" volt a bejelentett címe. A kommunista művész azonban elsősorban a szovjet színművészekről, a szovjet emberekről, az eltiport szabadságról beszélt, s a jövőbe mutatott. Mindez nem maradhatott titokban a fasiszták előtt, akik azon a tavaszon, 1941. március 12-én rajta is ütöttek a színházon. Az utolsó előadás egy balett volt, melynek zenéjét Z. Precechtél, meséjét N. Jirsíková írta. A színpadon igen egyértelmű volt a jelkép, akárcsak E. F. Burian élete, művészete és az az irány, amelyet e korban képviselt. A mozgás szépségét nem ismerő emberek bánatosak. A királynő szebbnél szebb leányokat mutat be a királyfinak, ennek azonban egyikük sem tetszik, s megszökik. Az erdőben tündérek táncát látja, közülük választ egyet s hazavezeti a királyi udvarba. Anyja haragos, mert a tündér másképp mozog, mint a többiek, ezért börtönbe veti. Az emberek, akik látták a tündér táncát, titokban táncolni tanulnak, de mind börtönbe jutnak. Ott találkoznak a tündérrel, s tovább táncolnak vele. A királynő tovább kegyetlenkedik, a tündér meghal, de az emberek úgy táncolnak tovább, ahogyan tőle tanulták. N. Jirsíkovát, a színház akkori koreográfusát, Buriannal együtt tartóztatták le és a rawensbrücki koncentrációs táborba hurcolták. Itt női fogolytársai közreműködésével színre vitte K. H. Mácha: Május című költeményét. Ez a felejthetetlen élmény ihlette díjnyertes darabja megírására harminc esztendő elmúltával. A mű nem csupán a szögesdrót mögötti élet szörnyűségeire, a fasizmus rémtetteire mutat rá, hanem arra is, mik voltak azok a tényezők, amelyek erőt adtak a raboknak sorsuk elviseléséhez, a győzelembe vetett hithez. SZÁNTÓ GYÖRGY san nagyon sokan ismerik a világszerte rendkívül népszerű francia karikaturista, jeles közíró és költő — Jean Effel nevét. Hazánkban is megjelent például világhírű rajzsorozata: Az ember teremtése című album, s ennek az ismert műnek filmváltozatát mozijainkban is vetítették. Effel rajzaiban, cikkeiben és költeményeiben következetesen harcol a háború, a fasizmus ellen. 1953-ban a Béke Világtanács aranyéremmel tüntette ki, 1968- ban megkapta a Nemzetközi Lenin-békedíjat. Effel immár évtizedek óta Csehszlovákia egyik leghűbb és legőszintébb barátja; a Csehszlovák-Francia Kulturális Társaság elnöke, és több ízben járt már hazánkban. Legutóbb néhány héttel ezelőtt, amikor személyesen megjelent a Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére rajzaiból rendezett kiállítás megnyitásán, valamint Az ember teremtése című, szatirikus humorral átszőtt balettjének prágai bemutatóján. Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy Jean Effel a híres párizsi vándorkiállítása jóból származik. Hiszen erre utalhatna a vezetéknév hasonlósága. Ez azonban tévedés, mert a művész polgári neve Francois Lejeune. Művészneve „születésének" rendkívül prózai körülményei vannak. Az idősebb Lejeune, tehát Jean apja hallani sem akart arról, hogy fiából karikaturista legyen. Ügy tervezte, hogy fia majd átveszi kis párizsi hímző- és varróüzemének vezetését. Ám az ifjabb Lejeune még apjánál is keményfejűbb volt, komolyan elhatározta, hogy karikaturista lesz, mert még a legszebb francia csipke- vagy hímzésmintóval sem tudta érvényre juttatni sziporkázó gall humorát. A harmincas évek elején készült, első rajzait azért Jean Effel névvel látta el; az Effel egyszerűen polgári neve kezdőbetűi: az F és az L egybekapcsolásából keletkezett. Effel meg nem alkuvó művész. Merész, nyílt és őszinte. Mindmáig hű maradt a pályája kezdetén kitűzött eszményéhez: a nemes és tiszta emberséghez. Ceruzával és tollal harcol az emberi jogokért, az emberek boldogságáért, szabadságáért, a világbékéért. Rajzai tartalmi és formai összhangja tökéletes; mindig róérez a dolgok lényegére. Politikai nézeteit már pályája kezdetén sem rejtette véka alá. Ékes bizonyítéka ennek az a karikatúra-sorozat, amelyet a szégyenteljes müncheni döntés hatására készített. E sorozatból hat rajzot a neves francia művész, Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére, a Klement Gottwald Múzeumnak ajándékozott. Effel rajzokban kifejezett szatírájának átütő ereje éppen abban van, hogy sohasem esik túlzásba, ám így is szívből derülünk rajzain, elgondolkozunk eredeti ötletein. Ezt bizonyítja a jelenleg hazánkban „vendégszereplő" vándorkiállítás is, amely a művésznek közel 200 alkotását öleli fel. A kiállítás Prága és Bratislava után, az ország néhány nagyobb városában is megtekinthető lesz. (Szlovákiában Kosicén, Banská Bystricán, Zilinán és Nitrán). A látogató ízelítőt kap a Világ teremtése, a Mesék az állatokról és a Politikai állatkert című sorozatokból, de a kiállításon ott látható francia eredetiben megjelent és sok nyelven lefordított könyveinek egy-egy példánya is. Itt vannak például La Fontaine illusztrált meséi. A világ újrateremtése és egyebek. Említettük már, hogy Jean Effel igaz és szerető barátja Csehszlovákiának, amit nemcsak azzal juttatott kifejezésre, hogy személyesen vett részt rajzai vándorkiállításának prágai megnyitásán; de készséggel tett eleget a Csehszlovák Televízió azon kérésének is, hogy legyen „műsorvezetője" a „Jean Effellel a békéről rajzolunk" című gyermekrajz-pályözatnak. A pályázatra beküldött rajzokat a neves francia művész bírálja majd el, s a beérkezett legjobb rajzokból Párizsban kiállítást rendez a francia gyerekek részére — ezzel is bizonyítva rajzban fogant arc poeticáját: harcolni a békéért és az emberek közötti barátság elmélyüléséért. 24 Idegeimre mennek a te magfizikai kísérleteid PAX - BÉKE
